Mediterrán étrend téma

Az Alzheimer-kór magasabb kockázatával járó enyhe kognitív károsodásban (mild cognitive impairment, MCI) szenvedő embereknél a bélrendszerben előforduló gombafajok aránya megváltoztatható egy módosított mediterrán étrenddel.

Etimológiai felmérések szerint Európában a hagyományos mediterrán étrenden élők élnek a leghosszabb ideig. Távol-Keleten, Okinava-szigetén nem ritka az aggastyán kor. Az ott élők kevesebb húst és cukrot, zöldségből viszont sokkal többet fogyasztanak.

A mediterrán étrend alapvetően rostban gazdag. A sok zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett a déli népek napi szinten használnak olívaolajat. Emellett sok tengeri halat is fogyasztanak, ami többek között az omega-3-zsírsav-tartalma miatt kedvező a szervezet számára.

Akár a hagymafélék, akár a mediterrán fűszerek is természetes antibiotikumok. A gyógyszerekkel ellentétben a természetes antibiotikumoknak nincsenek mellékhatásai.

Túlsúllyal és kezdődő cukorbetegséggel bajlódó, kóros vérzsírszintű és magas vérnyomásos betegek, akiket ma legtöbbször metabolikus tünetcsoport elnevezéssel kezelnek, lényegesen ritkábban fordulnak elő ott, ahol a lakosság mediterrán étrendet fogyaszt - állapította meg egy felmérés.

A megfelelő étrend szignifikánsan csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát - állítják egy tízéves kutatás alapján amerikai tudósok.

A mediterrán étrend vérnyomáscsökkentő hatását magyarázta meg egy brit kutatás: a telítetlen zsírsavak a nitritben gazdag zöldségfélék együtt védenek a magas vérnyomástól.

Akár tizenöt évvel is meghosszabbíthatjuk életünket, ha egészségi állapotunkra megfelelő figyelmet fordítunk - olvasható a legújabb kutatásokban. Dr. Babai László, az Oxygen Medical életmód orvosa az megfelelő életmód fontosságáról.

A mediterrán étrend egyértelműen jótékony hatással van a mentális és a fizikai egészségügyi állapotra - derült ki egy új tanulmányból.

Vajon megelőzhetők-e a legtöbb halálos áldozatot szedő szív- és érrendszeri betegségek megfelelő étrenddel, vagy a a biztos eredményhez gyógyszerek is szükségesek? Ezt a kérdést tették fel a párizsi Európai Kardiológusok Társaságának kongresszusának ülésén, amelyen együtt vettek részt a táplálkozástudomány képviselői a szív- és érbetegségek gyógyszeres kezelésének egyik legjobb szakértőjével.