• A magas vérnyomás kronoterápiája - II. rész

        Szerző:
        WEBBeteg

        Hogyan kell diagnosztizálni a hipertóniát? Mit jelent és hogyan történik a hipertónia kronoterápiája?

        A vérnyomás időszakos változásai

        A magas vérnyomás kronoterápiája - I. rész

        „Nem elegendő a megfelelő gyógyszert a megfelelő helyre eljuttatni, hanem az is szükséges, hogy ez megfelelő időben történjék.” – Dr. Patricia J. DeCoursey. A magas vérnyomás kronoterápiája - I. rész>>

        Ismert, hogy vérnyomásunk nem állandó a nap 24 órájában, hanem cirkadián (napi, 24 órás) ritmus szerint változik.

        Az egyébként egészséges, nem hipertóniás egyének vérnyomása az alábbiak szerint változik egy optimálisnak mondható napirend esetén: Legalacsonyabb a vérnyomás éjszaka alvás alatt, mélypontja hajnali 3 óra körül regisztrálható. A cirkadián vérnyomásritmuson belül a legmagasabb érték délelőtt 10 óra körül mérhető. Hajnali 3 és délelőtt 10 óra között a vérnyomás folyamatosan, de nem egyenletesen emelkedik, ugyanis reggel kevéssel ébredés előtt (6 óra körül) egy extra vérnyomáshullám erre rárakódik, és kb. 2–4 órán át tart. Majd napközben a vérnyomás csökken, de késő délután (17–18 óra) ismét jelentkezik egy, a reggelinél kisebb mértékű és rövidebb időtartamú hullám. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy normális vérnyomású egyénekben az átlag vérnyomás nappal magasabb, éjjel pedig alacsonyabb, s a különbség 10-20 százaléknyi. Ezt a természetes jelenséget diurnális vagy napszaki vérnyomás-ingadozásnak hívjuk.

        Magas vérnyomás

        A magas vérnyomás napjainkban Magyarországon és az egész világon népbetegségnek számít. Magyarországon az előfordulási gyakorisága igen nagy, a felnőtt lakosság közel egynegyedét érinti. A legtöbb ember a magas vérnyomást nem tartja betegségnek, a lakosság közel 20 százaléka nem is tudja, hogy hipertoniás beteg.>>

        A vérnyomás kora reggeli emelkedése számos tényezőnek tulajdonítható. Ezek közül kiemelhetők a vegetatív idegrendszeri és hormonális cirkadián változások hatásai. Az ébredés időpontja körül emelkedik meg több hormon szintje, és fokozódik a fizikai aktivitás is. Mindhárom tényező növeli az érfali tónust, a szívizom kontraktilitását (összehúzódó képességét) és a szívfrekvenciát. Itt megjegyezzük, hogy az éjszakai alacsonyabb vérnyomástartományból rövid idő alatt, gyorsan emelkedő reggeli vérnyomáshullám meredeksége és nagysága nagyban meghatározza a kora reggeli szív- és érrendszeri események kockázatát!

         

        Hirdetések

        Mint láthatjuk, a vérnyomás napszaki változékonysága élettani folyamatok által befolyásolt, bizonyos mértékig veleszületett lehet, de lényeges meghatározója a fizikai és szellemi aktivitásunk is. Ez utóbbiak szerepéről, sőt a munka jellege és a vérnyomás összefüggéseiről már az 50-es években nagyon szemléletesen számolt be önmegfigyelései alapján neves írónk is, Németh László „Levelek a hipertóniáról” című művében. Fontos befolyásoló tényezők lehetnek bizonyos élvezeti cikkek is, pl. az alkohol, a koffein, a dohányzás vagy az étkezés, emésztés, továbbá a külső hőmérséklet.

        Étkezések után gyakran megfigyelhető a diasztolés vérnyomás csökkenése, a szívfrekvencia megemelkedése.

        Hogyan kell diagnosztizálni a hipertóniát?

        A magas vérnyomás tünetei

        A magas vérnyomás tünetei sokszor nem jellegzetesek. Sok esetben sokáig egyáltalán nem jelenkeznek a tünetei, vagy legalábbis komoly panaszt nem okoz a betegnek. Éppen ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel a betegséget, hiszen csak így van esélyünk arra, hogy az időben elkezdett terápiával megelőzzük a szövődmények kialakulását. Ennek legbiztosabb módja az, ha rendszeresen ellenőriztetjük vérnyomásunkat, ám az is sokat segíthet, ha felismerjük a betegség első tüneteit, és nem legyintünk a kisebb panaszokra sem. A magas vérnyomás tünetei - Jellemző panaszok.>>

        A 24 óra alatti vérnyomás-változékonyság ismerete ellenére a napi klinikai gyakorlatban annak megállapítása, hogy valaki normotenziós vagy hipertóniás, még mindig a nap valamely szakában történő egyszeri, jobb esetben néhányszori vérnyomásmérésen alapul. Ez a gyakorlat nemcsak a természetes napi vérnyomás-ingadozás miatt veszélyes, hanem az orvosi környezetben fellépő izgalmi reakció miatt is, mely akár kifejezett vérnyomás-emelkedést okozhat. Az arra fogékony egyénekben ugyanis az orvosi vizsgálat okozta stressz akár 50 Hgmm-nél is több átmeneti vérnyomás-emelkedést válthat ki. Ez az ún. „fehérköpeny”-hipertónia vagy jelenség, attól függően, hogy egyébként normotenziós vagy ismert hipertóniás egyéneknél jelentkezik.

        Ezen diagnosztikai problémák kiküszöbölése ismételt, különböző időpontokban végzett otthoni önvérnyomás-mérésekkel és vérnyomásnapló vezetésével, illetve 24 órás ABPM vizsgálattal lehetséges. Ezek sokkal inkább tükrözik a beteg átlagos vérnyomását, mint az orvosi rendelő vagy kórház idegen környezetében végzett egyszeri, eseti mérések. Ráadásul a magas vérnyomás okozta célszervi károsodások előfordulása is jobban megbecsülhető e módszerekkel, mivel ezek valószínűsége annál nagyobb, minél hosszabb ideje áll fenn az emelkedett vérnyomás és az minél inkább érinti az egész 24 órás periódust. Ilyen hipertóniás célszervkárosodást jelző pl. a szív bal kamrai izomtömegének növekedése, a szemfenéki érrajzolat változásai, fehérje megjelenése a vizeletben (ún. mikroalbuminuria).

        A legtöbb elsődleges (primer) vagy esszenciális hipertóniában szenvedő beteg ugyanazt a napszaki ritmust mutatja, mint a normotenziósok, vagyis az éjszaka a vérnyomásuk 10-20 százalékkal csökken a nappali átlaghoz képest. Bizonyos esetekben azonban ez a cirkadián ritmus elsimul, vagy akár meg is fordulhat, pl. másodlagos (szekunder) magas vérnyomásban, veseelégtelenségben, szövődményes cukorbetegekben, időskori hipertóniában, toxémiával szövődött terhességben, alvási apnoe szindrómában, de kisebb arányban a szövődménymentes primer hipertóniások között is előfordul.

        A megtartott napszaki vérnyomás-ingadozást mutatók a dipperek, a károsodott cirkadián ritmusúak a non-dipperek. Utóbbiak szív- és érrendszeri kockázata fokozottabb, mivel nagyobb a balkamra tömegük és gyakoribbak az érelmeszesedéses eredetű megbetegedések is, mint a dippereknél. Az idős non-dipperek között bizonyítottan gyakoribbak a tünetekkel kísért és az ún. „néma” agyi keringési zavar okozta károsodások is. Ugyancsak pozitív összefüggés mutatható ki a 24 órán belüli vérnyomás ingadozása, változékonysága (variabilitása) és a célszervkárodások között, s ez független az átlagos ambuláns vérnyomás vagy az eseti vérnyomás értékétől.

        A vérnyomás azonban nem csak rövid távú (egyes mérések közötti) és középtávú (napszaki ingadozás) változékonyságot mutathat, hanem hosszú távút is. Ez az ún. szezonális ingadozás, azaz a vérnyomás általában télen magasabb, mint nyáron.

        A magas vérnyomás szövődményei

        A magas vérnyomás (latin nevén hypertonia) korunk legelterjedtebb népbetegsége. Nemzetközi adatok alapján a lakosság kb. 20%-át érinti. Gyakran szokás a hypertoniát néma gyilkosként is említeni, mivel a betegség rendszerint hosszú évekig tünetmentesen zajlik, de számos szerv illetve szervrendszer súlyos károsodását idézi elő, melyek akár fatális következményekkel is járhatnak. Mire számíthat a magas vérnyomással kezelt beteg?>>

        A hipertónia kronoterápiája

        A magas vérnyomás kezelésének hosszú távú célja a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzése, a kockázat csökkentése. A 24 órás vérnyomásértékek változékonysága, az éjszakai vérnyomáscsökkenés elmaradása, a reggeli vérnyomáshullám esetenkénti kifejezett jelentkezése is azt jelzi, hogy 24 órára ható vérnyomás-beállításra kell törekednünk. Sok beteg naponta egyszer, reggel, ébredés után veszi be a gyógyszereit. Ezért az ebben az időszakban fennálló vérnyomás annak a gyógyszernek még meglevő hatásától (ún. maradék hatás) függ, melyet a beteg az előző napon vett be. Manapság számos vérnyomáscsökkentő család sokféle tagja áll rendelkezésünkre a gyógyításban. Az ideális vérnyomáscsökkentő gyógyszer ténylegesen és egyenletesen csökkenti a nappali és éjszakai vérnyomást, kivédi a reggeli vérnyomás emelkedést, a 24 órás hatása napi egyszeri adaggal biztosítható, nincs káros hatása, mellékhatása és megfizethető. Ezeknek a kritériumoknak is igen sok készítmény felel meg, mégis jelentős a kezelt, de nem megfelelően beállított vérnyomású betegek aránya. Ráadásul számos esetben különböző hatóanyagok akár többes kombinációját kell alkalmaznunk.

        A kronoterápia (a 24 órás vérnyomásritmus gyógyszeres módosítása) célja az, hogy helyreállítsa a kórossá vált cirkadián ritmust és megszüntesse a fokozott vérnyomás-ingadozásokat. A cirkadián vérnyomás-ingadozás azonban különböző belső és külső tényezők miatt egyénileg meghatározott, individuális. Ezért a kezelő orvosnak mindenekelőtt pontos információkra van szüksége, amelyek a beteg méréseiből, vérnyomásnaplójából és megfigyeléseiből származnak elsősorban és nem az egy-két rendelői mérésből. Azaz, a részletes anamnézisfelvétel, a beteg életmódjának, munkabeosztásának, szokásainak, korábbi gyógyszerelésének (dózisok, bevételi időpontok) az ismerete elengedhetetlen. Igen fontos segítség ebben az ABPM vizsgálat eredménye is, a mérési naplóval és a beteggel együtt kielemezve.

        Vérnyomáscsökkentők

        Az ACE-gátlók a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik csoportját képezik. Elnevezésük az általuk gátolt enzim (angiotenzin-konvertáló enzim) nevének rövidítéséből származik. Ez az enzim egy olyan anyag (angiotenzin II) keletkezését segíti elő, amely más hatások mellett, csökkenti a vesében a víz és a nátrium kiválasztását, ezzel pedig emeli a vérnyomást. Vérnyomáscsökkentők: az ACE-gátlók működése és hatásai.>>

        Ezek alapján személyre szabott terápiát tudunk kialakítani, melynek során vagy a gyógyszer hatástartamát növeljük (hosszú hatástartamú gyógyszerre történő cserével, esetleg a dózis növelésével vagy gyógyszer-kombinációval), vagy speciális gyógyszerbevételi időpontokat határozunk meg. Természetesen mindig a beteg együttműködésének megőrzésére, fenntartására kell törekedni, melyet a lehető legegyszerűbb gyógyszerelosztás és legkevesebb tabletta biztosít, azonban így is sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor ezt az elvet nem tudjuk érvényesíteni és csak egészen speciális gyógyszerbeállítással tudunk eredményes terápiát kialakítani.

        Ha egy tartós hatású vérnyomáscsökkentőt este adunk, az akár túlzott vérnyomásesést is előidézhet az éjszaka folyamán. Erre a szervezet úgy reagál, hogy megpróbálja az alacsony vérnyomást helyreállítani, ami a reggeli vérnyomáshullám fokozódásához, a gyógyszer hatásának lerövidüléséhez, azaz magas reggeli vérnyomáshoz vezethet. Ebben az esetben nem az esti gyógyszer adagjának további növelése, hanem a gyógyszer bevételi időpontjának módosítása szükséges. Ezért pl. ha egy ABPM-görbén megtartott napszaki ritmus mellett (dipper) nincs lényeges reggeli vérnyomáshullám sem, célszerű reggel alkalmazni a hosszú hatású készítményt. Amennyiben viszont kóros napszaki vérnyomásmegoszlás mutatkozik (non-dipper) túlzott reggeli vérnyomás-emelkedéssel, mindenképpen az esti gyógyszerbevétel ajánlott.

        Dr. Kováts László

        Dr. Kováts László Belgyógyász, hipertonológus. A Zala Megyei Kórház Hipertónia Decentrumának vezetője, a keszthelyi Diaverum Dialízis Központ orvos-igazgatója. A Magyar Hypertonia Társaság vezetőségének tagja.

        Egy „nehéz eset” az orvosi gyakorlatból

        Valós és lényeges probléma a váltott műszakban dolgozók vérnyomás-beállításának a kérdése, melyet egy eseten keresztül szeretnék bemutatni.

        A 42 éves, több mint 10 éve hipertóniás nőbeteget nehezen beállítható magas vérnyomás miatt vizsgáltuk. 2×12 órás váltott műszak szerint dolgozik, általában heti műszakváltásokkal, közte pár nap pihenőidővel, de előfordul, hogy egy héten belül is műszakváltásra kényszerül. Az éjszakai műszakok után délelőtt alszik. Kezdetben a vérnyomáscsökkentőinek a bevételét a munkarendjéhez próbálta igazítani, reggeli munkakezdéskor reggel, esti munkakezdéskor este vette be a vérnyomáscsökkentőit. Majd miután vérnyomása jelentős ingadozásokat mutatott, orvosa javaslatára két gyógyszerét mindig reggel, a harmadikat mindig este vette be. Rendszeres saját mérései alapján azonban a munkarendjétől függően továbbra is ingadozó maradt a vérnyomása: 130–180/70–100 Hgmm között.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Általában a reggeli és esti időszakban magas, a délelőtti órákban megfelelő vérnyomásokat mért. A reggeli vérnyomás javítására kezelőorvosa tovább finomította a gyógyszerelést, ami hasznosnak bizonyult, de teljesen nem oldotta meg a beteg problémáját. Viszonylag állandónak bizonyult a délelőtti vagy rendes éjszakai alvásoktól függetlenül a délutáni órákban mutatkozó magas vérnyomás és a szaporább pulzusszám.

        Végül a beteg gyakran változó napirendjét áttekintve 3 olyan időpont adódott, amikor biztosan nem alszik: kora reggel 6–7 óra között, kora délután 14 óra körül és este 18–20 óra között, és ennek, valamint a készítmények hatásmódjának, hatástartamának figyelembevételével sikerült rendezni vérnyomását.

        Érdekes lett volna a beteg kétféle munkarendje mellett is elvégezni az ABPM vizsgálatot, de azt a beteg nem vállalta. Így csak a beteg méréseire és a pihenőnapján elvégzett 24 órás ABPM vizsgálat eredményére (dipper jelenség, normális átlagvérnyomások, megtartott vérnyomás- variabilitás) hagyatkozva mondhatjuk, hogy a fenti terápiával sikerült a beteg vérnyomás-ingadozásait a munkarendjétől függetlenül megszüntetni.

          Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer


        Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség

        A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

        A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében.

        A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.

         

        (hypertonia.hu)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Hogyan csökkenthető a magas vérnyomás?

        A magas vérnyomás kezelésével megelőzheti a súlyos, akár az életet veszélyeztető szövődményeket. Orvosa javasolhatja, hogy a magas vérnyomáshoz hozzájáruló egyéb betegségeket is kezeltesse, így például a cukorbetegséget és a magas koleszterinszintet.

        Magas vérnyomás és Cushing-kór

        A magas vérnyomás az esetek döntő többségében esszenciális, de fontos megemlíteni a hypertonia secunder formáit is, melyek különböző alapbetegségek talaján alakulnak ki. Ezen alapbetegségek egyike a Cushing-szindróma, melyben bár nem a vérnyomás emelkedése a figyelemfelhívó tünet, de a betegségnek jellegzetes velejárója.

        Milyen gyakran kell a kontroll magasvérnyomás-betegeknél?

        A magasvérnyomás-betegeknek tudniuk kell, hogy kezelésük egy életre szól és a rendszeres kontroll nem csupán formalitás. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája arról beszélt, mi minden múlik az ellenőrzésen, a kezelés szükséges módosításain.

        A magas vérnyomás agyi szövődményei

        Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Míg a 10 éves kor alatti népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.

        Coarctatio aortae és magas vérnyomás

        Azt nevezzük coarctatio aortaenak, amikor a szívből eredő nagy ütőér - más néven az aorta - bizonyos szakaszán az ér keresztmetszete hosszabb vagy rövidebb szakaszon beszűkül.

        Akár vaksághoz is vezethet - A magas vérnyomás szövődményei

        Mind a mai napig, amikor valaki azt mondja, hogy hipertóniában, azaz tartósan fennálló magasvérnyomás-betegségben szenved, a legtöbben csak legyintenek rá. Hiszen kinek ne lett volna már egy kicsit magasabb az értéke, mint a megszokott, és hát az sem lehet nagy gond, ha többször is előfordul. Pedig nem szabad félvállról venni, mert a magas vérnyomás veszélyes betegség!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.