Posztirradiációs colitis - A sugárkezelés utáni bélgyulladás

Dr. Dunás-Varga Veronika
szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg
megjelent:

A hasi vagy kismedencei tumoros betegségek sugárkezelése után 2-5 százalékban fordul elő szövődményként a vastagbél besugárzás hatására fellépő gyulladása.

A vastagbélgyulladás kialakulásának számok oka ismert. Egyik ritka, de az onkológiai kezelések miatt növekvő tendenciát mutató kórok a vastagbél sugárterápia által okozott gyulladása, a posztirradiációs colitis. Leggyakrabban a prosztatarák vagy a méhnyakrák, de egyéb kismedencei daganatok raditorerápiás kezelésének a szövődményeként alakul ki. Gyakori tünete a hasi fájdalom, a véres széklet, ami hasmenéses is lehet.

A posztirradiációs colitis pontos előfordulási gyakorisága nem ismert. A hasi és/vagy a kismedencei tumoros betegségek besugárzása után 2-5%-ban fordul elő. Az ennél magasabb gyakoriságért a nagy besugárzási mező és a besugárzás dózisa lehet a felelős.

A károsodás a leggyakrabban a végbelet és a végbél-szigmabél átmenetét érinti. Ennek oka az, hogy ez a bélszakasz viszonylag fix, rögzített pozícióban van a többi vastagbél szakaszhoz képest, amik a perisztaltikával „arrébb tudnak mozogni” a besugárzási mezőből.

A posztirradiációs colitis tünetei

A sugárterápia okozta károsodásnak akut és krónikus formáját különböztetjük meg. Az akut károsodás a cryptasejtek egyik osztódási (mitotikus) fázisában bekövetkezett zavar következményel. A krónikus károsodás az alacsonyabb mitotikus aktivitású pl. az érfalat alkotó endothelsejtek sérülése miatt jön létre.

Akut károsodás tünetei

A heveny besugárzásos vastagbélgyulladás a sugárterhelést követő néhány órán belül kialakulhat, és a sugárzás befejezése után két-három hónapon belül megszűnhet. Általánosságban a sugárkezelést követő 60 napon belül jelentkező tüneteket tekintjük akut posztirradiációs colitisnek. Ezen tünetek lehetnek:

  • étvágytalanság;
  • hányinger, hányás;
  • hasi fájdalom;
  • hasmenés - a cryptasejtek károsodása rontja a vastagél felszívó funkcióját, ezért lehet a kezelések után következményes hasmenéssel számolni;
  • véres széklet - a károsodás mértéke szerint mikroszkopikus méretűtől terjedően egészen az egymással összefolyó mértéket öltő fekélyek jöhetnek létre, amik vérzést okozhatnak.

A tünetek általában enyhék, nem függenek össze a szöveti károsodás mértékével, és csak tüneti kezelést igényelnek.

Krónikus károsodás tünetei

A krónikus posztirradiációs colitis tünetek a kezelést követő 6-24 hónapon belül jellennek meg. Jellemző rájuk a lappangó kezdet, a korai tünetek gyakran hiányzanak. Hátterükben az erek károsodása (pl. érfal megvastagodásával járó érgyulladás, trombózis) és a nem megfelelő vérellátás miatti vérellátási zavar áll.

A tünetek között szerepelhet:

  • görcsös hasi fájdalom;
  • hányinger, hányás;
  • vizes hasmenés;
  • zsírszéklet (steatorrhoea);
  • fisztula képződés - pl. a hüvely felé (rectovaginalis)
  • vérzés (angiodysplasia, kóros szerkezetű érgomolyag)

Mind az akut, mind a krónikus elváltozásokat különböző mértékű bélfalgyulladás kíséri, ami kollagén lerakódással, bálfal megvastagodással és az érintett szakasz motoros funkciójának károsodásával jár. A krónikusan sugárkárosodott területen nagyobb a rosszindulatú daganat kialakulásának rizikója.

Szükséges vizsgálatok, diagnosztizálás

A fizikális vizsgálat során látott eltérések (felszívódási zavar miatti rossz tápanyagellátottság, a has érzékenysége, fokozott bélmozgás, végbélvizsgálatkor fájdalom és véres váladék) még nem adnak egyértelmű diagnózist, de a beteg tumoros kórelőzményével együttesen már felvetik a posztirradiációs colitis gyanúját.

Laboratóriumi leletekben szerepelhet vashiányos vérszegénység, alacsony fehérvérsejt- és vérlemezkeszám, illetve a hasmenés és hányás miatt az ionháztartás zavara.

Alap képalkotó vizsgálatok (hasi ultrahang, natív hasi röntgen) nem mutatnak típusos eltérést. Kontrasztanyaggal végzett vizsgálat (pl. kontrasztanyagos hasi CT) már informatív, a nyálkahártya vastagságát, a bél átmérőjének szűkületét, tágulatát, esetleges fisztulát le tudja írni.

Legpontosabb diagnózist a vastagbéltükrözés adhat. A szabad szemmel látható eltéréseken (gyulladás, fekélyek, a késői szakban fibrózis, atrófiás, halvány, foltos, sérülékeny nyálkahártya látszik, a bélfalból kitüremkedő érgomolyagokkal) túl lehetőséget biztosít szövettani mintavételre is, ami egyértelműsíti a diagnózist.

Kezelés posztirradiációs colitis esetén

Akut tünetek csillapítására tüneti hányingercsillapító, hasfogó készítményeket alkalmaznak. Hasmenés ideje alatt célszerű laktózmentesen étkezni és a zsírfogyasztást is minimalizálni. Vérzés esetén lokálisan alkalmazható aminoszalicilát, szteroid, sucralfát tartalmú készítmények javasoltak pl. kúp, klizma formájában. Ismétlődő vérzések esetén fel kell, hogy merüljön angiodysplasia lehetősége, ekkor endoszkópos vérzéscsillapítás is szóba jöhet. A vérszegénység miatt vaspótlásra is szükség lehet.

Krónikus tünetek esetében az előbb felsorolt lehetőségeken túl előnyős lehet a bél tartós nyugalomba helyezése (otthoni parenterális táplálás programmal). Ha a standard kezelési módszerek sikertelenek, alternatív gyógymódként a hiperbár oxigénterápia kezelés kipróbálható azoknál a betegeknél, akiknek a bélfalán súlyos, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek alakultak ki.

Szövődmények esetén (pl. jelentős szűkület, fisztula) sebészeti megoldás jön szóba.

Megelőzési lehetőségek a sugárterápia során

A modern sugárkezelési technikák - mint például a háromdimenziós kezeléstervezés - a pontosabb dóziseloszlás kialakításával optimalizálják a kezelési módszereket, így csökkentik a szövődmények kialakításának esélyét.

A brachyterápiát - önmagában vagy a külső sugárterápia kiegészítéseként - egyre gyakrabban alkalmazzák a normál szöveti toxicitás csökkentésére a kezelés hatékonyságának veszélyeztetése nélkül pl. a prosztata karcinóma kezelésében. A brachyterápia egyfajta sugárterápia, amelyben a sugárzás forrása vagy a rosszindulatú szövetben, vagy annak közvetlen közelében lévő üregben, nem pedig a szövet közepétől távolabb (általában 100 cm-re) található. Így a nagy sugárdózis a daganatos célpontra korlátozódik, míg a környező normális szöveteket a gyors dóziscsökkentés kíméli a sugárzástól.

Egy másik kapcsolódó kezelés, az intenzitás-modulált sugárterápia (IMRT), kifinomult tervezési technikákat alkalmaz, több nyaláb szegmenst használ a dóziseloszlás kívánt eredményre való alakításához.

A sugárterápia finomhangolásán túl védő hatással bír a cink, szelén, E-vitamin, prosztaglandinok, egyes aminosavak és Lactobacillus törzsek magasabb koncentrációjú jelenlét, ezért ajánlott lehet probiotikumok és nyomelemek pótlása siugárkezelés esetén.

További kérdések a sugárterápiáról

Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Cikkajánló

Emelkedett májenzimértékek
Emelkedett májenzimértékek

Mi okozhatja?

Amputáció
Amputáció

Hogyan birkózhat meg vele? Mi segíthet?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Papp Júlia, szemész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, Dr. Szigeti Nóra
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.