Atomerőmű téma

A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jód fogyasztás? – ezekre a kérdésekre ad választ Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.

Nem mutatható ki a 2011 márciusi fukusimai atomerőmű-balesethez köthető egészségkárosodás a közelben lakó embereken - közölte Szakai Kadzuo, a japán radiológiai intézet kutatója a Japan Today hírportál vasárnapi jelentése szerint.

A legmagasabb szintűre minősítette Japán kedden a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet, vagyis az eddig legsúlyosabb, 1986-os csernobili katasztrófával azonos kategóriába sorolta. Íme néhány kérdés és felelet az emiatt felmerülő egészségügyi és biztonsági aggodalmakról.

A japán fukusimai atomerőmű balesetéből származó radioaktív jód rendkívül kis mértében ugyan, de kimutathatóvá vált Európában és Magyarországon is, ám ennek sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincsen - közölte Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.

Sugárfertőzéssel kapcsolatban általában óvatosan fogalmaznak a szakemberek. Ennek az az oka, hogy évekkel, akár nemzedékekkel később is kifejtheti a hatását.

A japán Fukushima atomerőmű katasztrófája megrázta a világot. Milyen károkat okozhat a radioaktív sugárzás a szervezetben? Mi a sugárbetegség? Fogyaszthatunk-e japán szusit és szójaszószt félelem nélkül?

A sérült japán atomreaktorokból szivárgó radioaktív sugárzással szennyezett spenót ijesztően hangzik, de nézzük a valóságot: még ha el is jutna belőle valamennyi a boltokba, Popeynek kellene lennünk, hogy annyit tudjunk enni, amennyi már káros.

Növekedni kezdett a nyomás a Fukusima 1. japán atomerőmű hármas reaktorblokkjában, s a japán szakhatóságok azt fontolgatják, hogy szellőztetéssel - egy külső szelep megnyitásával - oldják meg a problémát, ami viszont a sugárzás hirtelen megugrásával járna - közölte hétfőn a japán atomenergia-biztonsági szolgálat egyik illetékese.

A biztonsági előírások szigorítására igen, az atomerőművek végleges leállítására azonban nem számít a fukusimai baleset következményeként Büki Gergely, az Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Akadémia energetikai bizottságának tagja - tették közzé az MTA honlapján pénteken.

A japán hatóságok bejelentették, hogy a Fukusima atomerőmű közelében a sugárzási szint olyan magasra emelkedett, hogy a környék lakhatatlanná vált. A New Scientist című lap az atomerőmű robbanásokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat vizsgálta.