A pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) kezelése
frissítve:
A pajzsmirigyünk a hormonelválasztásban részt vevő szerveink közé tartozik. Bizonyos esetben működészavar alakulhat ki, ezek egyike a hypothyreosis, vagyis a pajzsmirigy-alulműködés.
Megkülönböztetünk manifeszt alulműködést és látens alulműködést.
- Az előbbiben már vannak tünetek, a perifériás vérben keringő pajzsmirigyhormonok (T3, T4) szintje már alacsony, magas TSH-szint mellett.
- A látens alulműködés lehet tünetmentes, a T3, T4 hormonok szintje jó, a TSH-é magasabb.
Mikor van szükség kezelésre és hogyan történik?
Általánosságban elmondható, hogy a manifeszt alulműködést kell kezelni, a szubklinikus, látens formát nem kötelező. Terhesség tervezésekor viszont igen, illetve ha 70 év alatt korai érelmeszesedés veszélye áll fenn.
A kezelést egyénileg mérlegelve kell elkezdeni. Mivel az alulműködések zöme vagy autoimmun hátterű, vagy pajzsmirigy eltávolítása miatt kell alkalmazni, szinte biztos, hogy élethosszig adandó hormonszubsztitúció lesz a döntés, rendszeres ellenőrzés mellett.
Általában 50 µg T4 hormon pótlással kell kezdeni, tünetektől, életkortól, társbetegségtől, az eltérés mértékétől függően, és 6-12 hét múlva ellenőrizni szükséges, hogy elegendő dózisban történik-e a pótlás. A szükséges dózis sok mindentől függ, de téves elképzelés, miszerint a testsúlytól (vékony fiatal esetén is lehet viszonylag nagy hormonigény).
Kiegészítésként orvosa elrendelheti a szelén, esetleg jód pótlását is, ez függ az ultrahang által jelzett képtől is, de ezt semmiképpen nem javasolt a szakember tudta nélkül pótolni.
A betegek követése, szükséges kontrollvizsgálatok
Terheseknél gyakran kell vérvétellel a hormonok szintjét ellenőrizni, illetve szülés és szoptatás időszaka alatt is.
Idősebbeknél (TSH szempontjából) nem kell alsó normál érték elérésére törekedni, mert nem javítja a hosszú távú túlélési mutatókat.
Általánosságban jól beállított dózis mellett 3-6 havonta szükséges a laborparaméterek ellenőrzése.
Ez is érdekelheti A pajzsmirigy-alulműködés tünetei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
