Szívelégtelenség - okok és típusok

A szívelégtelenség kialakulhat gyorsan egy szívinfarktus után, de fokozatosan, lassan is magas vérnyomás, vagy koszorúér betegség talaján, és egy kóros szívbillentyű is vezethet a betegség kialakulásához.

A téma cikkei

4/1 A szívelégtelenség és tünetei 4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok 4/3 A szívelégtelenség kivizsgálása 4/4 A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség gyakran más szívbetegség talaján alakul ki. Az idő előrehaladtával a szív már nem tud lépést tartani a szervezet normális igényeivel. A kamrák merevvé válhatnak és ez által nem telődnek meg két összehúzódás között.

A szívizom meggyengülhet, a kamrák kitágulhatnak és emiatt a szív nem lesz képes biztosítani a szervezet vérellátását.

A csökkenő pumpa funkció a vér és a folyadék pangását eredményezi a keringési rendszerben - a tüdőben, az alsó végtagokban, a láb, illetve a bokák területén, emellett a vese is többlet vizet és nátriumot tart vissza.

A szervezetben általában bal kamra elégtelenség esetén alakul ki pangás, amikor a bal kamra nem képes megfelelő mennyiségű vért továbbítani, és ezáltal a tüdőből a bal pitvaron keresztül kamrába áramlandó vér nem szállítódik időben tovább, és feltorlódik.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A jobb szívfél elégtelenségség leggyakoribb oka a bal szívfél elégtelenség. A tüdőben kialakuló fokozott nyomás idővel áttevődik a szív jobb oldalára, ami ezt követően elégtelenül kezd el működni. Ez vezet oda, hogy a vér elkezd pangni a has, a máj és az alsó végtagok területén is.

Tulajdonképpen az összes szívinfarktusal vagy a koszorúsér betegség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényező - mint a dohányzás, az elhízás, a magas koleszterin és zsírtartalmú ételek fogyasztása - szívelégtelenséghez is vezethet.

Ha Önnek szívelégtelensége van, egyidejűleg az alábbi betegségek is fennállhatnak, amik idővel a szív működését károsíthatják. Ezek akár úgy is jelen lehetnek, hogy Ön nem is tud róla.

Idiopathiás dilatativ cardiomyopathia

Néha a szív mindenféle ok nélkül elgyengül, ilyenkor idiopathiás dilatativ cardiomyopathiáról beszélünk.

Koszorúsér betegség és szívinfarktus. A koszorúsér betegség a szívbetegségek leggyakoribb formája és a szívelégtelenség leggyakoribb oka. Idővel a szívizmot ellátó erek az érelmeszesedés (zsíros plakkok felrakódása) miatt beszűkülhetnek. A vér lassabban áramlik keresztül ezeken a szűkületeken, a szívizom bizonyos területei ezáltal folyamatosan oxigénhiányos állapotban vannak. Ezek a területek idővel elgyengülhetnek, és kevésbé hatékonyan pumpálnak. Sok esetben a szívizom vérellátása éppen ahhoz elég, hogy az izmot életben tartsa, azonban a megfelelő működést már nem biztosítja.

A szívinfarktus akkor alakul ki, hogyha egy plakk bevérzik, azaz egy vérrög alakul ki a plakkon, teljesen elzárva a szívizom egy területének véráramlását. A szívinfarktus miatt elhal a szívizom, ami aztán jelentősen rontja a szív pumpáló képességét.

Néha a koszorúsér betegség csak a kis koszorúsereken jelentkezik. Ha ezek az erek záródnak el, akkor bár nem alakul ki szívinfarktus, idővel a szív meggyengülhet.

WEBBeteg vérnyomáskalkulátor

Számolja ki vérnyomását gyorsan, egyszerűen a WEBBeteg vérnyomáskalkulátorával!

Magas vérnyomás (hypertonia). A vérnyomás az az erő, amellyel a szív kipumpálja a vért az érpályába. Ha a vérnyomás túl magas, akkor a szívnek erőteljesebben kell dolgoznia, a vér megfelelő keringetése miatt. Idővel a szívizom megvastagodhat, így kompenzálja a többletmunkát.

Bizonyos esetekben a szív megnagyobbodhat, idővel a szívizom túl merev, vagy túl gyenge lesz a hatékony működéshez.

Billentyűbetegség. A szív négy billentyűje egyirányúsítja a vér áramlását a szívben. A károsodott billentyű miatt a szívnek nagyobb erővel kell dolgoznia, hogy fenntartsa a normális véráramot. Idővel ez a többletmunka meggyengíti a szívet. A probléma időben történő azonosításával a károsodott szívbillentyűk helyreállíthatók.

Vérnyomásmérés

A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete. Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?>>

Cardiomyopathia. A cardiomyopathia egy másik típusú szívizomkárosodás.

Oka lehet fertőzés, alkoholfogyasztás és különböző gyógyszerek például egyes kemoterápiás szerek toxikus hatása.

Mindezek mellett bizonyos belgyógyászati betegségek, például a lupusz, a különböző pajzsmirigy betegségek szintén károsíthatják a szívizomzatot.

Myocarditis. A myocarditis a szívizom gyulladásos megbetegedése, amit leggyakrabban vírus okoz, és bal szívfél elégtelenséghez vezet.

Rizikófaktorok

Már egyetlen rizikófaktor jelenléte elég lehet a szívelégtelenség kialakulásához, de a tényezők kombinációja drámaian növeli a kockázatot.  A rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a koszorúsér betegség, a szívinfarktus, a szívritmuszavar, a cukorbetegség, az alvási apnoe, bizonyos veleszületett rendellenességek megléte, egyes vírusfertőzések, a vesebetegségek, továbbá az alkoholfogyasztás is gyengítheti a szívizmot.

Szívfejlődési rendellenességek. Hogyha a szív és üregei, vagy billentyűi nem megfelelően fejlődnek ki, a szív egészséges részeinek nagyobb munkát kell kifejtenie, a kieső funkciók kompenzálása végett. A genetikai rendellenességek bizonyos szívbetegségek kockázatát növelik, ezáltal a szívelégtelenség is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki.

Szívritmuszavarok. A szívritmuszavar eredményeként szíve túl gyorsan verhet. Ez szívére többletmunkát ró, ami miatt idővel a szív elgyengülhet, szívelégtelenséget eredményezve. A lassú szívritmus megakadályozhatja a szervezet megfelelő vérellátását, és ez szintén szívelégtelenséghez vezethet.

Egyéb betegségek. Számos más betegség, így például a cukorbetegség, a súlyos vérszegénység, a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreoidismus), alulműködése (hypothyreoidismus), az emfizéma, a hemochromatosis és az amyloidosis szintén szívelégtelenséghez vezethet.

A bal, illetve a jobb szívfél elégtelensége

A szívelégtelenség a szív bal, illetve jobb felét érintheti, de van, hogy mind a két szívfél elégtelenül működik.

Jellegzetes módon a szívelégtelenség a bal szívfélen kezdődik, elsősorban a bal kamra - a szív fő pumpáló egysége - érintett. Orvosa lehet, hogy ezt az állapotot bal szívfél, vagy bal kamra elégtelenségnek fogja nevezni. A jobb szívfél elégtelenség függetlenül is kialakulhat, de általában a bal szívfél elégtelensége következményeként jelentkezik.

Diasztolés és szisztolés szívelégtelenség

A szív hatékony munkája érdekében fontos, az is, hogy erőteljesen össze tudjon húzódni, és az is, hogy ezt követően megfelelően el tudjon ernyedni, hogy aztán vérrel megtelhessen. Egyes fertőzések és bizonyos betegségek, például a koszorúsér betegségek a szívizom megvastagodásához, elmerevedéséhez vagy mindkettőhöz vezethetnek. A rendellenes szívizom ezt követően kevésbé tud ellazulni, megakadályozva, hogy a kamra újból megteljen vérrel.

Amikor a kamra nem tud kellően megtelni, a pumpa erejétől függetlenül kevesebb vér pumpálódik ki a szívből. Egy gyenge pumpa és egy merev elernyedésre képtelen szívizom dupla nehézséget jelent a szervezet számára.

• Szisztolés szívelégtelenség alakul ki, amikor a bal kamra nem tud megfelelő erővel összehúzódni, azaz a pumpa funkció károsodik.
• Diasztolés szívelégtelenség alakul ki, ha a bal kamra nem tud ellazulni, vagy megtelni rendesen, tehát ez egy telődési probléma.

Bár a szisztolés szívelégtelenséget gyakoribbnak tartják, előfordulhat, hogy a telődési problémát ritkább esetben ismerik fel. A diasztolés szívelégtelenséget nagyon fontos diagnosztizálni akár önmagában, akár a szisztolés szívelégtelenséggel kombinációban, mert kezelési módja eltér a szisztolés szívelégtelenség kezelésétől.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)