Az ételallergia pszichoszociális vonatkozásai

szerző: Gajdos Panna, Dr. Pászka Dóra - Panoráma Poliklinika
megjelent:

Mi történik a szervezetben allergiás reakció esetén? Hogyan befolyásolja a pszichés/mentális állapotunk az allergia megjelenését, illetve fellángolását a szervezetünkben? Dr. Pászka Dóra gyermekallergológus és Gajdos Panna, a Panoráma Poliklinika egészségpszichológusának írása.

Allergia - Mi megy végbe ilyenkor a szervezetben?

Az allergénnel való első találkozás során, az arra hajlamos egyénekben, elindul egy immunológiai folyamat, amelyet szenzitizációnak nevezünk. Az ismételt találkozás során a már szenzitizált egyén bőrében és nyálkahártyájában található hízósejtekből nagy mennyiségű biogén aminok szabadulnak fel, legismertebb tagjuk a hisztamin. Ezen anyagok felelősek az allergia során észlelt kellemetlen tünetekért, mint például a vizes orrfolyás, szem- és torokviszketés, köhögés, csalánkiütés. Típusos tünetek felvetik az allergia gyanúját, melyet Prick teszttel, illetve specifikus IgE vizsgálattal igazolni lehet.

Bőr, légutak, emésztőrendszer: ezen a három területen ütközhetnek ki a gyermekeken is az allergia jelei

Gyermekkori allergia leggyakrabban a légutakat, gyomorbélrendszert és a bőrt érinti. Atópiás betegségeknek nevezzük a csecsemőkorban kezdődő ekcémát (más néven atópiás dermatitist), táplálékallergiát, asztmát és későbbi korban kialakuló allergiás náthát. Az atópiás hajlam sokszor öröklődik, gyakran a szülők is szénanáthásak, asztmásak. Ezen kórképek tehát nagyon gyakran társulhatnak egymáshoz, időrendben követik egymást.

Évről évre egyre több allergiás beteg jelentkezik allergológiai vizsgálatra. A kínzó orrdugulás vagy vizes orrfolyás, szemviszketés sokszor megnehezíti a betegek mindennapjait, sok családot szorongással tölti el egy kirándulás a szabadban vagy a családi nyaralás megtervezése. Kínzó, száraz köhögés, nehézlégzés már alsó légúti érintettségre utal, ilyenkor szakorvosi vizsgálat szükséges az asztma kizárására. Kiemelt fontosságú, hogy a légutakra egy egységként tekintsünk, felső léguti allergiás tünetek könnyen okozhatnak a későbbiekben asztmát, tehát felismerésük és kezelésük elengedhetetlen.

Az ekcéma a bőr krónikus gyulladása, mely bőrszárazsággal, viszketéssel és időszakosan megjelenő gyulladt foltokkal jár. Az esetek kevesebb, mint harmadában találunk ételallergiát a háttérben. Kezelésében legfontosabb a bőr védelmi funkció helyreállítása, napi kétszeri testápoló alkalmazásával és az ekcémás foltokra gyulladáscsökkentő krémek használata.

A gyomorbélrendszert érintő allergiás kórképek a táplálékallergiák, melyek járhatnak azonnali, súlyos tünetekkel, mint például csalánkiütés, nehézlégzés, hányás, eszméletvesztés, amikor is azonnali beavatkozásra van szükség. Allergológus feladata a táplálékallergiák kivizsgálása, szükség esetén életmentő gyógyszer felírása és a szülők felkészítése egy jövőbeni esetleges allergiás reakció ellátására.

Étkezéssel összefüggő hasfájás, puffadás, székleteltérések nem típusos allergiás tünetek, ilyenkor tejcukor érzékenység (laktóz intolerancia) és gyümölcscukor felszívódási zavar (fruktóz malabszorpció) merül fel leggyakrabban.

Az allergia pszichoszociális aspektusai

Amikor kivizsgálás után a család számára kiderül, hogy a gyermek allergiás, a szülők gyakran élik meg sokként a hírt. Ételallergia esetén például, különösen, ha olyan ételről, összetevőről van szó, ami elkerülhetetlennek tűnik a napi étkezésekben, vagy nagyon sok élelmiszerben megtalálható, vagy erősen jelen van a minannapi életünkben, a szülőkben bizonytalanság, kontrollvesztés élményt okozhat. Az első gondolat a legtöbb esetben az, hogy hogyan fogják megfelelően ellátnia gyermeket, hogyan tudják menedzselni a helyzetet, illetve hogyan tudják megvédeni a gyermeküket.

Ezért az egyik legfontosabb segítség, ha kaphatnak útmutatást a megfelelő szakembertől, aki választ adhat a „hogyan tovább” kérdésre. Ez lehet a dietetikus, akivel átbeszélhetik az alapvető követendő részleteket, abban is tud segíteni, hogy milyen márkát, hogyan, hol érdemes megvásárolni.

Azokban az esetekben, ahol kinőhető az allergia – ilyen lehet a gyermekkori asztma, egyes étel (tejfehérje) allergia például, ott elég nagy a várakozás akár feszültség élmény, a „mikor múlik el” – kérdés bizonytalansága. Hosszútávon pedig, ahol nem múlik el az allergia -mint a legtöbb étel, légúti így keresztallergia esetén is – arra kell a családnak berendezkednie, hogy az étrendjük mellett a konyhai felszerelést is át kell alakítani.

Gluténérzékenység esetén például nemcsak az ételt kell elkülöníteni, de a konyhai eszközöket is meg kell válogatni, nem lehet összekeverni őket az ételek készítésekor, vagyis vannak a gluténes ételekhez és a nem gluténes ételekhez használható eszközök a konyhában. Ez, különösen az elején nagy kihívást jelent a mindennapokban. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy például az említett gluténérzékenység genetikai örökletességet feltételez: ha a gyermeknél kiderül, az egész családot szükséges lehet tesztelni. Így fordulhat elő – praxisból vett példa alapján –, hogy az édesanyán kívül mindenki másnak hajlam mutatkozott a gluténérzékenységre az adott négytagú családban.

Ezekben az esetekben nemcsak az élet átszervezésére, de új készségek megtanulására is szüksége lehet az édesanyának/szülőnek a konyhában. Hogyan pótolja a tejet, a tojást a különböző ételekben, az elején különösen stresszes lehet a bevásárlás, több időt is igénybe vesz, figyelni kell, elolvasni az ételek összetevőit. Ezen a ponton nagyon fontos, hogy praktikus tanácsokat kapjanak a szülők, hogy mielőbb visszakapják a kontroll érzetét. Az egészségpszichológus feladata ebben a helyzetben, hogy az úgynevezett „énhatékonyság” érzete visszaerősödjön a páciensnél, szülőnél.

Kifejezett stratégiákat is tanítunk arra, hogy hogyan tud menedzselni egy-egy hasonló, nehezebb helyzetet, illetve azt is, hogy hogyan kommunikáljon a tágabb családdal, a barátokkal, esetleg az óvodában, iskolában a gyermek allergiájáról. Ételallergiák esetén az ünnepek feszültséget kelhetnek a családban. A távolabbi családtagok gyakran nem értik a helyzetet, nem realizálják, hogy milyen következménye lehet valójában „tiltott” összetevő az esetlegesen elfogyasztásának, akár kis mennyiségben is.

Az egészségpszichológus, aki speciálisan a betegségekkel való megküzdésekhez ad stratégiai tanácsokat

Az említett helyzetekben az egészségpszichológus segíthet továbblépni a családnak, hogy minél hatékonyabban alakuljanak ki az új étkezési és egyéb más napi rutinok. Hiszen jött egy egészségügyi kihívás a család életébe, amellyel a meg kell küzdeni. A fizikai panaszok, egészségügyi problémák esetén nyújtotta egészségpszichpológusi támogatás a klinikai szakpszichológusi munkával szemben strukturáltabb, rövidebb konzultácikat tesz lehetővé, fókuszáltan egy témával foglalkozik: az aktuális friss diagnózissal, akár mindössze egy vagy három alkalommal. Viselkedéses technikákkal, a megküzdés szerepével segít alkalmazkodni a családnak az új élethelyzethez.

Kommunikáció az ételallergiáról

Az új élethelyzetről igen nehéz olykor kommunikálni a családdal, barátokkal, akár az oktatási intézményekben a gyermek oktatóival. Különösen, hogy az új típusú étrendek megérkezésével – példának említhetjük a vegán diétákat, – a társadalomban kialakult az a sztereotípia, hogy divat, „hóbort”, ha valaki valamit kihagy az étkezéséből és ez igen gyakran összemosódik a valódi ételallergiával. Ez okot ad arra, hogy nehezebb legyen a kommunikáció akár a tágabb családi körben érzékeltetni az allergiás családtag, gyermek diétájának jelentőségét.

Ennek a helyzetnek a feloldásában és ennek asszertív kommunikációjában is segít az egészségpszichológusi konzultáció, vagyis nemcsak abban kaphat segítséget a beteg vagy a szülő, hogy neki hogyan érdemes kommunikálnia az allergiáról, hanem abban kap segítséget, hogy hogyan lehet képes másokat edukálni a témában.

(Szerzők: Dr. Pászka Dóra gyermekallergológus; Gajdos Panna egészségpszichológus - Panoráma Poliklinika)

Cikkajánló

Ételallergia
Százezrek küszködnek Magyarországon puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel, gyomorgörcsökkel, emésztési gondokkal, különféle bélproblémákkal, így egyre inkább előtérbe kerülnek az ételintolerancia és ételallergia kimutatására szolgáló vizsgálatok. Ha bebizonyosodik a betegség, azon gyógyszer nélkül, megfelelő diétával segíteni tudnak.
Az egészségügyi dolgozók jogai
Az egészségügyi dolgozók jogai

Törvényi rendelkezések.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus
WEBBeteg - Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.