Kommunikációs segédlet cukorbetegek számára

A krónikus betegség diagnosztizálása a legtöbb emberben negatív érzelmeket kelt, gyakoriak az olyan szorongást keltő kérdések és gondolatok, mint például: Mit csináltam rosszul? Akkor most életem végéig vigyáznom kell?

Ha felfokozott érzelmi állapotban megy az orvoshoz, feltétlenül jelezze neki, hogy lehangolt, sokat sír, másra sem tud gondolni, vagy eszébe sem jutott egészen mostanáig, mert az orvos ebből tudja, hogy mit és hogyan mondjon el önnek, illetve szükség van-e más szakemberek bevonására is, hogy a lehető legeredményesebb legyen az orvosi kezelés.

• Az első alkalommal érdemes tényszerű információkat is kérnie (könyvcímek, dietetikus, pszichológus neve és telefonszáma), valamint legyen magánál papír és toll, hogy fel is tudja mindezt jegyezni, és önállóan is tudjon tájékozódni, ha elhagyta a rendelőt.

• Feltétlenül kérdezze meg, hogy ha bármilyen további kérdése van, vagy nem ért valamit, kit kereshet.

• Legyen az orvoshoz őszinte: ha valamit nem ért, kérje meg, hogy magyarázza el másképp, ha nem jegyezte meg, amit mondott, kérdezzen vissza nyugodtan, joga van a teljes megértést biztosító tájékoztatáshoz.

• Mielőtt kontrollra megy, írja össze a kérdéseit és a tapasztalatait. A rendelőben kicsit izgatott állapotban, az orvos kérdéseire válaszolva nem biztos, hogy minden eszébe fog jutni.

A diagnózis után minden esetben javasolt diabetológiai szakrendelésre is elmennie, mert a háziorvos nem biztos, hogy a cukorbetegségben teljes körűen tájékozott, és nem írhat fel minden készítményt a betegnek.

Tovább Mikor mondható ki valakiről, hogy cukorbeteg?

Különösen a diagnózis utáni első időszakban, amikor úgy érzi, hogy nem tud ennyi mindenen egyszerre változtatni, és a diéta, a gyógyszerszedés, a mozgás még nem vált a mindennapok szerves részévé, ne az önvád és a bűntudat vezesse az orvosnál tett látogatásait, hanem figyelje meg, hogy mi történik akkor, ha „bűnözött”, illetve olyankor, amikor betartotta az előírásokat, és tárgyilagosan számoljon be ezekről a tapasztalatokról az orvosnak.

Fel lehet tenni olyan kérdéseket is, mint például: „Mi az a minimum, amin először feltétlenül változtatnom kell?” „Mi történik, ha semmit nem csinálok? Mi a legrosszabb kimenetel?” A cukorbetegséggel való hosszú távú együttélésben nagyon fontos, hogy átlássa, hogy mi mihez vezet az ön esetében. Ha végiggondolja, mit evett az elmúlt két hétben, és mennyire volt tipikus ez az időszak, a megfelelő étrend kialakításánál részletesen rákérdezhet a ténylegesen elfogyasztott ételekre és elkészítésükre.

Tovább Diétás szabályok cukorbetegség esetén

Ha nehéznek érzi, hogy átalakítsa a szokásait a cukorbetegség karbantartásának megfelelően, kérjen az orvostól minta ét- és napirendeket! Ha ezek beválnak, és kialakul egy élhető mindennapi rutin, tudatosan figyeljen arra, hogy mi okoz önnek élvezetet új szokásai közül (pl. új recepteket próbált ki, sokkal karcsúbb a rendszeres testmozgás miatt, és nem olyan fáradékony). Zsebelje be a dicséreteket, és engedje meg magának, hogy büszke legyen a jó cukorértékekre, az ízletesen elkészített diétás ebédre stb.

A cukorbeteg életmód stabilizálásakor fontos, hogy tudatosítsa magában, ezek nem különleges szokások, hanem a mindenki számára követendő, egészséges életmód részei. Ha van lehetőség, vonja be családtagjait – vagy legalább egyiküket – a diéta és a mozgás kipróbálásába.

Tovább A 2-es típusú cukorbetegség kezelése

Ugyanakkor vannak egyéni igények és körülmények: magának kell megtalálnia, „kikísérleteznie”, hogy az ön esetében milyen apró eltéréseket, változtatásokat enged meg a betegsége, vagyis mitől maradnak jók a cukorértékei, és mire kell feltétlenül vigyáznia, még ha az másnak nem is okoz kellemetlenséget.

A próbálgatáshoz kapcsolódó kérdéseit, tapasztalatait mondja el orvosának; ha kiugró a cukorérték, írja le, hogy minek tulajdonítja. Az ön mindennapjairól és életminőségéről van szó, merjen tabu kérdéseket is feltenni (akár arról is, hogy a cukorbetegség miként befolyásolhatja a szexuális életet). Általános orvosi tapasztalat, hogy a betegek keveset és frázisszerűen kérdeznek, nem a saját tapasztalataikat osztják meg, hanem mások véleményét, félelmeit visszhangozzák. A krónikus betegséggel való együttélés megkívánja, hogy figyeljen magára, az érzéseire, a testére, és megtanulja az észrevételeit őszintén kommunikálni. Ezáltal viszont önismeretre, önfegyelemre és kontrollra lesz képes élete felett.

A diétás készítmények, gyógyszerek és orvosi ajánlások változásai miatt is javasolt évente részt venni edukációs csoportfoglalkozáson: ezáltal nemcsak naprakész lehet a betegségével kapcsolatos ismereteket illetően, hanem felteheti kérdéseit, megoszthatja tapasztalatait másokkal, és tanulhat az ő megoldásaikból.

A betegség előrehaladott stádiumában

Fordulópontot jelenthet a beteg számára a gyógyszeres kezelésről inzulinra való áttérés. Egyfelől ha idegenkedik az inzulin beadásától, feltétlenül kérdezze meg, hogy van-e lehetőség további emelt vagy módosított gyógyszeres terápiára. Másfelől azonban fontos tudni, hogy a mai eszközökkel minimális fájdalmat jelent az inzulin beadása. Az ön esetében tehát alaptalan félelem lehet, hogy nem fogja tudni megcsinálni, vagy megszokhatatlan fájdalmat fog okozni a kezelés.

Tovább Az inzulinkezelés lehetséges módjai

Egy új dolog megtanulása, az étkezési-, inzulinbeadási időpontok tartása és a fokozottabb előre gondolkodás, tervezés valóban részei az áttérésnek. A korábbi életmódváltáskor azonban megtapasztalhatta, hogy milyen mértékű nehézségekkel jár a nagyobb önfegyelem és tervezés, és egyben milyen pozitív változásokat hozhat az életébe. Támaszkodjon ezekre a tapasztalatokra, és kérjen segítséget pszichológustól, nővértől, a kezelő team elérhető, rokonszenves tagjaitól, ha félelmei, nehézségei vagy kérdései vannak az inzulinkezeléssel kapcsolatban.

A cukorbetegség során felléphetnek szövődmények, amelyek összefüggnek a betegség karbantartásával, de nem minden esetben. Ezenkívül a cukorértékek változhatnak más betegség vagy stressz hatására is. Nagyon fontos, hogy ha bármilyen megbetegedés kapcsán kezelik, tudassa az orvossal, hogy cukorbeteg, és kérdezze meg, hogy szükséges- e diabetológus bevonása a kezelés meghatározásához.

Tovább A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei

Akkor is menjen el diabetológiai kontrollvizsgálatra (kb. háromhavonta), ha minden rendben van: meséljen azokról a mindennapjairól, amikor jók a cukorértékei – ez jó alkalom, hogy ön és orvosa is büszke legyen, pozitív érzéseket éljenek át egymás iránt, és mélyüljön a kapcsolatuk.

Campos Iménez Mária - S.O.S. Cukor! - Párbeszéd a diabéteszről

Hiánypótló kötet betegeknek, hozzátartozóknak és orvosoknak a Magyar Diabetes Társaság ajánlásával. Hogyan fogadja el betegségét és önmagát egy cukorbeteg? Miként kezeli a diagnózist követő ijedtséget, félelmet és haragot? Milyen hatással van a diabétesz a kapcsolataira, és hogyan viszonyulnak állapotához a családtagjai? Megkapja-e a maximális támogatást környezetétől, ahogy orvosától? Miben akadályozza a betegség, és hogyan sikerül megküzdenie a mindennapokban felmerülő problémákkal? – Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ az S. O. S. Cukor! – Párbeszéd a diabéteszről című könyv, amely tizenkét interjút tartalmaz férfiakkal és asszonyokkal, felnőttekkel és még szinte gyerekekkel, akik mind kendőzetlenül vallanak örömeikről, szorongásaikról, nehézségeikről. E vallomásokból feltárulnak a diabétesz okozta gyakorlati problémák, a cukorbetegség érzelmi kihívásai és a lehetséges megküzdési stratégiák. A beszélgetést vállaló betegek számos problémakört érintenek:a munka, agyermekvállalás, a terhesség, a szexualitás kérdéseit, a diabétesz okozta napi problémákat, a sportolás, a diéta, az inzulinadagolás nehézségeit, valamint a cukorbetegség súlyos következményeit is, ahogy őszintén beszélnek csalódásaikról és sikerélményeikről is. A beszélgetésekkel párhuzamosan elismert szakemberek – diabetológus, dietetikus, pszichológus, sportorvos és jogász – kommentárjai segítik az olvasót megérteni és feldolgozni az adott interjúban elhangzottakat; minden kommentár mellett piktogram jelzi, hogy épp melyik szakértő van a segítségünkre. A személyes hangvétel és az őszinte problémafeltárás segít hatékonyabbá tenni az orvos-beteg kapcsolatot, együttműködésre sarkallja nemcsak a beteget, de a kezelésében részt vevő partnereit is, és az így létrejövő bizalmi kapcsolat növeli annak esélyét, hogy a beteg megtanul együttélni a diabétesszel. Ezt a célt szolgálja a kommunikációs segédlet is. Terjedelem: 328 oldal Kiadás éve: 2013 ISBN 978-963-9771-87-1 Látogasson el a kiadó honlapjára és böngésszen a könyvek között: Oriold és Társai Kiadó

(Oriold és Társai Kiadó)