Gyakran ismételt kérdések a visszatérő folyadékgyülem kezelésével kapcsolatban

Visszatérő folyadékgyülem: daganatos betegség vagy szervi elégtelenség előrehaladott stádiumában jelentkező tünet, mely gyakran jobban megnehezíti a beteg mindennapjait, mint maga az alapbetegség. (x)

Az ewiCare rendelő 2020-ban kezdte meg működését, azóta egyetlen hazai magánegészségügyi ellátóként nyújt minimálisan invazív beavatkozással átmeneti, illetve tartós megoldást egyaránt a hasi és mellűri folyadékgyülemek kezelésére.

A rendelő lehetővé teszi azt, hogy a betegek akár teljes mértékben elkerülhessék a folyadékgyülemükkel kapcsolatos kórházi megjelenéseket: a csapolások elvégzése, illetve a tartós katéter beültetése itt nyugodt, kényelmes, biztonságos körülmények között zajlik.

Rendelői ellátásról a betegek kérdései alapján

Az érdeklődők a rendelő honlapján a beavatkozások menetéről, illetve a szükséges előkészületekről általános tájékoztatást kapnak, egyedi kérdéseikkel, kéréseikkel pedig bármikor fordulhatnak a rendelő munkatársaihoz telefonon.

A rendelő szeretne ezek mentén, illetve az évek során megszerzett egyedülálló tapasztalatai alapján, további segítséget nyújtani a tájékozódásban az alábbi összefoglalóval.

• Az ellátás kiszámítható: nincs bizonytalan ideig tartó, hosszas várakozás a rendelőben, előre egyeztetett időpont alapján 2-2,5 órányi ideig tart a konzultációval egybekötött beavatkozás (tartós katéter beültetése esetén ennek az időintervallumnak a betegoktatás is részét képezi). Az ellátások ütemezése a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, a beteg lehető legrövidebb rendelői tartózkodását támogatja.

• A rendelő segítséget nyújt a kezeléssel kapcsolatos megjelenések számának minimalizálásában, ez nagy távolság, legyengült állapotú beteg esetén különösen fontos lehet. A lehető legkevesebb megjelenést az alábbi körülmények, lehetőségek segíti:

  • Közvetlenül a konzultáció után lezajlik a beavatkozás, amennyiben annak nincs kontraindikációja. Nem szükséges tehát konzultáció után egy másik időpontban beavatkozásra érkezni a rendelőbe. A tartós katéter beültetésének pedig eleve kiemelt célja az utazások, orvos-beteg találkozások minimálisra csökkentése.

  • A leletek, kórelőzmények alapján történő telemedicina nagy segítséget jelenthet beavatkozás tervezéséhez. Ennek keretén belül a szakorvos tájékoztatást ad arról, hogy a leletekben fennáll-e kontraindikáció a tervezett beavatkozás kapcsán (fontos megjegyezni, hogy a kontraindikációk teljeskörű kiszűréséhez ezen felül személyes megjelenéssel járó állapotfelmérés és ultrahangvizsgálat is szükséges). A telemedicina ugyanakkor nemcsak tervezett beavatkozáskor lehet hasznos, hanem lehetőséget nyújt másodvélemény kérésére, további betegúttal kapcsolatos tájékozódásra.

• A betegek gyakran tartanak a beavatkozáskor esetleg fellépő fájdalomtól – elmondásuk szerint azért, mert betegségük során már többször kellett nagy fájdalmakat elviselniük, illetve kórházi csapolásuk érzéstelenítés nélkül történt. Emellett számos beteg tarthat előzetes tapasztalatok nélkül is a fájdalomtól, beavatkozástól. Ezért a tájékozódás során fontos szempont lehet, hogy a rendelőben a beavatkozások helyi érzéstelenítésben történnek.

• A betegek gyakran aggódnak amiatt is, hogy rossz állapotuk (akár ezzel járó mozgásképtelenségük) vagy előrehaladott koruk miatt esetleg nem részesülnek ellátásban, ezek azonban nem kizáró okok. A rendelő személyzete akár betegágyon érkező, illetve idős betegeket is gördülékenyen ellát, ők beavatkozás nyomán más betegtársaikhoz hasonlóan megkönnyebbülten távozhatnak otthonukba.

Tartós katéterről rendelői adatok és a betegek tapasztalatai alapján

A nemzetközi szinten több évtizede alkalmazott tartós katétert az ewiCare rendelő tette elérhetővé Magyarországon az ascites és a mellűri folyadékgyülem otthoni kezelésére.

Az eszköz beültetése után a folyadékgyülem okozta tünetek nyugodt, otthoni körülmények között azonnal enyhíthetők, a terápia nagyban segíti a mobilitás, önállóság visszanyerését.

A folyadék lebocsátásának lépései könnyen elsajátíthatók, ezeket a beteg az oktatást követően önállóan vagy családtag segítségével el tudja végezni.

A rendelő utógondozás keretén belül folyamatos kapcsolatot tart katéterbeültetésen átesett betegeivel, illetve hozzátartozóival, beszámolóik tájékozódási támpontokat adhatnak betegtársaik számára:

• Otthoni csapolások során a katétert kapott betegek többsége a felgyülemlő folyadékmennyiség csökkenését tapasztalja, így a kezdetben legtöbbször naponta történő csapolásokat felválthatják az akár több napos időközönként végzett csapolások.

• Az otthoni folyadéklebocsátáshoz szükséges rutin már két-három otthoni csapolás után kialakul.

• Előfordulhat, hogy otthoni folyadéklebocsátás során szúró érzés, fájdalom lép fel, ilyenkor a jelentkező tünetek enyhítésére szüneteltethető a csapolás.

• A kis mennyiségekben történő folyadéklebocsátás kevéssé terheli meg a szervezetet, utána (akár kis pihenő beiktatásával) vissza lehet térni a napi tevékenységekhez.

• Csapolások során felmerülő kérdések vagy szokatlan körülmények esetén a rendelő személyzete a szükséges tájékoztatásban, ellátásban részesíti a beteget.

A rendelőről számokban (2020-2025 közötti adatok alapján):

• több mint 700 betegellátás;

• közel 200 katéterbeültetés;

• a katéterhez köthető szövődmények aránya 10% alatti, ezek döntő többsége kis mértékű, felületi bőrgyulladás;

• mellkasi katétert használó betegek 50%-ánál spontán pleurodézis lépett fel, ami azt jelenti, hogy az érintett betegeknél megszűnt a folyadékképződés.

A terápia 2026. január 1-től állami finanszírozás keretén belül kórházakban is elérhető daganatos betegek részére. A tartós katéter néhány éves magyarországi történetéről és meghonosításáról ezen a linken olvashat interjút Gulyás Izabella ügyvezetővel.