Látóideggyulladások - A neuritis retrobulbaris

Amikor a szemmozgást tompa vagy éles fájdalom is kíséri, és pár nappal később rohamos látásromlást is lehet tapasztalni, fenn áll a neuritis retrobulbaris nevű betegség lehetősége. Jelentős javulás érhető el, ha a kórképet időben diagnosztizálják és megfelelően kezelik.

A látóideg gyulladása során az idegrost elveszíti a védő myelin hüvelyét, ezáltal az ingerület lassabban halad rajta. A látóideg gyulladás jelentkezhet a látóidegfőt érintve (papillitis) és a kilépés után az ideget érintve (neuritis retrobulbaris).

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mi okozhat látóideggyulladást?

Az esetek döntő többségében, kb. 70 százalékában azonban ismeretlen az ok. A betegség leggyakrabban fiatal korban (átlagéletkor 31 év), főleg nők esetén jelentkezik. Rendszerint az egyik szemet érinti, gyerekeknél vírus fertőzést követően azonban gyakran mindkét szem érintett.

• Sclerosis multiplex (SM).
• Parainfectiosus – vírusfertőzést vagy immunizációt követő reakció, gyermekekben gyakoribb.
• Fertőzéses eredetű gyulladás.
• Kullancs által okozott Lyme kór (borreliosis).
• Szifilisz – gyulladást okozhat a szem üvegtestében is.
• A környező melléküregek (homlok- és arc üregek) gyulladása.
• Mumpsz.
• Macskakarmolási betegség – (bartonella henselae).

Neuritis retrobulbaris jellegzetes tünetei

A központi idegrendszeri tünetek (pl. fonákérzés, érzékelési és koordinációs zavarok) mellett neuritis retrobulbaris esetén a jellegzetes szemészeti tünetek az alábbiak lehetnek.

• Az esetek 63 százalékában szemmozgást kísérő szem mögötti diszkomfort, fájdalom (tompa vagy éles) lép fel. A fájdalom általában 1-2 nappal megelőzi a látásromlást, vagy vele egy időben jelentkezik és 7–10 napig tarthat. Néha homloktáji fejfájás is kísérheti.
• Rohamot megelőzően pár perces vagy néhány órás homályos látás, mely forró fürdő, testedzés, emocionális stressz, menstruáció, fokozott fénymegvilágítás válthat ki.
• Típusosan  2-5 nap alatt kialakuló rohamos jelentős látáscsökkenés, szinte teljes vakulás (csak fény érzékelés) lehetséges. Olvasási nehezítettség, megnagyobbodott vakfolt, fényérzékenység mellett a színlátás és a mélységérzet elvesztése.
• Zavaró látótér kiesés, jelentős vakfolt megnagyobbodás.
• Csökkent vagy teljesen hiányzó pupilla reakció, mely segítségével el lehet különíteni a lelki vakságtól.
• Jellemző, hogy a szemfenéki kép épnek tekinthető, nem látható eltérés!

70-80 százalékban koponya MRI vizsgálaton többszörös kis fehér elváltozások láthatóak, hasonlón az SM-hez, ám a neuritis retrobulbaris nem keverendő össze a sclerosis multiplex diagnózisával!

Látóidegfő-gyulladás (papillitis) esetén jellegzetes szemfenéki kép figyelhető meg: a látóidegfő széle elmosott, színe vörös, mérsékelten duzzadt, előemelkedő. Régóta fennálló gyulladás esetén a látóidegfő színe elhalványodik, sárgás-fehér lesz. A gyulladás csökkenésekor az éles látás helyén „csillagfigura” alakul ki a sárgás, csillogó felrakódásokból.

A szemésznél: kivizsgálás és kezelés

A dignózisalkotás lehet kontrasztanyaggal (gadolinium) végzett koponya MRI, amivel az agykamrák körül többszörös fehér elváltozások mutathatók ki. (Két vagy több, legalább 3 mm átmérőjű elváltozás esetén a következő 2 évben a SM kialakulásának esélye kb. 36 százalék.

Gerincvíz mintavétel (lumbál punctio) során emelkedett fehérje szint, fehérvérsejt, IgG arány figyelhető meg, továbbá sor kerülhet a látóideg fukciójának ellenőrzésére.

A szem anatómiája

Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák s a könnymirigyek tartoznak. Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka. Legfontosabb alkotói a pupilla, a szivárványhártya, az érhártya, a retina, a szemlencse, az üvegtest, a szaruhártya és a csarnokvíz, melyek közül a négy utóbbi a szem fénytöréséért felelős. Ezek közül a lencsének van a legnagyobb szerepe abban, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon. A lencse egy átlátszó rostokból álló, kocsonyás állagú, felfüggesztett test, melyet a lencsefüggesztő rostok tartanak a helyén. Ha a lencsét alkotó rostok egymáson elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet.

Az emberi szem sémás anatómiája Forrás

Nagy dózisú intravénás szteroid jelentősen lerövidíti a regenerálódáshoz szükséges időt, de 1 év után nem javítja a látást. Fertőzéses eredet esetén a speciális terápia szükséges a kiváltó ok megszüntetéséhez.

Prognózis

Az esetek 75 százalékában jelentős látásjavulás érhető el a rohamot követő 1-4 hétben. Hét hónap elteltével kb. 51 százalékában tekinthető épnek a látótér. Nyolc hónapig szoros szemészeti kontroll javasolt, mivel néha még hónapokig, sőt akár 2 évig is elhúzódhat a javulási folyamat. Visszatérő rohamok esetén a többi tünet megmaradhat.

(Dr. Papp Júlia, szemész szakorvos)