A D-vitamin-hiány a sclerosis multiplex kockázati tényezője

Az eddigi kutatások alapján a D-vitamin megfelelő vérben mért szintje összefügg a sclerosis multiplex, illetve az SM miatt bekövetkező rokkantság alacsonyabb kockázatával.

A témában született klinikai vizsgálatok eredményeit összegző, a Froniers in Immunology c. szaklap 2026-os számában megjelenő metaanalízis egyértelmű összefüggést talált a vér 25(OH)D-szintje (a D-vitamin emberi szervezetben keringő formája) és a sclerosis multiplex előfordulása között. Eszerint az SM-betegek vérében a vitaminszint szignifikánsan alacsonyabb, míg a magasabb 25(OH)D-szint a betegség ritkább előfordulásával van összefüggésben.

Mit tudunk a D-vitamin és az SM kapcsolatáról a kutatások alapján?

A D-vitamin-hiány a sclerosis multiplex gyakoribb előfordulásával társul, ugyanakkor a szükségesnél magasabb D-vitamin-ellátottság már nem rizikócsökkentő tényező.

A vitaminszint összefügg a betegség lefolyásával, a panaszok súlyosságával is, vitaminhiány esetén súlyosabb neurológiai tünetek jelentkeznek és nagyobb a rokkantság kialakulásának kockázata. Relapszáló-remittáló formában a remisszió időszakában általában kedvezőbb értékek mérhetőek az érintettek többségénél, mint relapszus, a panaszok rosszabbodása idején.

Nem csupán a beteg D-vitamin-szintje rizikótényező, hanem az anya első trimeszterben mérhető alacsony 25(OH)D-szintje is összefügg gyermeke későbbi SM-kockázatával. Erre vonatkozóan kevesebb vizsgálat látott napvilágot, de az eredmények ebben az esetben is szignifikánsak. Az anyai 25(OH)D 30 nmol/L alatti értéke esetén a gyermek SM-kockázata közel kétszeres a normál D-vitamin-ellátottságú várandósságokhoz képest.

Mi nem következik az eredményekből?

Az összefüggés mechanizmusa nem ismert, sőt a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a statisztikai összefüggés nem jelent ok-okozati kapcsolatot, azaz nem állítható, hogy a D-vitamin hiány oka lenne a sclerosis multiplexnek. Nem kizárt a fordított kapcsolat (az SM vezet alacsony D-vitamin szinthez valamilyen módon), vagy egy közös harmadik ok áll mindkét tényező hátterében (pl. napfény, genetika stb.).

Tudni kell azt is, hogy a statisztikai összefüggés nem jelenti azt, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedők lesznek SM-betegek, és a magas vitaminszinttel élők védettek lennének. Mind a páciens, mint az anya elegendő D-vitamin-szintje mellett kialakulhat a sclerosis multiplex, csupán a kockázat mértéke eltérő.

A kutatások vizsgálták a D-vitamin pótlásának hatását is, és az eredmények itt már ellentmondásosak voltak. D-vitamin-készítmények szedésével nem előzhető meg az SM kialakulása, és nem is tekinthető a betegség kezelési módszerének. A D3-pótlás a vizsgálatokban nem javította szignifikánsan a relapszusok gyakoriságát vagy súlyosságát.

A D-vitamin-hiányt mindenképp érdemes elkerülni, nem csak a sclerosis multiplex, hanem számos más betegség szempontjából. Tavasztól őszig erre a legtöbb embernél a szabadban tartózkodás is elegendő, ősztől tavaszig, a napfényhiányos időszakban pedig vitaminpótlás is javasolt. A nagy dózisú vitaminbeviteltől és a szükségesnél lényegesen magasabb vitaminszintektől azonban nem várható az SM panaszainak javulása, szélsőséges esetben túladagolás is előfordulhat, ezért betegeknek ajánlott orvosukkal konzultálniuk, mielőtt önkezelésbe kezdenének.

WEBBeteg összeállítás, lektorálta Dr. Szabó Roxana

Szakirodalom:

• The association between vitamin D deficiency and multiple sclerosis (PubMed, 2024)
• Vitamin D status, supplementation, and multiple sclerosis (PubMed, 2026)
• Gestational vitamin D and offspring risk of multiple sclerosis (ScienceDirect, 2020)