Sugárbetegség: Nyolc rémisztő tünet

Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

A földrengés sújtotta Japánban történt atomerőmű baleset óta egyre többen rettegnek attól, hogy a szivárgás miatt sugárzásnak vannak kitéve. A sugárbetegség, még ha nem is bizonyul végzetes erejűnek, számos elrettentő tünetet produkál.

A sugárbetegség első tünetei

A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei
  • Hányinger, hányás - A hányinger és hányás a sugárfertőzöttség legkorábbi tünetei. Minél nagyobb dózisú sugárzás ért valakit, annál hamarabb jelentkeznek a tünetek, és annál rosszabbak a kilátások is. Azok, akik a sugárexpozíció után egy órán belül hányak, nagy valószínűséggel nem élik túl azt. Előfordul, hogy a sugárfertőzött beteg rosszul van, majd jobban érzi magát. Gyakran azonban új, súlyosabb tünetek jelentkeznek néhány órával, nappal később, a betegség eme látens szakaszában.
  • Spontán vérzés - A sugárbetegség orr-, száj, fogíny-, végbél - vérzést okozhat. Emellett a beteg könnyyen lesz véraláfutásos és belső vérzés, vagy akár vérhányás is kialakulhat.
    A probléma oka, hogy a sugárzás gyengíti a szervezet vérlemezkéit, melyek a vérrögök kialakulásáért, a vérzés ellenőrzéséért felelősek.
  • Véres hasmenés - A sugárzás a szervezet azon sejtjeit támadja meg, melyek gyorsan reprodukálódnak – ez magába foglalja a bélrendszer belső bélését is. A sugárbetegség jelentős irritációt okoz a bélfalban, ami súlyos, esetenként véres hasmenést okoz.
  • Bőrleválás - A sugárzásnak kitett bőrfelület felhólyagosodik, bepirosodik, leginkább egy súlyos napégéshez hasonlóan. Egyes esetekben nyíltsebek keletkeznek, és a bőr hámlani kezd.
  • Hajhullás - A sugárzás károsítja a hajhagymákat, ennek eredményeként a nagy dózisú sugárzásnak kitetteknél két-három héten belül jelentkező, időszakos vagy állandó hajhullás jelentkezik.
  • Kimerültség - A sugárbetegség gyengeséget, kimerültséget okoz, mely tünetei egy makacs influenzánál tapasztaltakhoz hasonló. Mivel a vörösvértestek száma drámaian csökken, anémia jelentkezik, illetve megnő az ájulás kockázata.
  • Szájfekély - A sugárbetegség látható fekélyeket okoz a szájban, vagy az ajkakon. Ráadásul emellett gyakran a nyelőcső, a gyomor és a belek fekélyesedésével is számolni kell.
  • Fertőzések - A vörösvérsejtek számának csökkenése mellett a sugárbetegség a fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek számát is csökkenti a szervezetben. Ennek eredményeként megnő a bakteriális-, vírusos- és gombás fertőzések kockázata.

Mennyi a sugárfertőzöttség kockázata?

Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa

Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa - mondta Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. "Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a radioaktív szennyeződés elérhetné a világ Japánon kívüli részeit, és különösen nem az EU-t" - jelentette ki az uniós végrehajtó testület sajtótájékoztatóján Olivier Bailly. Közölte, hogy Japán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül tájékoztatást adott a helyzetről, de segítséget nem kért. Bailly szerint azonban az unió kész a segítségnyújtásra, ha annak szükségessége felmerül.
Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa

Az Egyesült Államokban számos gyógyszertárban elfogyott a kálium-jodid tabletta készlet, mely a pajzsmirigyet védi a sugárzás okozta rák ellen. Ugyanakkor szakértők szerint rendkívül alacsony annak kockázata, hogy Japántól ilyen távol sugárveszéllyel kelljen számolni. Még Japánban is, a reaktoroktól távoli területeken viszonylag alacsony a tényleges veszély.

A japánok kijelöltek egy úgynevezett evakuációs zónát, mely azt jelenti, hogy csak kevesen lesznek, akik egy mellkasröntgenhez hasonló mennyiségű sugárdózist kapnak. A sugárzás károsítja az emberi sejteket, mely mértéke úgynevezett milisievert-ben mért. Egy mellkasröntgen körülbelül 1/10 milisievert-nyi sugárzásnak teszi ki az embert.

Az atomerőművek dolgozóinál ez legfeljebb 20 milisievert lehet egy évben. 100 milisievert-nyi sugárzás megnöveli a rák kockázatát, 100-500 közötti adag csontvelő károsodást okoz, mely halálhoz vezethet. A jelentések szerint a kedden mért érték 400 milisievert volt óránként az erőműben, mely később drasztikusan lecsökkent 11.9-re, majd 0.6-ra. Összehasonlításképpen, Csernobilban a sugárbetegek 800-1.6 millió milisievert mértékű sugárdózist kaptak, mely jóval magasabb, a Japánban eddig mért sugárzásnál.

Csernobil súlyos öröksége

Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása. Bár a zónát még közvetlenül a robbanás után lezárták, az ott élőket kitelepítették, a civil lakosság az utóbbi években – minden figyelemfelhívás ellenére – elkezdett visszaszivárogni.
Csernobil súlyos öröksége

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: cbsnews; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A magnézium kismértékben...

Az American Heart Association folyóiratában publikált kutatások szerint a magnézium, amely az emberi test számára nélkülözhetetlen elem...

Fitoterápiás készítmények -...

A nemrég megjelent patikai gyógyszerkészítést szabályozó Szabványos Vénygyűjtemények VIII. kötete több mint 50 fitoterápiás cikkelyt tartalmaz....

A nukleáris katasztrófa rövid és...

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.