• A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A betegség nevét James Parkinson (1755-1824), egy londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről 1817-ben, reszkető bénulás néven. Az ő leírása által került a betegség az orvosok figyelmébe.

        Világszerte mintegy 6.3 millió Parkinson-kóros betegről tudnak − valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében −, általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják.

        Hirdetések

        Mi okozza a Parkinson-kórt?

        A téma cikkei

        7/1 Mi a Parkinson-kór?
        7/2 A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
        7/3 A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei
        7/4 A Parkinson-kór szövődményei
        7/5 A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása
        7/6 Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek
        7/7 Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros beteg gondozóinak

        Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, mely oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése.

        Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett. Mindez az agy szubsztancia nigra nevű részében zajlik, ahol dopamin hiányában az idegsejtek nem megfelelően működnek, és nem tudják az agyi üzeneteket továbbítani, így okozva a Parkinson-kór tüneteit.

        A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés kisfokú lesz. A szubsztancia nigra dopamintermelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a Parkinson-kór kialakulására.

        Noha a dopamin a leginkább érintett neurotranszmitter, más ingerületátvivők zavara is előfordulhat a Parkinson-kór esetén. Ez a magyarázat arra, miért nem hatásos a dopaminpótlás önmagában a betegség kezelésében, illetve, hogy miért van olyan sok nem-motoros tünete a Parkinson-kórnak.

        Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a jelenlegi kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben.

        A leggyakoribb kiváltó okok

        Gyakori kérdések

        1. Egyedüli hozzátartozója vagyok, de nem tudom ápolni a Parkinson-kóros édesanyámat. Kihez fordulhatok most? Hogyan történik az idősgondozás?

        2. Szenvedek az élettől, a családom pedig a betegségemtől. Összefügghet a Parkinson-kórral a mániás depresszió? Van-e még út az elviselhető emberi életig?

        3. Értesültem egy új gyógyszerről, ami állítólag ez év eleje óta kapható és az OEP is 90%-ban támogatja. Valóban van ilyen gyógyszer? Új gyógyszer a Parkinson-kór ellen?

        4. Milyen törvény szabályozza a korlátozást, hogy 5 év helyet csak 1 évre kaptam meg a jogosítványt? Milyen feltételekkel vezethetek Parkinson-kórral?

        5. Szeretnék részletes információt kapni a Parkinson-kór végső stádiumáról. Szeretném megtudni, milyen esélyei vannak a betegnek. Mi a végső stádium?

        • Genetikai tényezők: A kutatók feltételezései szerint egyes gének hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, azonban még nem tisztázott, hogy az öröklődés mekkora szerepet játszik a betegségben. Ismert, hogy a Parkinson-kóros betegek első fokú rokonai (szülő, gyerek, testvér) nagyobb valószínűséggel fognak a betegségtől szenvedni, mint azok, akiknek nincs családi érintettsége, bár ez a kockázat nem túl nagy.

        • Környezeti tényezők: A kábítószer-élvező, továbbá bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba.

        • Gyógyszerek: Számos gyógyszer hosszú időn keresztül szedve, vagy nagy dózisban alkalmazva a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket tud előidézni. Ilyen többek között a haloperidol, a chlorpomazine, amelyet bizonyos pszichiátriai megbetegedésekre alkalmaznak, továbbá az émelygés kezelésére használt methoclopramid is. Az epilepszia kezelésére használt valproát szintén előidézheti a Parkinson-kór egyes tüneteit, különösen a súlyos remegést (tremor). Ezek a gyógyszerek azonban nem okoznak valódi Parkinson-kórt, a tünetek (gyorsan vagy lassabban) eltűnnek, a gyógyszerek elhagyását követően.

        Parkinsonizmus

        Parkinsonizmusnak nevezzük azt a tünetcsoportot, ami leginkább jellemzi a Parkinson-kórt. Három fő tünete: a nyugalmi remegés (tremor), az izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia).

        Parkinsonos tüneteket leggyakrabban, 85%-ban Parkinson-kór okoz, ám okozhatja gyógyszerhatás, illetve vannak olyan betegségek, amelyek a tünetek alapján könnyen összetéveszthetők a Parkinson-kórral, mint például a corticobasalis degeneráció (demenciát okozó kórkép), Lewy-testes demencia, esszenciális tremor (ennél a betegségnél a remegés szemben a Parkinson-kórral főként cselekvéskor jelenik meg), multiszisztémás atrophia és progresszív szupranukleáris bénulás (PSP) is.

        Ön tudta?
        A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. A Nemzetközi Parkinson-kór Napot április 11-én, Dr. James Parkinson születésnapján tartják világszerte, jelképe a piros tulipán lett.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Cs. K., fordító; rewritetomorrow
        Orvos szakértőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusDr. Csuth Ágnes, családorvos

        Előző oldal |7/1| 7/2 Tünetek és rizikófaktorok
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Banyapúp - Mit tehetünk?

        Feövenyessy Krisztina

        A mozgásszegény életmódnak köszönhetően bárkinél és bármikor kialakulhat.

        Életmódváltás 50 felett

        Curves

        A változókor minden nőt érint, de nem mindenki éli meg kellemetlenül a tüneteket. (x)

        Diagnózis: Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó...

        Parkinson-kór: kontrollálatlan tünetek...

        A Parkinson-kór krónikus idegrendszeri betegség, amely Európa-szerte 1,9 millió embert érint a becslések szerint. Tíz javaslat a komfortosabb...

        Hogyan alakul ki a sclerosis multiplex?

        Az orvosok és a kutatók jelenleg nem tudják pontosan, mi váltja ki a sclerosis multiplexet előidéző autoimmun folyamatot, ám úgy tűnik...

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő...

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és...

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely...

        A Parkinson-kór tünetei és...

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer...

        Mi állhat a kézremegés (tremor)...

        A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.