Visszatérő depresszió - Mit tehetünk ellene?
frissítve:
A hétköznapi nyelvhasználatban, ha depresszióról beszélünk, akkor azon a levertséget, a rossz hangulatot értjük, azonban fontos tudni, hogy orvosi értelemben ennél jóval többről van szó.
A rossz érzések felerősödnek, a jók elhalványulnak
Ha általánosságban akarnánk megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy a depresszió kialakulása során az egészséges állapothoz képest bizonyos érzelmek szintje megnövekszik, míg másoké lecsökken. Pontosabban: a rossz érzések elhatalmasodnak, a jó érzések pedig megfogyatkoznak.
A felerősödő rossz érzéseket negatív affektusoknak nevezzük. Ilyen például a nyomott kedélyállapot, a szorongás, a félelem, az ingerlékenység, a bűntudat, a bizalmatlanság és az elhagyatottságérzés is. A mindennapokra jellemző a "sötét szemüveg" hatás, amikor mindenben a rosszat, az ijesztőt, a reménytelenségkeltőt látjuk.
A jó érzéseket pozitív affektusoknak nevezzük, ezek halványulnak el depresszióban. Ezek közé a jó érzések közé tartozik az örömérzés képessége, az érdeklődés, az energia, a remény, a lelkesedés, a motiváció és az önbizalom, melyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy boldognak érezhessük magunkat a mindennapi életben.
| Anhedónia mint a depresszió fő tünete |
| Anhedóniáról akkor beszélhetünk, amikor az általában örömöt okozó tevékenységek iránti érdeklődés vagy az általuk okozott öröm jelentősen csökken. Ez az állapot az élet számos területén jelentkezhet, így érintheti a munkát, a korábbi hobbikat, de a táplálkozást és a szexuális életet is. |
A pozitív érzések visszanyerése is cél, ezzel a visszaesés esélye is csökkenthető
A depressziót nagyon sokáig úgy képzelték el, hogy a hangulatzavar tünetei időként megjelennek, majd hosszabb-rövidebb idő után nyomtalanul elmúlnak, közben a betegek tünetmentessé válnak egészen addig, amíg nem jön egy következő depressziós periódus.
Ma már tudjuk, hogy nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a betegséget. Két depressziós epizód között nem feltétlenül múlnak el nyomtalanul a tünetek, elképzelhető, hogy enyhe formában, de tartósan megmaradnak. Ezt az állapotot nevezzük részleges gyógyulásnak vagy remissziónak. A megmaradt tünetek sokáig változatlan formában fennállhatnak, vagy fokozatosan rosszabbodhatnak egészen addig, amíg ki nem robban egy újabb depressziós epizód. Az ismételten jelentkező epizódok között néha több, néha kevesebb idő telik el. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy a negatív érzelmeket maradéktalanul megszüntessék a terápia során és a pozitív érzelmeket visszanyerje a páciens.
A depresszió kezelése során kezdetben a negatív affektusok mérséklése a cél, mivel ezek jelentősen fokozzák a szenvedést. A későbbiekben már nem szabad megelégedni a negatív érzések korrigálásával, mivel a korábbi életminőség helyreállításában a pozitív affektusok visszanyerése legalább annyira lényeges. Ezek hiányában nem érhető el teljes gyógyulás és a visszaesés is nagyobb valószínűséggel következik be.
Ha a kezelés során csak a negatív tüneteket sikerül mérsékelni vagy megszüntetni, de nem térnek vissza az olyan pozitív érzések, mint az életkedv, a motiváció, a lelkesedés és a bizalom, akkor a betegek idegennek érzik magukat a saját életükben. Úgy érzik, hogy nem kapták vissza a korábbi életüket és személyiségüket. Ilyen esetekben tovább kell alakítani a terápián, gyógyszert kell váltani vagy a korábban szedett szerek mellé új készítményt kell beállítani.
Amennyiben a pozitív affektusokat nem sikerül helyreállítani, akkor a depresszió kellemetlen tünetei előbb-utóbb kiújulnak és a hangulatzavar tartóssá válik. Ennek következtében a beteg elveszíti a munkáját, az emberi kapcsolatai fokozatosan leépülnek, majd lépésről lépésre elszigetelődik a környezetétől és életképtelenné válik.
| A depresszió maradványtünetei és lehetséges következményei |
| Ha a depressziót nem sikerül maradéktalanul gyógyítani, akkor gyakori maradványtünet az alvászavar, az érdeklődéshiány, az örömképesség nem kielégítő javulása, a koncentrációzavar, a fáradékonyság. Mindezeken túlmenően ma már tudjuk, hogy a depresszió jelentősen hozzájárul olyan testi betegségek megjelenéséhez és súlyosbodásához is, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a cukorbetegség. |
Hogyan akadályozható tehát meg a depresszió visszatérése?
A korábbi elképzelésekkel ellentétben ma már tudjuk, hogy nem a negatív tünetek túltengése jelenti a fő kockázatot ezen betegségek kialakulásánál, hanem a pozitív érzések hiánya.
Éppen ezért a depresszió kezelése során nem elegendő, ha a negatív érzéseket megszüntetjük, hanem a pozitív érzések visszatértét is maximálisan támogatni kell.
Mivel csupán részleges gyógyulás mellett a tünetek kiújulásának esélye nagy, a kezelőorvost mindenképpen tájékoztatni kell a fennmaradó tünetekről.
Ajánlott a gyógyszeres kezelést kiegészíteni pszichoterápiával is, depresszióban különösen hasznos lehet a kognitív viselekedésterápia.
Tovább A depresszió kezelése - Pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Veress Dóra, pszichiáter
Felhasznált irodalom:
- Dr. Bánki M. Csaba: Az anhedónia önálló kardiovaszkuláris rizikótényező, Psychiatric Times 2014/3. szám, 12-13.
- Dr. Nádasdy Andrea: A remisszió újraértelmezése depresszióban, Psychiatric Times 2014/2. szám, 22-23.
