A daganatos betegek ellátásának irányelvei COVID-19-járvány során

Dr. Baki Márta
Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

Cikkünkben azokat, a daganatos betegek ellátására vonatkozó speciális tudnivalókat és irányelveket foglaltuk össze, amelyeket a járványügyi veszélyhelyzet miatt javasoltak, és a járvány esetleges újabb hulláma idején ismét életbe léphetnek. Június 15-től valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül vehető igénybe, de időpontot kell kérni, hogy az egészségügyi ellátóhelyeken zsúfoltság ne alakuljon ki.

A rosszindulatú daganatos betegek jobban ki vannak szolgáltatva a vírusfertőzés veszélyének. A statisztikai adatok alapján főleg a vérképző szervek betegségeiben – hematológiai betegségek – szenvedők alkotják a leginkább veszélyeztetett csoportot. A vírusfertőzés fokozott kockázatát jelenti többek között az idősebb életkor, a kísérő egyéb betegség és az, hogy gyakrabban kell személyesen felkeresni az egészségügyi szolgáltatókat. A rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők védekezőképessége az áltag népességhez képest kisebb akár az alapbetegségük következtében, akár annak kezelése során fellépő mellékhatások miatt. A betegek általános állapota, teljesítőképessége is elmarad a normál populációhoz képest.

Hazánkban az első két koronavírussal fertőzött esetét 2020. március 4-én jelentették be. Magyarországon 2020.03.16-án járványügyi veszélyhelyzetet hirdetettek ki, ennek megfelelőn „egészségügyi ellátást csak sürgős szükség esetén lehetett végezni, azaz életveszélyes állapotban vagy tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében„. 2020.03.24-én adta ki az Egészségügyi Szakmai Kollégium az Onkológia és Sugárterápia Tagozatának ajánlását a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban. A szakmai ajánlás a szűrővizsgálatok felfüggesztését javasolta. Ugyanakkor az egyének igénybe vehették az „onkológiai szakellátást a rákbetegség alapos gyanúja vagy diagnózisa esetén a tumorprogresszió megelőzése, azaz a betegek életkilátásait rontó vagy tartós egészségkárosodását okozó állapot megakadályozása” érdekében. A rosszindulatú daganatos megbetegedés gyanúja esetén kellő körültekintéssel javasolták a kivizsgálás elvégzését. A terápiás terv felállításakor a járványhelyzetet figyelembe véve a leggondosabban kell eljárni. A kezelések következtében kialakult mellékhatások kezelését és a betegek tüneti terápiáit folytatni kell.

Az onkológiai szakbizottságoknak (onkoteam) nagy felelősségük van a daganatellenes terápia felállításában. Döntésükkor a beteg és betegség állapota mellett figyelembe kell venniük a pandémia fennálltát. Az aktív onkoterápia megkezdése előtt a betegek és hozzátartozóik tájékoztatása különösen fontos. Az eddig elfogadott nemzetközi és szakmai javaslatok módosulhatnak a járvány idején.

A daganatos betegek ellátásának irányelvei koronavírus-járvány során

Mind az Európai Onkológus Társaság (ESMO), mind az Amerikai Onkológus Társaság (ASCO) irányelveket dolgozott ki a daganatos betegek ellátására, melyeket a koronavírus-járvány esetén javasolt alkalmazni. Ezek fő pontjait ismertetjük:

Elsődleges lépés, hogy a vírusfertőzést kerüljék el a betegek. A távolságtartás, korlátozott kijárás, a higiénés elvek fokozott betartására különösen figyeljenek, ez természetesen a lakosság összességére is vonatkozik.

Tudnivalók azoknak, akik már aktív onkoterápiában nem részesülnek, s nincsenek panaszaik

Azok az egyének, akik már aktív onkoterápiában nem részesülnek, s panaszaik nincsenek, a javasolt kontrollvizsgálatokat később végeztessék. Az egészségügyi ellátás, amennyiben lehetséges, telemedicina formájában történjék, csökkentve ezzel az egyének mozgását, utazását, orvosi várószobákban való tartózkodását stb. Probléma esetén a kezelő személyzetnek telefonáljanak, s szükség esetén jelenjenek meg az egészségügyi intézményben. A vizsgálatok egy részét – például vérképelemzés – a betegek a lakóhelyükhöz közelebb végezzék/végeztessék el. Amennyiben lehetséges, a betegek kísérő nélkül keressék fel az egészségügyi intézményt, s tömegközlekedés helyett az egyéni utazást részesítsék előnyben. A várótermek zsúfoltságát csökkenteni kell, a megfelelő távolságtartás indokolt. Otthonaikban – amennyire lehetséges – a daganatos betegek kerüljék a szorosabb kontaktust.

Tudnivalók azoknak, akik aktív onkoterápiában részesülnek

Az aktív onkoterápia közben szükség esetén a COVID-19-fertőzés kizárása céljából teszteket végezzenek, s ezek eredményének figyelembevételével tervezhető meg a betegek ellátása. Annak érdekében, hogy a kivizsgálás során minél kevesebb cseppfertőzés érje az egészségügyi személyzetet, a betegek hörgő-, gyomor-, vastagbéltükrözését speciális körülmények között végezzék. A kezelési módok közül azok választandók, amelyek a lehetséges fertőzést megakadályozzák, illetve a betegnek kisebb megterhelést jelentenek. Mérlegelendő, hogy kiterjesztett műtéteket végezzenek vagy a daganat megkisebbítése érdekében először sugár- és/vagy kemoterápiában részesüljenek a betegek. A sugárterápia fajtái közül azokat kell előnyben részesíteni, amikor nagyobb dózisokat adnak le, kevesebb alkalommal (hypofrakcionálás). Amennyiben lehetséges, a gyógyszeres kezelésben a tablettás formákat javasolt választani. A citotoxikus kemoterápia esetenként szájon keresztül alkalmazható gyógyszerekkel váltható ki. A szervezet védekezőképességét csökkentő anyagok, például kortikoszteroidok csak szükség esetén alkalmazandók. A szervezet immunválaszát módosító anyagok adása tovább folytatható megfelelő feltételek mellett, de ilyen jellegű új terápia beállítása megfontolást igényel. Jelen tudásunk alapján az alkalmazott hormonkezelések nem befolyásolják nagy mértékben a szervezet védekezőképességét, így alkalmazásuk javasolt. Egyéni mérlegelést igényel, hogy kiterjesztett műtét előtt sugár- és/vagy gyógyszeres terápiát alkalmaznak-e (neoadjuváns terápia). Azokban az esetekben, ahol a műtétet követő, daganatmentes állapotban kapnak a betegek kezelést (adjuváns kezelés), meg kell fontolni annak előnyét és rizikóit.

Prioritási elvek

A beteg és a betegség állapotát figyelembe véve a több éve elfogadott, elsőbbséget igénylő, prioritási elveket javasolják érvényesíteni:

Ennek alapján magas kockázatú és elsőbbséget kívánó (magas prioritású) az az állapot, amely közvetlenül a beteg életét veszélyezteti, a betegség gyorsan terjed (progrediál), nagy mértékben befolyásolja a beteg túlélését és/vagy az életminőségét. Például: daganat következtében kialakuló bélelzáródás, életfontos nyaki szerveket nyom a daganat (vena cava superior syndroma), stb.

Közepes prioritású ellátást igényel az a beteg, akinek nem életveszélyes az állapota, de ha a terápia körülbelül hat hetet késik, akkor az lényegesen befolyásolhatja az állapotát és a túlélését is csökkenti.

Alacsony prioritású ellátási kategóriába azokat az állapotokat sorolják, amikor az esetlegesen kialakuló fertőzés, jelen esetben a COVID-19, veszélyezteti a beteg állapotát, nem pedig a daganatos státusz.

Az Európai Onkológus Társaság a különböző szervek daganatainak ellátását ebbe a három csoportba sorolja be és részletes iránymutatást ad a kivizsgálással, kezelésekkel és követéssel, tüneti terápiákkal kapcsolatban.

A teljesség igénye nélkül a tüdődaganatos betegek ellátásából emelünk ki részleteket:

Tüdőgyógyászati ambuláns vizsgálat elsődleges fontosságú (magas prioritású), ha kiterjedt tüdődaganatra van gyanú és a betegség következtében fulladás, fájdalom, vérköpés stb. jelentkezik. Előrehaladott stádiumú tüdődaganat gyanúja merül fel. A beteg aktív onkoterápiát igényel.

Közepes kockázatúak csoportjába tartoznak azok a betegek, akiknél kis kiterjedésű – alacsony stádiumú – tüdődaganat gyanúja merül fel, műtétet követően szövődménye nincs az egyéneknek, de a betegség kiújulásának nagy a valószínűsége és új tünet, komplikáció alakult ki és azt telemedicinális módszerekkel nem lehet megoldani.

Alacsony kockázatba tartoznak azok a betegek, akiknél már csak kontrollvizsgálatokat terveztek végezni és tünet- és panaszmentesek, kicsi a valószínűsége, hogy a betegségük kiújuljon, panaszaikat telemedicina formájában el lehet látni.

A kivizsgálás során alkalmazott eljárások: képalkotó és/vagy szövettani mintavétel elvégzésére vonatkozóan is ez a hármas szabály érvényes.

Mellkassebészeti elsődleges eljárást többek között azok a betegek igényelnek, akiknek a mellkasában és/vagy a szívburkában az életet veszélyeztető mértékben szaporodott fel folyadék, a daganatos elváltozás nagy kiterjedésű és kiterjedt nyirokcsomóáttéteket okoz.

Közepes ellátású csoportba sorolják azokat a betegeket, ahol csak a rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel, a betegség kis kiterjedésű és igen lassú rosszabbodás mutatható csak ki: folyamatos nyomonkövetéssel megfigyelve a daganatos sejtek kettőződési ideje 400 napnál kisebb. Több esetben a műtét elkerülhető, ha új sugárterápiás eljárásokat alkalmaznak, s ez a beteg számára nem megterhelő.

Az alacsony prioritású csoportba azok a betegek kerülnek, akiknél csak a tüdődaganat gyanúja merül fel vagy minimális nagyságú a tüdőben észlelt eltérés (nem haladja meg az 500 mm3-t, a daganat kettőződési ideje több mint 600 nap).

Azokban az esetekben, ahol a sugárterápia és kemoterápia együtt adása majdnem hasonló eredményeket ér el, inkább önmagában a sugárterápia elvégzése javasolt. Ilyen esetekben kisebb dózisban alkalmazzák a kemoterápiát, csökkentve ezzel a mellékhatásokat. Abban az esetben, ha kemoterápia szükséges, akkor a fehérvérsejtek csökkenését megakadályozó készítmények adása indokolt. Ezzel nagyobb arányban védhető ki a kemoterápiát követő lázas állapot, megelőzve a különböző fertőzéseket, beleértve a COVID-19-infekciót is.

Célzott terápiák adásakor azok mellékhatásaira szükséges figyelni, különös tekintettel a vérképzésbeli, bőr- és szervi károsodásokra. Nagy körültekintéssel az immunellenőrzőpont-gátlóval történő kezelések folytathatók, de gyöngébb általános állapotú betegek ilyen típusú kezelésének elkezdése megfontolandó.

Minden beteg megkapta a számára szükséges ellátást és terápiát a járvány alatt is, megfelelő óvintézkedések körültekintő betartása mellett. Június 15-től valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül vehető igénybe, időpont-egyeztetéssel. Az egészségügyi ellátórendszer törekszik az elhalasztott ellátások minél gyorsabb pótlására.

Olvasson tovább! Fogalomtár daganatos megbetegedésekhez

Dr. Baki Márta, onkológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

A retinoblastoma kezelése

A retinoblastoma kezelése az egyszerűbb lézeres kezeléstől a szemgolyó eltávolításáig is terjedhet. Rosszindulatú daganatról lévén szó, a...

Magyarországon minden nyolcadik...

Magyarországon egy a nyolchoz az esélye, hogy egy nőt az élete során mellrákkal diagnosztizáljanak. Nagyon fontos a megelőzés, a kétévenkénti...

Tanácskoztak az urológus szakorvosok...

Az urológiai daganatos betegségek diagnosztikájáról, kezeléséről és a legkorszerűbb műtéti eljárásokról tanácskoztak a szakemberek Debrecenben...

Daganatos betegségre utaló...

Bár alapvetően az adott szervre jellegzetes tumormarkerek segítik a daganatok diagnosztizálását, ezek értékelése sem mindig könnyű. Sokszor...

Daganatos betegségek és...

Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség...

A leggyakoribb daganatok első tünetei

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A...

Mennyi idő alatt alakulhatnak ki az...

Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a...

A szem daganatai - Mire számíthat a...

Régebben a szem műtéti eltávolítása volt az egyetlen megoldás a szem daganatos megbetegedése esetén, azonban ma már lézeres- és sugárterápia...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.