COPD: hazánk vezeti a halálozási listát Európában

Hazánkban jelenleg a COPD-ben szenvedőknek kevesebb, mint 20 %-a diagnosztizált, mert a betegek nem ismerik a panaszaik pontos hátterét és annak jövőbeli veszélyeit, ráadásul az állapotuk javításának gyógyszeres megoldásával sincsenek tisztában.

Európában Magyarországon halnak meg a legtöbben egy krónikus tüdőbetegségben, COPD-ben. A becslések szerint több mint félmillió magyart érint ez az elhallgatott betegség.

Holott a COPD felismerésével és kezelésével lehetőség nyílik arra, hogy a betegek állapota jelentősen javuljon és meghosszabbodjon a várható élettartam.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kimutatásai szerint több, mint 250 millió embert érint a COPD világszerte, és ez a betegség felelős az elhalálozások 5%-ért. Ez azt jelenti, hogy a világon minden órában 250 ember meghal a COPD miatt.

Maga a betegség több embert öl meg évente, mint a tüdőrák és az emlőrák összesen. Ráadásul ez az egyetlen olyan haláloki tényező, amely egyre gyakoribb, a szakemberek becslései szerint 2030-ra a harmadik vezető halálokká válik, az agyvérzés és a szívinfarktus után.

A WHO úgy véli, hogy a COPD-s halálesetek száma az elkövetkező tíz évben a tízszeresére növekszik majd. Bár a COPD egyre növekvő arányban fordul elő a fejlődő országokban, Európában sem ismeretlen, hiszen az európai felnőttek több mint 10%-ában mutatható ki a légúti áramlás akadályozottsága. Az Egyesült Államokban a becslések szerint 11,2 millió felnőtt szenved COPD-ben.

Magyarországon pontos epidemiológiai adatok nincsenek, de a becsült betegszám 500 ezer főre tehető. A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatait tekintve kitűnik, hogy Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD következtében. A betegek többsége nem tud betegségéről, a becslések szerint a magyar COPD-sek 20%-át diagnosztizálják.

2009. november 18. - a COPD Világnapja

Bár a COPD világszerte és különösen Magyarországon kevéssé ismert betegség a rendkívül súlyos mortalitási adatok ellenére is, a világ vezető szervezetei már elkezdték tájékoztató tevékenységüket, amely a prevenciót és a COPD-s betegek segítését szolgálja.

1997-ben a WHO vezetésével alakult meg a témáért felelős Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) szervezet, amelynek nemzetközileg ismert orvosok, szakemberek, aktivisták a tagjai.

A GOLD szervezi meg egyébként minden évben a COPD Világnapját is, amelynek idén egy pozitív gondolat lett a szlogenje. „Breathless not helpless” azt hivatott közvetíteni, hogy a COPD-ben szenvedők számára is van segítség, megfelelő programokkal, gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal jelentősen javítható a betegek életminősége a tünetek enyhítésével.

A COPD Világnaphoz 50 ország csatlakozott, ahol különféle események és kampányok zajlanak november 18-át övezve, amelyek a COPD-re hívják fel a figyelmet. Magyarországon a Magyar Tüdőgyógyász Társaság a média segítségével tájékoztatja a nagyközönséget a betegségről, illetve arról, hogy mit tehetnek a COPD-ben szenvedő betegek és hozzátartozóik.

COPD - Van megoldás

A krónikus obstruktív tüdőbetegség, azaz a COPD egy progresszív, krónikus kór, amely ma már megelőzhető és kezelhető. A COPD-t ma a 4-6. vezető halálokként tartják számon a világon, és ez az egyetlen betegség, amelynek halálozási gyakorisága világszinten is növekszik.

A WHO előrejelzése szerint – ha nem teszünk ellene semmit - a COPD 2030-ra már a harmadik leggyakoribb halálokká fog előrelépni a világon! A betegség kialakulásához a dohányzás és a passzív dohányzás vezethet, amit a fokozott légszennyezettség ronthat. A COPD hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett!

Leggyakrabban a tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresi fel a beteg orvosát. További tünetek még a nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése.

Súlyos esetben a fulladás oly mértékű, hogy a beteg munkaképtelenné válik, nehezére esik a mozgás és a hétköznapi teendőit sem tudja elvégezni.

COPD - A beteg depresszióssá, enerválttá válhatnak

Mindezek a tünetek a betegeket depresszióssá és enerválttá tehetik, ebben az állapotban pedig a legtöbb COPD-s gyakorlatilag képtelen bármilyen életmódbeli változást véghezvinni saját érdekében.

A betegek tünetei és általános állapota súlyos terhet ró a családtagokra is. Hazánkban jelenleg a COPD-ben szenvedőknek kevesebb, mint 20 %-a diagnosztizált, mert a betegek nem ismerik a panaszaik pontos hátterét és annak jövőbeli veszélyeit, ráadásul az állapotuk javításának gyógyszeres megoldásával sincsenek tisztában.

A jellegzetes tüneteket a dohányzás szükségszerű velejárójaként élik meg, és éppen ezért nem fordulnak orvoshoz.

A COPD-sek általában akkor kerülnek szakemberhez, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, gyakran a légzőképesség fele, vagy nagyobb része már elveszett. A betegek kezelése komoly terheket ró a nemzetgazdaságokra is.

A COPD kapcsán évente Európában 4,7 milliárd Eurot költenek járóbeteg ellátásra, 2,9 milliárd Eurot fekvőbeteg ellátásra és 2,7 milliárd Eurot gyógyszerekre.

COPD - A dohányzás elhagyása fontos a javuláshoz

Az idei COPD Világnap legfontosabb üzenete, hogy a COPD betegségre van megoldás. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetője, Prof. Dr. Somfay Attila ezzel kapcsolatban elmondta: „Sajnos a legtöbb COPD-s beteg nem tud arról, hogy beteg a tüdeje, vagy ha már diagnosztizálták nála a betegséget, akkor sem tesz semmit, hogy az állapota javuljon.

A betegek többsége már évtizedek óta dohányzik, így ha a kezelés folyamán első lépésként a cigaretta azonnali megvonását javasoljuk, többnyire reménytelen vállalkozásnak érzik a gyógyulást.

Szerencsére ma már léteznek olyan programok és kezelések, amelyek enyhítik a tüneteke és segítenek a dohányzásról való lemondásban.

A fulladást csökkentő hörgőtágítókkal, a mellkas feszülését mérséklő légzőgyakorlatokkall és a fokozatosan bővülő dinamikus tréningprogramokkal elérhető, hogy a beteg energiája visszatérjen, könnyebben mozogjon és el tudja látni alapvető hétköznapi feladatait.

Ezek a pozitív változások pedig új motivációt keltenek a betegben, ami által lesz ereje ahhoz, hogy lemondjon a dohányzásról. A legfontosabb célunk az, hogy minél több COPD-s beteg forduljon szakemberhez, ahol a diagnózishoz elengedhetelen egyszerű légzésfunkciós vizsgálatot elvégzik, terápiás tervet készítenek és szükség esetén a rehabilitációs kezelést is elérhetővé teszik.

Így már néhány hét után érzékelhető a javulás. Természetesen fontos, hogy a nagyközönség megismerje ezt a halálos kórt, mert a COPD megelőzhető. Ha valaki figyel saját maga és családtagjai életmódjára, elkerülheti ezt a veszélyes betegséget.”

(WEBBeteg-Szigeti Ildikó)