A nukleáris katasztrófa rövid és hosszú távú veszélyei
A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt.
A radioaktív sugárzás krónikus következményei
A jód élettani szerepe |
| A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. Azóta számos területen alkalmazott anyag, ha máshol nem is, a boltokban „jódozott só” néven biztosan találkozhattunk vele. Egyes sebfertőtlenítő szerek fontos alkotórésze, de antiszeptikus hatásánál fogva bizonyos nőgyógyászati fertőzések gyógyítására készült termékekben, torokfertőtlenítő készítményekben és a korpásodásra hajlamos, problémás haj kezelésére szolgáló samponokban is megtalálható.A jódhiány szövődményeként gyakran jelentkezik a pajzsmirigy megnagyobbodása. Ennek magyarázata, hogy a jód nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pajzsmirigy, az általa termelt két hormont előállítsa. A jód élettani szerepe |
A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő (a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet).
Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is.
A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása.
A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó.
A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A radioaktív sugárzás okozta akut tünetek
A hosszú távú rizikó mellett a radioaktív anyagok rövidtávon is súlyos tüneteket okozhatnak. Ha az emberi szervezet nagy dózisú sugárzásnak van kitéve több percig, akkor akut sugárzási szindróma alakul ki (acute radiation syndrome, ARS).
 |
| Atomerőművek Japánban |
Az ARS első tünetei a hányinger, hányás, hasmenés, csökken az étvágy, gyengeség, elesettség alakul ki, lázas állapot jelentkezik, görcsök, kóma alakulhat ki. A legtöbb esetben a halál oka a csontvelő destrukciója, melynek következtében fertőzések, vérzések lépnek fel. A szindróma részjelensége a bőr károsodása, sérülése is. Átmeneti viszketés, zsibbadás, bizsergés, bőrpír, ödéma jelentkezik, mely órák, napok, hetek alatt is kifejlődhet.
Az időjárási viszonyok fontos tényezők
Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa |
| Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa - mondta Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. "Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a radioaktív szennyeződés elérhetné a világ Japánon kívüli részeit, és különösen nem az EU-t" - jelentette ki az uniós végrehajtó testület sajtótájékoztatóján Olivier Bailly. Közölte, hogy Japán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül tájékoztatást adott a helyzetről, de segítséget nem kért. Bailly szerint azonban az unió kész a segítségnyújtásra, ha annak szükségessége felmerül. Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa |
A légáramlat fontos rizikófaktornak számít, ugyanis a radioaktív anyagokat tartalmazó felhő irányát befolyásolja. A japánok elővigyázatosságból a reaktor környékéről 180000 embert kitelepítettek. A radiokativitás hétfőn (március 14-én) jelentősen a veszélyes határérték alatt volt. A nyugatról fújó szél kelet felé, a Csendes-óceán felé fújta a radioaktív anyagokat. Kutatók szerint a radioaktív szennyeződés nem jelent veszélyt Hawaii-ra, Alaszkára és az USA Nyugati Partjára, hiszen több ezer mérföldre fekszenek Japántól- nyilatkozta az Egyesült Államok nukleáris biztonsági szerve. Rick Morin, az Amerikai Radiológiai Kollégium biztonsági bizottságának elnöke elmondta, hogy a levegőben terjedő radioaktív anyagot úgy kell elképzelni, mint egy gyárkéményen keresztül távozó füstöt, mely minél messzebbre terjed, annál kevésbé lesz ártalmas.
Ahogy a felhő keletre tart, nagy része a tengerbe fog kerülni. Bár az időjárási előrejelzések a következő néhány napra ellenkező irányú széljárást jósolnak, így a radioaktív anyag a sziget belseje felé vándorolhat. Ha a radiokaktív anyagok az időjárásnak köszönhetően nagy mennyiségben a sziget belsejében a földre kerülnek, ezáltal bekerülnek a táplálékláncba, akkor Japán egészségügyi károsodásokra számíthat. A csernobili katasztrófa is leginkább a gyerekeket sújtotta, akik a radioaktív anyagokat a tehéntejen keresztül vitték be a szervezetükbe, ugyanis a jódizotóppal szennyezett radioaktív füvet fogyasztották el előzőleg a szarvasmarhák.
Csernobil súlyos öröksége |
| Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása. Bár a zónát még közvetlenül a robbanás után lezárták, az ott élőket kitelepítették, a civil lakosság az utóbbi években – minden figyelemfelhívás ellenére – elkezdett visszaszivárogni. Csernobil súlyos öröksége |
(WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes Forrás: emedicine.com)
