Japán élelmiszerek - Mégsem veszélyesek?

Szerző: Medipress

A sérült japán atomreaktorokból szivárgó radioaktív sugárzással szennyezett spenót ijesztően hangzik, de nézzük a valóságot: még ha el is jutna belőle valamennyi a boltokba, Popeynek kellene lennünk, hogy annyit tudjunk enni, amennyi már káros.

Miután sugárzást mértek egyre több élelmiszerben, a japán kormány intézkedéseket foganatosított annak megakadályozására, hogy a szennyezett termékek eljussanak a vásárlókhoz, az Egyesült Államok és más országok pedig duplán ellenőrzik a Japánból származó importot.

A csernobili katasztrófa nyilvánvalóvá tette, hogy az élelmiszerekből származó radioaktív sugárzás valós veszélyt jelent: az 1986-os reaktorrobbanást követően előfordult sok ezer pajzsmirigyrákos eset azért is következhetett be, mert az akkori szovjet vezetés nem tiltotta meg, hogy a térségben élő gyermekek igyanak a radioaktív jóddal szennyezett tehéntejből. Ugyanezek a gyermekek pajzsmirigyvédő gyógyszert, kálium-jodidot sem kaptak.

Japán földrengéstől sújtott reaktoraiból jóval kevesebb sugárzás szivárgott ki, mint Csernobilből, és a várakozások szerint nem is fog több kijutni, az embereket pedig figyelmeztetik, az élelmiszert tesztelik, és kálium-jodidot osztanak a magas kockázatú területeken.

Szigorú óvintézkedések

Japán betiltotta a szivárgó atomerőművek térségéből származó tej, spenót és néhány más termék eladását Tokiónak, miután néhány élelmiszerben az egészségügyi határérték feletti sugárzást mértek. Hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte, hogy a japán kormánynak gyors intézkedéseket kell tennie annak biztosítására, hogy a szennyezett élelmiszerek ne kerülhessenek a boltokba.

Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?

Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?>>

A nemzetközi szakértők azonban továbbra is azt állítják, hogy Japánban az élelmiszerekből származó kockázat egyelőre nagyon alacsony, különösen a katasztrófa-zónán kívül. Ráadásul már jóval a japán földrengés és szökőár előtt is volt radioaktív sugárzás az élelmiszerekben.

A világot elborítja az 1950-es és 60-as években végzett nukleáris kísérletekből származó cézium-137 – állítja Patrick Regan, a Surrey Egyetem atomfizikusa. Dr. Fred Mettler, az Új-Mexikói Egyetem radiológusa szerint pedig minden élelmiszerben van radioaktív sugárzás, csak az a kérdés, mennyi.

A radioaktív jód és a cézium veszélyei

Összefoglalva a veszélyt leginkább a radioaktív jód és a cézium jelenti. Az élelmiszerekből és a levegőből származó radioaktív jód felgyűlhet a pajzsmirigyben, ami évekkel később pajzsmirigyrák kialakulását eredményezheti. A legnagyobb kockázatnak a kisgyermekek és a terhes nők vannak kitéve.

A pajzsmirigyrák egyébként megfelelő kezelés esetén a legkevésbé halálos ráktípus. A radioaktív cézium a test minden területén felgyűlhet, sokkal nehezebb eltüntetni, és nagy dózisban többféle daganatos betegség kialakulását idézheti elő. Mettler szerint azonban az egészségkárosodáshoz nagyon magas szint szükséges. Csernobilben például a pajzsmirigyrák előfordulásának megugrását dokumentálták, de ha más ráktípusok gyakorisága nőtt is, az túl kismértékű volt ahhoz, hogy kimutassák.

A szakértők azzal próbálják megnyugtatni a közvéleményt, hogy a sugárzással szennyezett élelmiszerekből óriási mennyiséget kellene elfogyasztani ahhoz, hogy nagy dózisú sugárzás érje az embereket. Ha például a szennyezett spenótból valaki egy kilogrammnyit megenne, az egy hagyományos agyi CT-vizsgálat sugárzásának felelne meg.A csecsemők és kisgyermekek nagyobb mennyiségű sugárzást szívnak magukba, de a kockázatnak kitett területeken számukra is kiutalnak kálium-jodidot.

A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

(Medipress)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Van-e szerepe az orvosi gombáknak a...

A gyógynövények mellett több ezer éve a gombákat is sokan fogyasztják. Az elmúlt évtizedekben több ezer tudományos publikáció született a...

A nukleáris katasztrófa rövid és...

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.