A krónikus kismedencei fájdalom szindróma

A krónikus fájdalom mindig megnehezíti a beteg életét. A legtöbben tartós ideggyógyászati, mozgásszervi megbetegedés miatt kerülnek kapcsolatba hasonló panaszokkal, de bizonyos daganatos megbetegedések késői stádiumaiban is elfordulhat.

Ezen kórképek bizonyos részében az ok nem kezelhető, így marad a tüneti terápia, a fájdalomcsillapítás. Ehhez azonban a szervezet bizonyos idő után hozzászokik, így hatástalanná válhatnak az alkalmazott gyógyszerek. Az egyén személyiségétől függ, hogy milyen módon küzd meg a panaszaival, mennyire éli meg őket.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Egy azonban biztos, az állandó, a nap minden percében jelentkező, vagy időnként a legváratlanabb élethelyzetekben élesen felbukkanó fájdalom előbb vagy utóbb a pszichére is rányomja a bélyegét.

A kismedencei fájdalom szindróma olyan férfiaknál, illetve nőknél jelentkező probléma, ahol az alhasban, a gáttájékon, illetve a keresztcsont környékén megjelenő fájdalomnak konkrét, kivizsgálás során felfedezhető oka nincs.

Feltételezések vannak tartós, a szervezetben lappangó gyulladásról, idegköteg kóros ingerlékenységéről, de a nehézséget ezeknél a betegeknél éppen azt jelenti, hogy nincs kimutatható ok. Ha pedig nem tudjuk az eredetet, akkor rendkívül nehéz a helyes kezelési stratégiát felállítani.

Ismeretlen eredetű a fájdalom

Nők esetén a leggyakrabban a tünetek visszatérő hólyaggyulladással és a nemi élet zavaraival társulnak. A kellemetlen érzést okozó, vagy fájdalmas közösülés és a gyakori, sürgető vizelési inger, valamint görcsös, vagy tompa hasi fájdalom mellet más, az okot behatároló panasz nem bukkan fel.

A vizeletben nem mutatható ki kórokozó, vagy gyulladásra utaló eltérés. Nőgyógyászati rutinvizsgálat (hüvelyi betapintás, ultrahangos képalkotás, rákszűrés, hüvelykenet vizsgálata, tenyésztéses vizsgálatok) sem észlel kórosat.

Az urológiai kivizsgálás során sor kerül a húgyhólyagtükrözésre, a vesék és a húgyutak feltöltéses ábrázolására, melyek egészséges képet mutatnak.

Részletes belgyógyászati (esetleg sebészeti) góckutatás a vérvételi eredményekben, a hasi ultrahangos áttekintés során eltérést nem észlel. Bizonyos esetekben vastagbéltükrözés és CT vizsgálat is történik a beteg erős panaszai miatt. A páciensnek érthetően elege lesz a tortúrából, elveszti a bizalmát, úgy érzi, nem értenek a kivizsgáló orvosok az ő bajához.

Gyakori ezeknél a betegeknél a többszöri orvosváltás is, ami itt érthető módon nem vezet eredményre. A többszöri antibiotikumos kezelés miatt sok mellékhatás is jelentkezhet, ami tovább ronthatja az együttműködést.

Mit mutathat a hastükrözés?

Amikor minden kivizsgálási eljáráson átesett a beteg, azok során semmilyen eltérés nem volt észlelhető, akkor kerülhet sor még a diagnosztikus laparoszkópiára (hastükrözéses műtét). Ennek során egy kamerával áttekintik a hasüreget kóros jel után kutatva. Korábbi gyulladásokat követő hashártya-összenövések is okozhatnak hasonló tüneteket, melyek ezen a módon megoldhatóak.

Így ez a műtét nemcsak a diagnózis felállításában segít, hanem a kezelésben is. Amennyiben itt sem észlelhető eltérés, bizonyos esetekben szóba jöhet egy a keresztcsonttól a méhhez futók kötegben bizonyos idegek átvágása. Amennyiben ez sem vezet eredményre, a beteg továbbra is él az életét kisebb-nagyobb mértékben befolyásoló panaszaival, megrendülve az egészségügybe és az orvosokba vetett bizalmával.

Férfiak kismedencei fájdalma

Férfiaknál a tünetek leggyakrabban a krónikus prosztatagyulladáshoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy gyulladásos jelek, illetve baktérium nem mutatható ki a vizeletből. A kivizsgálás menete megegyezik a prosztata előbb említett kórképével.

A prosztatamasszázs utáni vizelettenyésztés, az ondó részletes vizsgálata, szükség esetén a húgyhólyagtükrözés és a felső húgyutak áttekintése a gondos urológiai kivizsgálás részei. A sebészeti és a belgyógyászati ellenőrzés a női betegeknél említettekkel megegyeznek.

Fontos még a nemi úton terjedő betegségek irányába is különböző vérvételi, vizelet és húgycsőváladék teszteket is elvégezni. Egy további elkülönítő vizsgálati módszer a két hetes antibiotikum teszt.

A két hétig tartó antibiotikum adagolása során figyeljük a tünetek csökkenését. Amennyiben ez bekövetkezik, ha a konkrét kórokozót és a helyet nem is, de a gyulladás jelenlétét igazolhatjuk, és így elindítható a kezelés.

A kevésbé szerencsés esetekben próbálkozunk a vizeletürítést segítő gyógyszerek adagolásával az esetleges vizeletpangást csökkentendő.

Hasonló hatással bírnak a rozspollen kivonatot tartalmazó készítmények, melyeknek gyulladáscsökkentő hatása is van. (Használat előtt kérje ki kezelőorvosa véleményét!) A non-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása során a lehetséges mellékhatásokat is figyelembe kell venni.

A prosztatában meggyűlő és ki nem ürülő váladék esetén alkalmazható a heti egy alkalommal történő 5-6 hétig tartó prosztatamasszázs. Bizonyos szerzők megemlítenek műtéti kezelést, de ez már a szövődményeket okozó gyulladásos esetekben használatos eljárás.

(WEBBeteg - Dr. Benyó Mátyás)