• A daganatos betegek ellátásának irányelvei COVID-19-járvány során

        Dr. Baki Márta
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

        Cikkünkben azokat, a daganatos betegek ellátására vonatkozó speciális tudnivalókat és irányelveket foglaltuk össze, amelyeket a járványügyi veszélyhelyzet miatt javasoltak, és a járvány esetleges újabb hulláma idején ismét életbe léphetnek. Június 15-től valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül vehető igénybe, de időpontot kell kérni, hogy az egészségügyi ellátóhelyeken zsúfoltság ne alakuljon ki.

        A rosszindulatú daganatos betegek jobban ki vannak szolgáltatva a vírusfertőzés veszélyének. A statisztikai adatok alapján főleg a vérképző szervek betegségeiben – hematológiai betegségek – szenvedők alkotják  a leginkább veszélyeztetett csoportot. A vírusfertőzés fokozott kockázatát jelenti többek között az idősebb életkor, a kísérő egyéb betegség és az, hogy gyakrabban kell személyesen felkeresni az egészségügyi szolgáltatókat. A rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők védekezőképessége az áltag népességhez képest kisebb akár az alapbetegségük következtében, akár annak kezelése során fellépő mellékhatások miatt. A betegek általános állapota, teljesítőképessége is elmarad a normál populációhoz képest.

        Hirdetés

        Hazánkban az első két koronavírussal fertőzött esetét 2020. március 4-én jelentették be. Magyarországon 2020.03.16-án járványügyi veszélyhelyzetet hirdetettek ki, ennek megfelelőn „egészségügyi ellátást csak sürgős szükség esetén lehetett végezni, azaz életveszélyes állapotban vagy tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében„. 2020.03.24-én adta ki az Egészségügyi Szakmai Kollégium az Onkológia és Sugárterápia Tagozatának ajánlását a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban. A szakmai ajánlás a szűrővizsgálatok felfüggesztését javasolta. Ugyanakkor az egyének igénybe vehették az „onkológiai szakellátást a rákbetegség alapos gyanúja vagy diagnózisa esetén a tumorprogresszió megelőzése, azaz a betegek életkilátásait rontó vagy tartós egészségkárosodását okozó állapot megakadályozása” érdekében. A rosszindulatú daganatos megbetegedés gyanúja esetén kellő körültekintéssel javasolták a kivizsgálás elvégzését. A terápiás terv felállításakor a járványhelyzetet figyelembe véve a leggondosabban kell eljárni. A kezelések következtében kialakult mellékhatások kezelését és a betegek tüneti terápiáit folytatni kell.

        Az onkológiai szakbizottságoknak (onkoteam) nagy felelősségük van a daganatellenes terápia felállításában. Döntésükkor a beteg és betegség állapota mellett figyelembe kell venniük a pandémia fennálltát. Az aktív onkoterápia megkezdése előtt a betegek és hozzátartozóik tájékoztatása különösen fontos. Az eddig elfogadott nemzetközi és szakmai javaslatok módosulhatnak a járvány idején.

        A daganatos betegek ellátásának irányelvei koronavírus-járvány során

        Mind az Európai Onkológus Társaság (ESMO), mind az Amerikai Onkológus Társaság (ASCO) irányelveket dolgozott ki a daganatos betegek ellátására, melyeket a koronavírus-járvány esetén javasolt alkalmazni. Ezek fő pontjait ismertetjük:

        Elsődleges lépés, hogy a vírusfertőzést kerüljék el a betegek. A távolságtartás, korlátozott kijárás, a higiénés elvek fokozott betartására különösen figyeljenek, ez természetesen a lakosság összességére is vonatkozik.

        Tudnivalók azoknak, akik már aktív onkoterápiában nem részesülnek, s nincsenek panaszaik

        Azok az egyének, akik már aktív onkoterápiában nem részesülnek, s panaszaik nincsenek, a javasolt kontrollvizsgálatokat később végeztessék. Az egészségügyi ellátás, amennyiben lehetséges, telemedicina formájában történjék, csökkentve ezzel az egyének mozgását, utazását, orvosi várószobákban való tartózkodását stb. Probléma esetén a kezelő személyzetnek telefonáljanak, s szükség esetén jelenjenek meg az egészségügyi intézményben. A vizsgálatok egy részét – például vérképelemzés – a betegek a lakóhelyükhöz közelebb végezzék/végeztessék el. Amennyiben lehetséges, a betegek kísérő nélkül keressék fel az egészségügyi intézményt, s tömegközlekedés helyett az egyéni utazást részesítsék előnyben. A várótermek zsúfoltságát csökkenteni kell, a megfelelő távolságtartás indokolt. Otthonaikban – amennyire lehetséges – a daganatos betegek kerüljék a szorosabb kontaktust.

        Tudnivalók azoknak, akik aktív onkoterápiában részesülnek

        Az aktív onkoterápia közben szükség esetén a COVID-19-fertőzés kizárása céljából teszteket végezzenek, s ezek eredményének figyelembevételével tervezhető meg a betegek ellátása. Annak érdekében, hogy a kivizsgálás során minél kevesebb cseppfertőzés érje az egészségügyi személyzetet, a betegek hörgő-, gyomor-, vastagbéltükrözését speciális körülmények között végezzék. A kezelési módok közül azok választandók, amelyek a lehetséges fertőzést megakadályozzák, illetve a betegnek kisebb megterhelést jelentenek. Mérlegelendő, hogy kiterjesztett műtéteket végezzenek vagy a daganat megkisebbítése érdekében először sugár- és/vagy kemoterápiában részesüljenek a betegek. A sugárterápia fajtái közül azokat kell előnyben részesíteni, amikor nagyobb dózisokat adnak le, kevesebb alkalommal (hypofrakcionálás). Amennyiben lehetséges, a gyógyszeres kezelésben a tablettás formákat javasolt választani. A citotoxikus kemoterápia esetenként szájon keresztül alkalmazható gyógyszerekkel váltható ki. A szervezet védekezőképességét csökkentő anyagok, például kortikoszteroidok csak szükség esetén alkalmazandók. A szervezet immunválaszát módosító anyagok adása tovább folytatható megfelelő feltételek mellett, de ilyen jellegű új terápia beállítása megfontolást igényel. Jelen tudásunk alapján az alkalmazott hormonkezelések nem befolyásolják nagy mértékben a szervezet védekezőképességét, így alkalmazásuk javasolt. Egyéni mérlegelést igényel, hogy kiterjesztett műtét előtt sugár- és/vagy gyógyszeres terápiát alkalmaznak-e (neoadjuváns terápia). Azokban az esetekben, ahol a műtétet követő, daganatmentes állapotban kapnak a betegek kezelést (adjuváns kezelés), meg kell fontolni annak előnyét és rizikóit.

        Prioritási elvek

        A beteg és a betegség állapotát figyelembe véve a több éve elfogadott, elsőbbséget igénylő, prioritási elveket javasolják érvényesíteni:

        Ennek alapján magas kockázatú és elsőbbséget kívánó (magas prioritású) az az állapot, amely közvetlenül a beteg életét veszélyezteti, a betegség gyorsan terjed (progrediál), nagy mértékben befolyásolja a beteg túlélését és/vagy az életminőségét. Például: daganat következtében kialakuló bélelzáródás, életfontos nyaki szerveket nyom a daganat (vena cava superior syndroma), stb.

        Közepes prioritású ellátást igényel az a beteg, akinek nem életveszélyes az állapota, de ha a terápia körülbelül hat hetet késik, akkor az lényegesen befolyásolhatja az állapotát és a túlélését is csökkenti.

        Alacsony prioritású ellátási kategóriába azokat az állapotokat sorolják, amikor az esetlegesen kialakuló fertőzés, jelen esetben a COVID-19, veszélyezteti a beteg állapotát, nem pedig a daganatos státusz.

        Az Európai Onkológus Társaság a különböző szervek daganatainak ellátását ebbe a három csoportba sorolja be és részletes iránymutatást ad a kivizsgálással, kezelésekkel és követéssel, tüneti terápiákkal kapcsolatban.

        A teljesség igénye nélkül a tüdődaganatos betegek ellátásából emelünk ki részleteket:

        Tüdőgyógyászati ambuláns vizsgálat elsődleges fontosságú (magas prioritású), ha kiterjedt tüdődaganatra van gyanú és a betegség következtében fulladás, fájdalom, vérköpés stb. jelentkezik. Előrehaladott stádiumú tüdődaganat gyanúja merül fel. A beteg aktív onkoterápiát igényel.

        Közepes kockázatúak csoportjába tartoznak azok a betegek, akiknél kis kiterjedésű – alacsony stádiumú – tüdődaganat gyanúja merül fel, műtétet követően szövődménye nincs az egyéneknek, de a betegség kiújulásának nagy a valószínűsége és új tünet, komplikáció alakult ki és azt telemedicinális módszerekkel nem lehet megoldani.

        Alacsony kockázatba tartoznak azok a betegek, akiknél már csak kontrollvizsgálatokat terveztek végezni és tünet- és panaszmentesek, kicsi a valószínűsége, hogy a betegségük kiújuljon, panaszaikat telemedicina formájában el lehet látni.

        A kivizsgálás során alkalmazott eljárások: képalkotó és/vagy szövettani mintavétel elvégzésére vonatkozóan is ez a hármas szabály érvényes.

        Mellkassebészeti elsődleges eljárást többek között azok a betegek igényelnek, akiknek a mellkasában és/vagy a szívburkában az életet veszélyeztető mértékben szaporodott fel folyadék, a daganatos elváltozás nagy kiterjedésű és kiterjedt nyirokcsomóáttéteket okoz.

        Közepes ellátású csoportba sorolják azokat a betegeket, ahol csak a rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel, a betegség kis kiterjedésű és igen lassú rosszabbodás mutatható csak ki: folyamatos nyomonkövetéssel megfigyelve a daganatos sejtek kettőződési ideje 400 napnál kisebb. Több esetben a műtét elkerülhető, ha új sugárterápiás eljárásokat alkalmaznak, s ez a beteg számára nem megterhelő.

        Az alacsony prioritású csoportba azok a betegek kerülnek, akiknél csak a tüdődaganat gyanúja merül fel vagy minimális nagyságú a tüdőben észlelt eltérés (nem haladja meg az 500 mm3-t, a daganat kettőződési ideje több mint 600 nap).

        Azokban az esetekben, ahol a sugárterápia és kemoterápia együtt adása majdnem hasonló eredményeket ér el, inkább önmagában a sugárterápia elvégzése javasolt. Ilyen esetekben kisebb dózisban alkalmazzák a kemoterápiát, csökkentve ezzel a mellékhatásokat. Abban az esetben, ha kemoterápia szükséges, akkor a fehérvérsejtek csökkenését megakadályozó készítmények adása indokolt. Ezzel nagyobb arányban védhető ki a kemoterápiát követő lázas állapot, megelőzve a különböző fertőzéseket, beleértve a COVID-19-infekciót is.

        Célzott terápiák adásakor azok mellékhatásaira szükséges figyelni, különös tekintettel a vérképzésbeli, bőr- és szervi károsodásokra. Nagy körültekintéssel az immunellenőrzőpont-gátlóval történő kezelések folytathatók, de gyöngébb általános állapotú betegek ilyen típusú kezelésének elkezdése megfontolandó.

        Minden beteg megkapta a számára szükséges ellátást és terápiát a járvány alatt is, megfelelő óvintézkedések körültekintő betartása mellett. Június 15-től valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül vehető igénybe, időpont-egyeztetéssel. Az egészségügyi ellátórendszer törekszik az elhalasztott ellátások minél gyorsabb pótlására.

        Olvasson tovább! Fogalomtár daganatos megbetegedésekhez

        Dr. Baki Márta, onkológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus

        Módosítva: 2020.06.17 09:36, Megjelenés: 2020.06.17 09:36
      • Cikkajánló

        Koronavírus-járvány

        Koronavírus-járvány

        koronavirus.gov.hu

        Aki légúti tüneteket tapasztal, az ne menjen közösségbe!

        Hemokromatózis

        Hemokromatózis

        Dr. Tomonkó Magdolna

        Milyen típusai vannak ennek a betegségnek, és mik lehetnek ezek tünetei?

        Miért halnak meg egyre többen májrákban?

        Egyre több meglepő eredmény születik abból, hogy a számítástechnika és a nagy internetes adatbázisok elemzése (lásd: “big data”) elfoglalta méltó helyét az orvostudományban. Tulajdonképpen ennek köszönhető az a fontos kérdés is, amelyről a legutóbbi rákkutató kongresszuson vitáztak.

        Amit a fibroszarkómáról érdemes tudni

        Mi az a fibroszarkóma (fibrosarcoma)? Mi okozhatja a kialakulását? Mik lehetnek a tünetei ennek a daganattípusnak? Hogyan ismerhető fel? Hogyan kezelhető?

        A szem daganatai - Mire számíthat a beteg?

        Régebben a szem műtéti eltávolítása volt az egyetlen megoldás a szem daganatos megbetegedése esetén, azonban ma már lézeres- és sugárterápia, ritkábban a fagyasztásos kezelés (krioterápia), továbbá a kemoterápia is nagyban segítheti a gyógyulást.

        Daganatos betegségek és fájdalomcsillapítás

        Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség felfedezése után és ellátása során. Ez az arány a betegek halála előtt megközelítheti a 80 százalékot is.

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

        Mennyi idő alatt alakulhatnak ki az egyes daganatféleségek?

        Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a daganat? Vajon felismerhető lehetett volna-e korábban? Ha pedig szűrésen voltunk, mikor érdemes ismét ellenőriztetni magunkat?

        A retinoblastoma kezelése

        A retinoblastoma kezelése az egyszerűbb lézeres kezeléstől a szemgolyó eltávolításáig is terjedhet. Rosszindulatú daganatról lévén szó, a kezelés elsődleges célja a beteg életének megmentése, és csak másodsorban a szem megmentése.

        Daganatos betegségre utaló laboreredmények

        Bár alapvetően az adott szervre jellegzetes tumormarkerek segítik a daganatok diagnosztizálását, ezek értékelése sem mindig könnyű. Sokszor észlelhető magasabb tumormarkerszint gyulladás esetén is, ilyenkor az emelkedett érték nem több százszorosa-ezerszerese a normál értéknek. Nem minden tumormarker egy szerv daganatára jellegzetes csak, így előfordul, hogy nehéz beazonosítani a kiinduló szervet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.