Helicobacter pylori kimutatására alkalmas tesztek

Dr. Plósz János
szerző: Dr. Plósz János, gasztroenterológus - WEBBeteg
frissítve:

Mikor érdemes Helicobacter pylori fertőzés kimutatására irányuló vizsgálatokat végezni? Milyen módszerek állnak rendelkezésre a Helicobacter pylori fertőzés kimutatására? Mire számíthat a beteg, szükséges-e előkészület, hogyan történnek ezek a vizsgálatok? Melyek a hazai gyakorlatban elsődlegesen alkalmazott módszerek? Milyen további tesztek léteznek még?

Mennyire gyakori a Helicobacter pylori fertőzöttség?

A Helicobacter pylori (Hp) a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó, az emberiség 50 százalékában jelen van. Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti.

Mikor érdemes Helicobacter pylori kimutatására irányuló vizsgálatokat végezni?

A Helicobacter pylori több tulajdonsága miatt is okot ad az érdeklődésre. Igen széles körű az elterjedése, ugyanakkor a fertőzöttek csak töredékében okoz panaszokat (az érintettek csak 10-15 százalékban alakul ki életük során fekély). A Helicobacter a gyomornyálkahártya felszínén lévő nyákban található, emiatt a szervezetből való eltávolítása jelentős nehézségekbe ütközik, ugyanis a hosszan tartó fertőzés miatt magas a kórokozó antibiotikumrezisztenciája, illetve az antibiotikumok eljutása a gyomornyálkahártya felszínére sem könnyű.

Erre való tekintettel csak meghatározott panaszok-kórképek fennállása esetén érdemes Helicobacter pylori fertőzöttséget keresnünk, ezek a következők:

  • aktív gyomorfekély vagy nyombélfekély,
  • refluxbetegség esetén, ha tartós savgátló terápiát tervezünk
  • atrófiás gyomorhurut,
  • alacsony malignitású gyomor-bélrendszeri lymphoma (nyirokeredetű rosszindulatú folyamat),
  • gyomortumoros betegek elsőfokú hozzátartozói,
  • tartós gyulladáscsökkentő terápia megkezdése előtt,
  • funkcionális felhasi kórképekben (dyspepsia).

Nagyon lényeges momentum, hogy ha nem tervezünk kezelést, akkor ne keressük a fertőzést! Ha a fenti kórképek nem állnak fenn, de ennek ellenére végzünk tesztet és pozitív eredményt kapunk, meg kell próbálnunk a baktériumot kiirtani a gyomorból (számolva a kúra anyagi terheivel és a mellékhatások lehetőségével is).

A Helicobacter pylori fertőzés diagnosztizálási lehetőségei

Gyomortükrözés (gastroscopia) során mintavétel, ennek szövettani vizsgálata, illetve a mintából gyorsteszt elvégzése (esetleg tenyésztés, PCR vizsgálat): A lehetőségek közül a szövettani minta értékelése a legmegbízhatóbb eljárás a fertőzés kimutatására (bizonytalanságra azonban az alacsony mintaszám vagy a nem megfelelő helyről vett minta adhat okot).

Ehhez a vizsgálathoz különösebb előkészület nem szükséges, éhgyomorra kell gasztroenterológiai szakrendelésen megjelenni (általában előre egyeztetett időpontban, beutalóval). Maga a vizsgálat pár percet vesz igénybe. Sajnos a gyomortükrözés nem kellemes beavatkozás, a vizsgálat során hányinger, öklendezés fordul elő, melyet sokan nehezen viselnek (helyi érzéstelenítés (lidocain spray) és a beteg megfelelő felvilágosítása sokat könnyíthet a vizsgálaton).

A szövettani minta értékelése 1-3 hetet vesz igénybe.

Gyomorfekély

Urea kilégzési teszt (UBT teszt, C13 urea teszt, ureáz teszt): A gyakorlatban ezt a vizsgálati módszert alkalmazzák a leggyakrabban. A vizsgálat kezdetén tesztfolyadékot vagy kapszulát kell elfogyasztani, majd ezt követően a kilélegzett levegő 13C vagy 14C izotóptartalmát vizsgálják.

A teszt elvégzése előtti 1 hónapban nem ajánlott antibiotikumok vagy bizmuttartalmú gyógyszerek szedése. A savcsökkentő gyógyszereket, bizmutot tartalmazó készítményeket el kell hagyni a tesztet megelőző 2 hétben (bevonószerek, savközömbösítők maradhatnak). A teszt éhgyomorra történik, a vizsgálat előtti 4-6 órában nem szabad étkezni, dohányozni, kávézni, rágózni, fogat mosni. Vizet lehet inni, de a cukor- és/vagy kalóriatartalmú italok, mint a gyümölcslé, limonádé kerülendők. Általánosságban: érdemes az ébredéskori állapotban érkezni a vizsgálatra.

A 13C nem jár sugárterheléssel, míg a 14C-izotópos módszer igen. Bár ennek mértéke egy rutin mellkasröntgen töredéke, mégis, ez a változat gyermekek, illetve kismamák számára nem javasolt.

Széklet Hp-antigén vizsgálata (HpSA): Rutin székletmintából a baktérium antigénjeinek kimutatása történik, nagyon jó érzékenységgel és specificitással. A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel, korlátozások nincsenek.

Hp-antitest-kimutatás vérből: A baktérium ellen termelt antitestek detektálására szolgáló módszer, vénás vérből (hagyományosan levett vérmintából, ha az elérhető labor végez ilyen jellegű, szerológiai vizsgálatokat) vagy ujjbegyből nyert vérmintából történik a meghatározás. A vizsgálat előkészületet nem igényel, gyógyszerek nem befolyásolják az eredményt. Azonban csak első vizsgálatként alkalmazható (terápia eredményességét nem lehet ellenőrizni vele, mert sikeres kezelést követően még hónapokig pozitív maradhat a teszt). Alacsonyabb érzékenysége-specificitása miatt nem ajánlott módszer.

Gyorstesztek típusai és megbízhatóságuk - Érdemes-e tesztelni magunkat?

A gyorsteszteknek több változata is létezik. A legelterjedtebbek a fent is említett, ujjbegyből nyert egy csepp vérből antitest kimutatást használnak, az ennek megfelelő korlátokkal, a vércseppes vizsgálat érzékenysége nem elég magas.

A székletantigén kimutatására alkalmas gyorstesztek érzékenysége magasabb, a terápia eredményességének lemérésére is alkalmasak, alkalmazásuk elfogadható.

Azonban a beteg által megvásárolva, a gyorstesztek otthoni elvégzése értelmetlen. Ugyanis, ahogy említettem, csak akkor keressük a baktériumot, ha azt a felsorolt panaszok vagy betegségek indokolttá teszik, illetve pozitivitás esetén megkezdődik a terápia. Mindkettő orvosi közreműködést igényel.

Helicobacter pylori fertőzésben "primer" prevenció nincs, azaz a baktériumfertőzés nem előzhető meg, csak az összefüggésbe hozott kórképek kerülhetőek el a H. pylori fertőzés kezelésével. Megelőzésként a cikkben leírt állapotokban, például gyomorrákos páciensek elsőfokú rokonaiban keressük a fertőzöttséget, és pozitivitás esetén kezeljük a pácienst.

Akadálya a teszt elvégzésének nincs, de pozitív eredmény esetén az orvosnak kezelést (eradikációt) kell ajánlani a betegnek, amely esetén számolni kell az antibiotikumkezelés esetleges mellékhatásaival, és sajnos ennek sikeressége sem 100%, inkább csak 80-85%. Vizsgálatot kérni lehet háziorvos által is, magán úton is, de csak az említett panaszok-kórképek fennállása esetén érdemes.

Összegzésként azt javaslom, hogy - bár már léteznek megbízható, egyszerűen használható gyorstesztek is a Helicobacter-fertőzés igazolására - a vizsgálat kérését bízzák kezelőorvosukra. Így elkerülhető a nem megfelelő indikációval, feleslegesen elvégzett teszt, illetve biztosított a vizsgálat megfelelő értékelése és a szükséges terápiás lépések megtétele.

Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, gasztroenterológus

Cikkajánló

Visszérbetegség
Visszérbetegség

Hogyan alakulhat ki a visszeresség?

Izomláz
Izomláz

Pihentessük vagy dolgozzunk rá?

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg összeállítás - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.