Hogyan kezelhető a visszeres láb?

A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől is életmódváltást követel meg, a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.

A téma cikkei

7/1 A visszérbetegség kialakulása 7/2 Mi hajlamosít a visszértágulatra? 7/3 A visszérbetegség fokozatai 7/4 Milyen vizsgálatokra számíthat? 7/5 Hogyan kezelhető a visszeresség? 7/6 Visszér - Mit tehet Ön erei védelmében? 7/7 Ha kezeletlen marad a visszértágulat

A visszérbetegség minden stádiumában használatos az úgynevezett kompressziós kezelés, azaz a lábszár összenyomásával az izompumpa segítése, a tágult erek falának támogatása. Ennek több módja is létezik.

Az enyhébb formákban az ún. I. fokozatú rugalmas harisnya viselése ajánlott, mely jelenleg Magyarországon recept nélkül is beszerezhető. Előrehaladottabb betegség esetén II. fokozatú kompressziós harisnyát, vagy különböző megnyúlású fáslit (rugalmas pólya) írhat fel a belgyógyász-angiológus, a sebész vagy a bőrgyógyász.

A kompressziós kezelés célja az izompumpa támogatása, illetve a szövetek között pangó vér mennyiségének a csökkentése. A billentyűk záródása ilyenkor javul, és fokozódik a szövetek oxigénnel való ellátottsága.

A rugalmas pólya (fásli) felhelyezése

A rugalmas pólya felhelyezése nagy gyakorlatot igényel, betanítását az orvos vagy gyógytornász végzi. Felhelyezése felkelés előtt, fekvő vagy ülő helyzetben kell, hogy történjen. A feltekerést a lábujjak tövénél kell elkezdeni és a térdig folytatni, belevéve a sarkakat is, olyan módon, hogy a pólyamenetek egymást tetőcserépszerűen félig átfedjék. Fontos a helyes alkalmazás, mert a nem megfelelő, túl szoros pólyázás ártalmas lehet, a túl laza pedig hatástalan.

A pókháló visszeresség, vagy másnéven seprűvénák ritkán okoznak panaszokat, viszont esztétikailag igen zavaróak lehetnek, emiatt sok beteg szeretne megszabadulni tőlük. Ezen seprűvénák miatt az érsebészek nem javasolnak műtétet, megszüntetésük lézeres úton, injekciós kezeléssel vagy apró bemetszésekkel járó plasztikai beavatkozással lehetséges.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Gyógyszeres kezelés

Gyógyszeres kezeléssel a visszérbetegség nem oldható meg, azonban a kezelés elengedhetetlen kiegészítője lehet. Azon esetekben, amikor az életmód rendezése, illetve a kompressziós kezelés már nem elegendő, különböző gyógyszerek segítenek a vizenyő csökkentésében, a visszérgyulladás mérséklésében, és az ezekkel járó panaszok enyhítésében. Többféle gyógyszer használatos, ezek egy része a hajszálerek áteresztőképességét csökkenti, mások a vénák falának tónusát javítják, de a különböző gyulladáscsökkentők, vízhajtók, véralvadásgátló hatású szerek, fájdalomcsillapítók is helyet kapnak a visszérgyulladás okozta tünetek és panaszok orvoslásában.

Lézeres kezelés. A lézeres kezelés során úgynevezett vaszkuláris lézereket használnak. Ezen kezelés során a kiserek elzáródása következik be, mivel a lézer fénye a vérfestékben nyelődik el. Az erek kezelés után még néhány hétig látszanak, bár már keringés nincsen bennük. Az elzáródott kiserek lassan felszívódnak, nyom nélkül eltűnnek. A beavatkozás után átmeneti bőrpír, kékeszöld foltok előfordulhatnak.

Injekciós kezelés. A 2 mm-nél vastagabb erek elzárására a lézer kevésbé hatásos, ezekben az esetekben használható az úgynevezett szklerotizáló injekciók alkalmazása. Ennek lényege, hogy az erekbe beadott anyag gyulladást kelt a kiserek falában. A kezelést követően alkalmazott kompressziós harisnya vagy fásli - melyet ilyenkor tartósan viselnie kell a betegnek - összenyomja ezeket az ereket. A kis ágak fala összetapad, keringés így végleg megszűnik bennük. Hátránya, hogy az eljárást általában meg kell ismételni a kívánt állapot eléréséhez, előnye azonban a lézerrel szemben, hogy kisebb a visszamaradó bőrelszíneződés esélye.

Plasztikai sebészet. A harmadik lehetőség a pókháló visszerek eltüntetésére plasztikai sebészeti beavatkozás. Ennek során igen apró, néhány mm-es metszéseken át távolítják el a fenti módszerekkel már nem kezelhető tágult kis visszereket.

Az - általában komplex - kezelés jellege nagyban függhet attól, hogy a beteg milyen szakorvost (belgyógyászt, érsebészt vagy bőrgyógyászt) keres fel problémájával. A különböző kezelési módszereket kombináltan is alkalmazzák egymás kiegészítésére, de akármelyik módozattal is kerül sor a seprűvénák eltüntetésére, a kompressziós kezelés alkalmazása elengedhetetlen.

Mikor kerül sor érsebészeti műtétre?

A visszérbetegségek hagyományos érsebészeti kezelése a nagyobb tágult felületes vénák eltávolítását jelenti, amelyek az esztétikai szempontokon túl már panaszokat is okoznak, vagy szövődményekkel fenyegetnek.

A műtéti technikák fejlődésével napjainkban már a bőr jelentős megkímélésével, minimális terheléssel történnek ezek az operációk, különböző mikrosebészeti technikákkal távolítják el a tágult érszakaszt.

Ezek egyike során az orvos kis bőrmetszéseket ejt, ezen keresztül horgolótű alakú eszközt akaszta a véna falába, így távolítja el az érszakaszt. A mikrosebészeti eljárások közé tartozik az ér üregébe bevezetett lézerrel történő szklerotizálás, az ér elzárása is. Súlyos visszér betegség esetén lekötik a kiserek nagyobb erekbe való beömlése előtti szakaszát, esetleg kombinálva a lézeres eljárással, a szklerotizálással is.

(Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász, DRportal szakértő)