Tartós katéter: palliatív terápia visszatérő folyadékgyülemek kezelésére

Az orvostudomány újabb szemlélete előtérbe helyezi a minimálisan invazív, otthonközeli ellátást lehetővé tevő eljárásokat. Ehhez a koncepcióhoz szervesen illeszkedik a visszatérő folyadékgyülem tartós katéterrel történő kezelése, amely daganatos betegek részére már járóbeteg-ellátás keretén belül is elérhető.

Mi a palliatív ellátás?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint a palliatív ellátás egy „olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő beteg és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és magas szintű kezelésével.”

A palliatív ellátás céljai és elemei a WHO meghatározása alapján:

• csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket;
• az életet tiszteli, a halált természetes folyamatnak tartja;
• nem tesz semmit a halál megrövidítése és meghosszabbítása érdekében;
• integrálja a betegellátásba a pszichológiai és spirituális tényezőket;
• támogató rendszert kínál, hogy a beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig;
• támogató rendszert kínál a család számára a betegség ideje alatt és a gyász időszakában;
• csapatmunkát alkalmaz, amely a beteg és családja szükségleteire irányul, beleértve a gyásztanácsadást, ha az javasolt;
• kiemeli az életminőséget, ugyanakkor pozitívan viszonyul a betegség folyamatához.

Újratermelődő hasi és mellkasi folyadék okozta problémák

A hasban, illetve a mellkasban jelentkező visszatérő folyadékgyülemek súlyos betegségek kísérő tünetei, és olyan kellemetlen panaszokat okozhatnak, mint a nehézlégzés, fulladás, hányinger, vagy étvágytalanság. Minél több a folyadék a mellkasban vagy a hasüregben, a tünetek annál erősebben jelentkeznek, ilyenkor a legkisebb fizikai mozgás is komoly nehézségekbe ütközhet.

Az ascites és a mellűri folyadékgyülem kezelésének legelterjedtebb módja az ismételt kórházi csapolás, ez az eljárás azonban a szervezetet jelentősen legyengíti, ráadásul a tüneteket csak ideiglenesen enyhíti. Így egyrészt a beteg életminőségének romlását eredményezi, másrészt nagy terhet ró az egész családra.

Tartós katéter: új palliatív terápia a kórházi kezelések elkerülésére

A tartós katéterrel történő kezelés közel harminc éve világszerte ismert és alkalmazott, bizonyos intézményekben már ezt részesítik előnyben a többi, folyadékgyülemet kezelő eljáráshoz képest.

A tartós katéter helyi érzéstelenítésben kerül beültetésre a beteg szervezetébe, cseréjére nincs szükség, mivel speciális anyaga és kialakítása miatt akár évekig a szervezetben maradhat.

Minimalizálja a fertőzés kockázatát azzal, hogy nagymérékben lecsökkenti a további invazív beavatkozások számát vagy akár szükségtelenné is teszi azokat. A katéter zárt rendszert képez a hozzá csatlakoztatható tartállyal, egyirányú szelepe a folyadék lebocsátását követően lezár, megakadályozva a baktériumok bejutását a szervezetbe. A fertőzésveszélyt nemcsak a szelep kialakítása, hanem a katéter mandzsettája is minimalizálja, ez beültetéskor közvetlenül a kilépési pont elé kerül, a metszéssel ejtett seb szövetei pedig e filc köré hegesednek, így biztosítva további védelmet a kórokozók ellen. Az otthoni folyadéklebocsátásokat az a körülmény is biztonságossá teszi, hogy minden alkalommal új, steril fogyóeszközöket (tartályt és kötszereket) kell használni.

A terápia jól illeszkedik a palliatív ellátás felsorolt szempontjaihoz: a kórházi látogatások csökkenésével vagy megszűnésével jelentős terhet vesz le a beteg és családja válláról; a folyadékgyülemet tünetek jelentkezésekor, az otthon nyugodt körülményei között lehet kezelni; hozzásegíti a beteget ahhoz, hogy visszanyerje önállóságát, aktív életmódját, melyet nemcsak az otthon zajló kezelés támogat, hanem az egyszerre kis mennyiségekben történő folyadéklebocsátás is, mely kevéssé terheli meg a szervezetet (mellkasi folyadék esetén legfeljebb napi 1 liter, ascites esetén legfeljebb napi 2 liter folyadék a lebocsátható mennyiség).

Magyarországon 2026. január elsejétől daganatos betegek részére járóbeteg-ellátás keretén belül, állami finanszírozásban érhető el ez az életminőséget nagyban javító terápia.

Szerző: Dr. Balázs Boglárka onkológus