A rühesség napjainkban is globális közegészségügyi probléma

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a rühességet elhanyagolt trópusi betegségként tartja számon, ami továbbra is globális közegészségügyi kihívást jelent, különösen a gyermekek, az intézeti ellátásban részesülő vagy bebörtönzött személyek és a bevándorló népesség körében.

A figyelmeztetést Dr. Claire Fuller, a londoni Chelsea and Westminster NHS Hospital bőrgyógyász szakorvosa, a Nemzetközi Bőrgyógyászati Alapítvány jelenlegi elnöke, valamint a Scabies és Global Health Dermatology nemzetközi szövetség társalapítója adta ki.

A rüh egy fertőző bőrbetegség, amelyet a Sarcoptes scabiei var. hominis atka okoz. Világszerte több mint 130 millió embert érint életük valamilyen szakaszában, és becslések szerint több mint 1,5 millió fogyatékossággal töltött évhez járul hozzá világszerte. Ez jelentős terhet jelent, különösen a trópusi régiókban.

A rühesség mélyreható hatással lehet az általános egészségi állapotra, ami megbélyegzéshez, társadalmi elszigetelődéshez és alvászavarokhoz vezethet. E hatásokon túl a rüh okozta bőrkárosodás elősegítheti a másodlagos bakteriális fertőzéseket, különösen az impetigót, ami véráramfertőzéshez (szepszishez) vezethet. A halálozási arány egyes esetekben elérheti az 5-10%-ot.

A viszketést és a legtöbb bőrelváltozást nem közvetlenül az atka bőrbe fúródása okozza, hanem a szervezet által az atka ellen indított immunválasz eredménye. Ez a késleltetett túlérzékenységi reakció jellemzően 3-6 hétig tart, amíg nyilvánvalóvá válik, ami azt jelenti, hogy az érintett egyén hosszabb ideig nincs is tisztában azzal, hogy fertőzött - és ez idő alatt fertőző marad. Ez az ablak lehetővé teszi, hogy a fertőzés elterjedjen a háztartásokban, mielőtt az elsődleges esetet egyáltalán felismernék.

A rühesség előfordulása a világban

A 2014-2022 között Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceáni szigeteken végzett 43 vizsgálat szakirodalmi áttekintése riasztóan magas előfordulási arányokat tárt fel a 20 évnél fiatalabb gyermekek körében. Az előfordulási gyakoriság például 79,6%-ot ért el az indonéziai bentlakásos iskolákban és 54,3%-ot a Salamon-szigeteki közösségekben.

Európában is emelkedett a rühes esetek száma. Spanyolországban 2014-2019 között a diagnózisok 23%-os növekedését jelentették, és a COVID-19 járvány idején további terjedést észleltek. Németországban a rüh kezelésére 2007-ben felírt 59 000 receptszám 2015-ben 142 000-re emelkedett és a diagnózisok száma 2009-2018 között kilencszeresére nőtt a serdülők és fiatal felnőttek körében. Angliában a Brit Bőrgyógyászok Szövetsége 2024-ben „szokatlan” emelkedésről számolt be, az előfordulási arány megháromszorozódott a korábbi 5 éves átlaghoz képest.

Latin-Amerikában, a kolumbiai Bogotában végzett tanulmány szerint 2009-2011 között több mint 2400 fő 1-6 éves gyermek 1%-nál találtak rühességet. Argentínában a rüh a negyedik leggyakoribb fertőző bőrbetegség és a leggyakoribb parazitás bőrbetegség volt a sürgősségi osztályokon kezelt 15 év alattiak körében. Brazíliában Camboriúban, egy népszerű tengerparti üdülőhelyen 2024 júniusában több mint 40 esetet jelentettek, és a médiajelentések szerint a helyi iskolák ideiglenes bezárását eredményezte.

Hatékonyabb terápiás lehetőségeket kutatnak

Az egyéni kezeléshez a legtöbb irányelvben továbbra is az 5%-os permetrin az ajánlott első vonalbeli terápia. Dr. Ramiro Cano, a Buenos Aires-i Alemán Kórház bőrgyógyászati osztályának bőrgyógyásza és a Latin-Amerikai Gyermekbőrgyógyászati Társaság vezetőségi tagja szerint azonban egyre inkább a szájon át szedett ivermectint tekintik az elsődleges választási lehetőségnek, mivel könnyen beadható, kisebb a helytelen alkalmazás kockázata, valamint az, hogy aggodalomra ad okot a permetrinnel szembeni rezisztencia kialakulása.

A helyi kezelések - bár széles körben használják őket - kihívásokat jelentenek. Ezek a készítmények irritálóak lehetnek, alaposan fel kell vinni őket az egész testre (kivéve a fejbőrt felnőtteknél), és több órán át mosakodás nélkül a bőrön kell maradniuk. Az alkalmazást gyakran meg kell ismételni.

Olyan hosszú hatású, szájon át szedhető gyógyszerre van szükség, ami hatékony az atkák petéi ellen, biztonságos és megfizethető mind a betegek, mind a közeli kapcsolataik számára. Ennek érdekében jelenleg új terápiákat vizsgálnak. A moxidectint, az ivermectinnel azonos családba tartozó, hosszú hatású gyógyszert az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala már engedélyezte az onchocerciasis kezelésére, és jelenleg a rüh esetében is vizsgálják. Az ivermectinnél hosszabb felezési idejével hatékony kezelést biztosíthat akár egyetlen adaggal is.

Forrás: DRportal/Medscape