• A szívelégtelenség kivizsgálása

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        A szívelégtelenségben szenvedő beteg életkilátásai a háttérben álló októl, a súlyosságtól és az általános egészségi állapottól függenek. A pontos diagnózis felállításával számos betegnél kiválasztható az a terápia, amellyel jelentősen javítható a beteg állapota és csökkenthető a szívműködés romlásának üteme.

        A téma cikkei

        4/1 A szívelégtelenség és tünetei
        4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok
        4/3 A szívelégtelenség kivizsgálása
        4/4 A szívelégtelenség kezelése

        Alapvető vizsgálatok

        A szívelégtelenség diagnózisának felállításához orvosa alaposan ki fogja kérdezni a kórtörténetét illetően és fizikális vizsgálatot fog végezni. Orvosa különböző rizikófaktorok jelenlétét is felméri, így a vérnyomás, magas zsírszint, illetve egy esetleges cukorbetegség irányában is vizsgálatokat fog végezni.

        Fonendoszkópos vizsgálat: Fonendoszkópja segítségével meghallgatja tüdejét a pangás hallgatózási jeleit keresve, emellett a fonendoszkóp a szívelégtelenségre utaló rendellenes szívzörejeket is hallhatóvá teszi.

        Elektrokardiográfia: Alapvető műszeres vizsgálat az elektrokardiográfia, közismert nevén EKG. Ez minden esetben szinte azonnal készül, amennyiben szívbetegség gyanúja felmerül. Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos tevékenységét detektálják a bőrre helyezett elektródák segítségével. Az impulzusokat hullámként rögzítik, és vagy papíron kinyomtatják, vagy egy monitoron jelenítik meg. A vizsgálat segítségével orvosa különböző szívritmuszavarokat és a szívizom károsodását tudja megállapítani.

        Az ejekciós frakció

        Az egészséges szívben az ejekciós frakció körülbelül 60 százalék. Ez azt jelenti, hogy a kamrába bejutó vér 60 százaléka minden szívütés során kipumpálódik az erekbe. Szisztolés szívelégtelenség esetén az ejekciós frakció 40 százalék alá esik. Az ejekciós frakció normális lehet, ha a háttérben diasztolés szívelégtelenség (merev szív) áll.

        Echokardiographia: A szív ultrahangos vizsgálata, az echokardiographia, hozzátartozik a részletes kardiológiai kivizsgáláshoz. A szívelégtelenség diagnózisának felállításához nagyon fontos vizsgálat az echokardiográfiás vizsgálat, amely segítségével el lehet különíteni a szisztolés és a diasztolés szívelégtelenséget. Az echokardiográfia során az emberi füllel nem hallható, magas frekvenciájú hanghullámok segítségével mozgóképeket képeznek le a szívről. Ezek a felvételek megmutatják orvosának, hogy mennyire hatékonyan pumpál a szív, mégpedig  úgy, hogy megmérik azt, hogy a bal kamrából a vér hány százaléka pumpálódik ki. Ez a mutató az úgynevezett ejekciós frakció. Az ejekciós frakció a szív pumpa funkciónak nagyon fontos mutatója, és a szívelégtelenség súlyosságának osztályozását segíti, továbbá a kezelés kiindulópontja is lehet. Az ultrahangos vizsgálat során pontos képet lehet kapni a szív szerkezeti eltéréseiről, a billentyűk állapotáról, az áramlási és a nyomásviszonyokról. A mért paraméterek segítenek a kezelés személyre szabásában is.

        Hirdetés

        A fizikális vizsgálat után orvosa vérvizsgálatokat, illetve röntgenvizsgálatot javasolhat.

        Vérvizsgálat: A vérvizsgálat segítségével a vese és a pajzsmirigy működéséről is információt kaphatunk, illetve más, a szív és keringési rendszer működését befolyásoló betegséget is ki lehet zárni. A vérvizsgálat segítségével továbbá meg lehet határozni egy, a szívelégtelenségre specifikus anyag (az agyi nátriuretikus peptid) jelenlétét. Bár ezt a molekulát az agyban azonosították először, az agyi nátriuretikus peptidet a szív termeli fokozott terhelés esetén.

        Mellkasi röntgenvizsgálat: A mellkasi röntgenvizsgálat segítségével meghatározható a tüdő és a szív állapota. Szívelégtelenségben szíve megnagyobbodhat, és a tüdőben felhalmozódó folyadék láthatóvá válhat. Orvosa röntgenvizsgálat segítségével kizárhat mást, a szívelégtelenséghez hasonló betegségeket is.

        Szövődmények

        Szívelégtelenség esetén a szív kisebb erővel pumpál. A gyenge pumpálás kompenzálása érdekében a kamrák megnagyobbodnak, megpróbálnak minél nagyobb erővel összehúzódni, ezáltal nagyobb mennyiségű vért kijuttatni az érpályákba. Azonban minél jobban kitágul a kamra, annál kevésbé hatékonyan tud összehúzódni.
        A másik mód, amivel a szívizom védekezhet, az az, ha megvastagodik, ezáltal fokozva a pumpálóképességet. A több izom miatt a szívnek több vérre van szüksége és ezáltal a koszorúserek által biztosított vér mennyisége elégtelenné válhat. Egy harmadik kompenzációs mechanizmus lehet a szívverés felgyorsulása, ezáltal biztosítva a nagyobb keringetett vérmennyiséget. Mindezek mellett a szívműködést fokozó hormonok szintje is megemelkedhet.

        Eleinte ezek a kompenzatórikus hatások átmenetileg javítják a szív hatékonyságát. Hosszú távon a szívizom kimerüléséhez vezetnek ezek a kompenzatórikus mechanizmusok, amelyek a páciens állapotának romlását eredményezik végül. A szívelégtelenség terápiája során elsődlegesen a javítható problémák kezelése a cél. Kialakult szívizomgyengeség esetén az ártalmas élettani folyamatok befolyásolásával a jó, illetve elfogadható terhelhetőség fenntartására, és a szövődmények elkerülésére törekszünk szorosan együttműködve a beteggel (életmódi változtatásokkal, gyógyszerekkel és speciális eszközökkel).

        Egyéb vizsgálati módszerek

        A fizikális vizsgálaton, az elektro- és echokardiográfiás vizsgálaton, a vérvizsgálaton és a röntgenvizsgálaton túl orvosa a háttérben álló okok kiderítése és a megfelelő kezelés megválasztása érdekében egyéb kiegészítő diagnosztikai módszereket is javasolhat.

        Terheléses szívvizsgálatok: Többféle terheléses szívvizsgálat létezik: például 6 perces járás teszt, terheléses EKG, gyógyszeres terheléses szívultrahang és izotópos szívvizsgálat is. A vizsgálatok során információt kaphatunk a páciens terhelhetőségéről, a szív terhelésre adott válaszáról. Gyakran a csökkent terhelhetőség okaira is következtethetünk az eredmény alapján, ami a további kezelést jelentősen befolyásolhatja.

        EKG-monitorozás (Holter-vizsgálat): A szívelégtelenség okai között is szerepelhet, de következményként is kialakulhat szívritmuszavar. Ennek vizsgálatára elsősorban a 24 órás EKG-monitorozást használjuk, de lehetőség van a szívműködés hosszabb ideig tartó megfigyelésére is.

        Szívkatéterezés (koronarográfia): E vizsgálat során egy vékony flexibilis csövet (katétert) vezetnek be többnyire a csuklón és néha a lágyékhajlatban található artérián keresztül, majd ezt felúsztatják az aortán át a koszorús erekbe. Ezt követően a katéteren keresztül festékanyagot fecskendeznek a szívet ellátó artériákba, amelyek ezt követően röntgen vizsgálattal láthatóvá tehetők. A beavatkozás segít megjeleníteni a beszűkült artériákat, ezáltal megállapítható vagy kizárható a szívelégtelenség hátterében esetlegesen fennálló koszorúsér-betegség. Az igazoltan szűk koszorúér a vizsgálat időpontjában legtöbbször meg is tágítható, ezzel jobb vérellátás biztosítható a gyengébb szívizom számára, de egyes esetekben koszorúér-áthidaló műtétet is ajánlhatnak a jobb és tarósabb eredmény érdekében. A vizsgálat során ventriculográfiát is végezhetnek, mely eljárás során a bal kamra (a szív fő pumpáló része) paramétereit tudják meghatározni, illetve megvizsgálják a billentyűk működését is. Ez az eljárás azonban manapság már csak speciális indikációban kerül alkalmazásra, mivel a kontrasztanyag- és sugárterheléssel nem járó, többször ismételhető, ezért utánkövetésre sokkal alkalmasabb echokardiográfia nagyon pontos információkat tud adni a szív finom struktúráinak állapotáról.

        A szívkatéterezés során, egyes esetekben, biopsziás (egy nagyon kicsi szívizom szövet eltávolítása további részletes vizsgálat céljából) mintavételre is lehetőség van, ritka, szívizomkárosodást okozó kórképek gyanúja esetén.

        Szív-CT: A szív-CT során beavatkozás nélkül, alacsonyabb sugárterheléssel, csupán egy vénába adott kontrasztanyag segítségével megállapítható szintén, hogy van-e koszorúsér-betegség, és ez milyen mértékű. A két szívdobbanás közötti időben – a gyakorlatilag mozdulatlan szívet és koszorúsereket ábrázolja az elkészített felvételsorozat. Amennyiben nem igazolódik súlyosabb eltérés a koronária artériákon, ezzel az eljárással is kizárható, hogy beszűkült koszorúér okozza a szívelégtelenség tüneteit. Hátránya, hogy megtalált érszűkület esetén nincs mód az azonnali beavatkozásra, ehhez a hagyományos szívkatéterezést el kell végezni.

        Szív-MR: Ez a vizsgáló eljárás nem jár sugárterheléssel, de kontrasztanyag adására itt is szükség van a legtöbb esetben. A többi kontrasztanyaggal szemben az MR-vizsgálat során alkalmazott szer nem tartalmaz jódot, így jódérzékenység esetén is adható. Nagyon pontosan ábrázolódnak a vizsgálat során a szív és a környező mellkasi szervek, így jól megítélhetőek a szívburok, bizonyos daganatos megbetegedések, fejlődési rendellenességek anatómiai viszonyai. Az esetleges szívizom-károsodás jellegéről, mértékéről is részletes képet kaphatunk.

        Izotópos képalkotó vizsgálatok: A nukleáris medicinai vizsgálatok során speciális, radioizotópokkal jelölt anyagot juttatnak vénán keresztül a szervezetbe, és ennek megjelenését, illetve eloszlását érzékelik úgynevezett gamma-kamera segítségével, a kapott képi információt értékeli a szakember. Az izotópdiagnosztikai vizsgálatoknak általában abszolút ellenjavallata nincs, de a terhesség és a szoptatás relatív kontraindikációt jelent. Az izotópos képalkotó vizsgálatok közé tartozik a perfúziós szívizomszcintigráfia és a radionukleotid ventriculográfia.

        Perfúziós szívizomszcintigráfia: Perfúziós szívizomszcintigráfia során nyugalomban és gyógyszeres terhelést követően készítenek felvételeket, és ezekből a szívizom vérellátásáról kapunk információt, amelyből következtetni lehet az esetleges koszorúér-betegség meglétére és mértékére is.

        Radionukleotid ventriculográfia: A radionukleotid ventriculográfia, vagy a multiple gated acquisition (MUGA) szkennelés lehetővé teszi, hogy orvosa meghatározza a szív által az egyes összehúzódások során kipumpált vér mennyiségét, azaz az ejekciós frakció határozható meg.

        A szívelégtelenség osztályozása

        A vizsgálatok segítségével orvosa elkezdheti a kezelési tervet kidolgozni. A legmegfelelőbb kezelés elindítása miatt fontos, hogy a szívelégtelenséget súlyossága szerint is osztályozzuk.

        A New York Heart Association skála a szívelégtelenséget négy kategóriába helyezheti. Az első osztályba a szívelégtelenség legenyhébb formája tartozik, amely mellett a mindennapi tevékenységek gond nélkül elvégezhetők, úgy, hogy a beteg nem érzi még fáradtnak magát. A négyes stádium a legsúlyosabb forma, amelyben már nyugalomban is légszomj jelentkezik.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok |  4/3 | 4/4 A szívelégtelenség kezelése
        Módosítva: 2019.05.13 14:35, Megjelenés: 2018.04.11 11:25
      • Cikkajánló

        Gyógyszerszedés szabályai

        Gyógyszerszedés szabályai

        Dr. Kónya Judit

        Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki.

        Hurutos köhögés

        Hurutos köhögés

        Dr. Zaránd Rajmund

        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?

        Magasvérnyomás-betegségem van?

        A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság 30-45%-át érinti, előfordulása az életkor előrehaladtával fokozatosan nő. Magas morbiditása és mortalitási kockázata miatt a korai felismerés és megfelelő kezelés kiemelten fontos a betegek számára.

        Hogyan kezelhető a PAD?

        A perifériás artériás betegség tünetei enyhébb esetekben életviteli változtatásokkal is nagymértékben javíthatóak, ám amennyiben ez nem elegendő, gyógyszeres kezelésre, súlyos esetben műtétre is szüksége lehet.

        Agyi érelmeszesedés

        Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

        A perifériás artériás betegség (PAD) és tünetei

        Hogyha lábai fájnak, zsibbadnak, járáskor meg kell állnia, mert begörcsöl a vádlija, vagy a perifériás artériás betegség egyéb tüneteit észleli, akkor ne legyintsen, és ne írja ezeket a természetes öregedés számlájára! A korai diagnózis és kezelés ugyanis hozzájárul a szívbetegség és a stroke kialakulásának megelőzéséhez is.

        A szívelégtelenség kezelése

        A szívelégtelenség rendszerint egy krónikus betegség, amely élethossziglan tartó kezelést igényel. A kezelés segítségével azonban az elégtelenül működő szív megerősödhet és a szívelégtelenség tünetei javulhatnak.

        A perifériás artériás betegség kivizsgálása

        A perifériás artériás megbetegedés hátterében álló érelmeszesedés leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye a stroke és a szívinfarktus, ám a korai diagnózis és kezelés hozzájárul ezen betegségek kialakulásának megelőzéséhez is.

        Colitis ulcerosa - Mikor forduljunk orvoshoz?

        Bár a colitis ulcerosa csak ritkán okoz életet veszélyeztető állapotot, egy nagyon súlyos betegség, amelynek akár életveszélyes szövődményei is lehetnek. Figyeljen a tünetekre, és szükség esetén forduljon időben orvoshoz!

        COPD - Mikor forduljunk orvoshoz?

        Ha Ön dohányos, és észleli magán a COPD tüneteit, például a köhögést, a fokozott köpetürítést, illetve a légszomjat, beszéljen orvosával. Nagyon fontos, hogy gyorsan cselekedjen, ezáltal lassíthatja a betegség előrehaladását.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.