• Élelmiszerfüggőség: Mit lehet tudni a betegségről?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az élelmiszerfüggők nemcsak többet esznek, mint az átlagosan táplálkozó emberek, hanem válogatás nélkül, nagy mennyiségben fogyasztanak különféle élelmiszereket és italokat. Egy-egy ilyen evésroham akár órákig is tarthat.

        Az élelmiszerfüggők esetében az ízek élvezete, az éhség és a telítettség érzése semmilyen szerepet nem játszik az ilyen kiadós étkezésekben. Nem tudják kontrollálni az étkezést, amit gyakran csak akkor hagynak abba, ha rosszul érzik magukat vagy megfájdul a hasuk.

        Az orvos válaszol: Depresszió és evéskényszer?

        Depresszió elleni gyógyszert szedek és mellékhatásaként farkasétvágyam van, nem bírok az evési kényszeremmel. Mit lehet ez ellen tenni? Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában feltett kérdésekből. Az orvos válaszol: Depresszió és evéskényszer?>>

        A bulimiában szenvedőkkel szemben az élelmiszerfüggők nem próbálnak meg a bevitt kalóriáktól hánytatás, gyógyszerek vagy intenzív sport útján megszabadulni, legalábbis nem rendszeresen, de néha ők is élhetnek hasonló módszerekkel. A legtöbb élelmiszerfüggő túlsúlyos, ám normál testsúlyú emberek is érintettek lehetnek.

        Az élelmiszer-függőség főként fiatal felnőttkorban vagy középkorúaknál jelentkezik. Az élelmiszerfüggőkre jellemző étkezési rohamok gyerekeknél is előfordulhatnak, de a teljes kórkép gyermekkorban nagyon ritka.

        Az élelmiszer-függőséget mint önálló pszichés betegséget először 1994-ben írták le. Az élelmiszer-függőség kérdése a mai napig kevésbé kutatott téma, mint a bulimia vagy az anorexia. Ezért nem lehet pontosan felbecsülni az élelmiszer-függőségben szenvedők számát. Szakértők becslései szerint a népesség 1-3 százaléka érintett. A túlsúlyosak és az elhízottak körében ez az arány feltehetően még nagyobb.

        Hirdetések

        Mi okozza az élelmiszer-függőség kialakulását?

        A bulimia és más táplálkozási zavarok - Hogyan ismerjük fel?

        A bulimia valójában mintegy háromszor gyakoribb jelenség, mint a korábban "egyedüli" evészavarként elfogadott anorexia, és jóval nehezebb is felismerni a bajt. A bulimia és más táplálkozási zavarok - Hogyan ismerjük fel?>>

        Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, feltehetően több biológiai, szociális és pszichés hatás szerepet játszik a betegség kialakulásában. A túlsúlyos gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek később élelmiszerfüggők. A függőség kialakulásának talaja lehet az is, ha valaki negatívan értékeli saját testét.

        Az élelmiszer-függőség tünetei

        Amikor mások már jóllaktak volna, az evésfüggő még javában eszik, mértéktelenül és céltalanul óriási mennyiségű ételt kebelez be. Az ilyen evési rohamok hetente legalább kétszer fordulnak elő, és a páciensek általában titokban habzsolnak. Ilyenkor sem éhséget, sem jóllakottságot nem éreznek. Az ilyen mértéktelen habzsolásnak gyakran csak a kellemetlen teltségérzet vet véget, amikor az már erősebb, mint az evés folytatásának kényszere. Az érintettek többsége szégyelli függőségét, saját maguknak tesznek szemrehányást miatta, és néha depresszióba is eshetnek.

        Elhízás: mi van a háttérben?

        Az elhízott emberek között csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben, általában régi beidegződések és pszichológiai problémák lehetnek a fő okok. Elhízás: mi van a háttérben?>>

        Mivel a beteg rendszerint titkolja függőségét, a kórképet nehéz diagnosztizálni. Az orvosnak vagy pszichológusnak fontos támpontot jelent a betegség felismeréséhez a páciens étkezési szokásaink kikérdezése. Az élelmiszerfüggőkre jellemző, hogy egy-egy étkezési roham alkalmával ugyanannyi idő alatt, amíg mások vagy más alkalommal ők maguk normális mennyiségű élelmiszert fogyasztanának el, sokkal nagyobb mennyiségű ételt vesznek magukhoz, azaz habzsolnak. Jellemző a gyors és mértéktelen evés, a gyakran hányingerig folytatott habzsolást nem előzi meg éhségérzet.

        Ha valaki alkalmanként habzsol, az még nem jelenti azt, hogy élelmiszerfüggő. Élelmiszer-függőségről akkor beszélhetünk, ha egy személy legalább hat hónapon keresztül hetente minimum kétszer folytat az előzőekben leírt mértéktelen étkezést.

        Függőség: mit lehet tenni?

        Egy korsó sör elfogyasztását a barátokkal a hétvégén, néhány szelvénnyel játszott LOTTO-játékot természetesen nem tekintünk betegségnek. Mikor van tehát baj? Függőség: mit lehet tenni?>>

        Kezelés

        Az első és legfontosabb lépés, hogy a páciens felismerje, hogy beteg, és elfogadja az orvosi terápiás segítséget. A pszichoterápia segíthet a betegnek kordában tartani a függőséget. A viselkedésterápia abból indul ki, hogy a függőség tanult viselkedés, tapasztalatok alapján bizonyos helyzetekre adott válasz, ennél fogva a terapeuták és a páciens közös együttműködésével felülírható a negatív viselkedésminta. Ha a páciens felismeri, milyen érzések és szituációk váltják ki belőle az evéskényszert, könnyebben kordában tarthatja azt. Néha súlyos depresszió vagy bizonyos félelmek állnak a háttérben. De a düh és az unalom is kiválthatja az evésrohamokat. A háttérben állhat önbizalomhiány vagy a szociális kapcsolatoktól való félelem is, aminek leküzdésében szintén sokat segíthet a pszichoterápia.

        Fontos, hogy a páciens megtanuljon kiegyensúlyozottan, egészségesen és rendszeresen étkezni, ami nagyon gyors és látványos megoldást hoz a súlyproblémákra.

        A betegség lefolyása gyakran több fázisban történik. Sok élelmiszerfüggő hetekig normális étkezést folyatat, és később visszatérhetnek az étkezési rohamok. Saját erőből, a megfelelő és szakszerű kezelés nélkül csak nagyon kevesen tudják végérvényesen leküzdeni a függőséget.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Hogyan lehet megelőzni az élelmiszer-függőség kialakulását?

        Megelőzésről csak bizonyos szinten beszélhetünk. A pozitív önértékelésű, tudatosan étkező emberek, akik egészséges mértékben lelik örömüket az étkezésben, kevésbé hajlamosak az élelmiszer-függőségre. A szigorú diéta kerülendő, mivel a tiltás csak még inkább fokozza az evés utáni sóvárgást.

        (WEBBeteg – B. M., Forrás: NetDoktor.de, Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Fokozott izzadás

        Mi okozhat fokozott izzadást? A fokozott verejtékezés lehet egyes betegségek tünete is, melyek ezek?

        Magas vérnyomás

        Mit nevezünk perifériás érbetegségnek? Milyen összefüggés van a magas vérnyomás és a perifériás érbetegség közt?

        Kötőhártya-gyulladás

        Melyek a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb tünetei? Mi okozhatja? Mikor forduljunk orvoshoz?

        Nyaralás és a napi ritmus felborulása

        Miért van az, hogy sokszor fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után?

      •  





        Hozzászólások (0)