• Limfóma: A leghatékonyabban gyógyítható rák

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet

        Keveseket sújt a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, ezért a nem közvetlenül érintetteken kívül, a lakosság körében nem sok szó esik a limfóma nevű vérképzőszervi kórról.

        Bár a limfóma több típusa eredményesen gyógyítható, a betegek nagyobb részét a kezelés tünetmentessé teszi, mégis, többségük – tájékozatlanságból (?), esetleg egyes orvosok bizonytalan diagnózisa (?) miatt – későn, előrehaladott állapotban kerül szakember elé.

        Márpedig a nem időben megkezdett kezelés esetén, akárcsak a pontatlanul követett orvosi előírások, a nem megfelelő gyógyszer-dózisok következtében, a gyógyulási esélyeik jelentősen csökkennek. Ezért, talán elsősorban is, a Limfóma Koalíció nevű nemzetközi szervezet „nyomására” hazánkban is, évente ismétlődően, felvilágosító kampányokat szerveznek a vezető szakemberek és a limfómás betegeket gondozó, összefogó szociális munkások részvételével azért, hogy a lakosság többet tudjon meg erről a nem elkerülhető, de legyőzhető betegségről. Magyarországon évente két-két és félezer közé tehető a felismert új eset, tavaly a gondozott betegek száma 8 ezer körüli volt. A kór bizonyos formáiban a különösen hatékony, drága immunterápiás kezelést február elseje óta OEP támogatással írhatják fel az orvosok.

        Cikkünk a hirdetés után folytatódik

          Fogalomtár daganatos betegségekhez


        A daganatos betegségek általános diagnosztikai és kezelési módszereinek ismertetése. Mire számíthat a vizsgálaton? Mivel jár az Ön vagy hozzátartozója számára előírt terápia, és milyen mellékhatásai lehetnek? Fogalomtár daganatos megbetegedésekhez>>

        Szeptember közepén zöld színű tájékoztató szóróanyaggal, szalaggal, léggömbbel, fények bevetésével egységesen lépnek fel a világ különböző országaiban a szakemberek és a laikus segítők a limfómáról szóló tudás elterjesztéséért, segítve a korai felismerést és a hatékony gyógykezelést. Hazánkban a Magyar Rákellenes Liga karolta fel az akciókat. Idén ötödször terelte mederbe a társadalmi kezdeményezést és az orvosok felvilágosító előadásait. A mindenhonnan áradó hirdetmények, adatok sokaságában, még a Rákligának is újításokkal kellett előállnia, hogy közelebb kerülhessen a megcélzott közönséghez, hogy meghallják üzenetét, a figyelmeztetést. Ezért nyitottak szeptember 15.-én Budapesten, a metró Deák téri állomásánál, az aluljáróban úgynevezett Limfóma Kontroll Pontokat, ahol a kiállítást végignéző érdeklődő, ha a tünetek alapján érintettnek vélte magát, hematológus szakemberrel konzultálhatott a panaszairól.

        Zöld a remény színe

        Az orvosok egyöntetűen emlékeztetnek rá, hogy a limfómát nem könnyű felismerni, mert olyan tünetek jellemzik, amelyek sok más betegséget kísérhetnek. Legtöbb esetben (70%-ban) a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodásából veszik észre. Fontos jelzés lehet a mással nem magyarázható láz, a köhögés, a nehézlégzés, az erős izzadás éjszakánként, a nem tervezett fogyás, vagy a viszketés a bőrön.

          Limfómák


        A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a (T és B) limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai. A limfómák általánosságban két fő csoportra oszthatók: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra. A non-Hodgkin limfómák egy nagyobb, heterogén, több csoportot magába foglaló kategória, több mint 25 fajtája ismert. Limfómák>>

        A mérföldkövet jelentő, jól tolerálható immunterápiai kezelés, amelynek során a daganatos nyiroksejtek ellen kifejlesztett anyag csak a limfóma sejteket pusztítja el, immár 4-5 éve a hazai kezelési paletta fontos része, bizonyos betegcsoportnál február elseje óta, OEP támogatással írhatják fel az orvosok. A korszerű kezeléseket az ország hematológiai centrumaiban (az öt helyszín: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged) végzik, ahová a háziorvos, a belgyógyász épp úgy megadhatja a beutalót, mint az onkológus. De az első lépést természetesen a betegnek kell megtennie!

        A limfómákat szövettani vizsgálat és klinikai jellegzetességei alapján osztályozzák. A közvélemény leginkább talán a Hodgkin-limfómát ismeri, ami az egyik legsikeresebben gyógyítható daganat, mondták a szakorvosok a budapesti világnapi rendezvényen. A betegek 75-80%-a már az elsődleges kezeléssel meggyógyítható. Előfordulása nem mutat növekedést, szemben az úgynevezett non-Hodgkin formával, aminek két fő típusa van: az egyik (indolens) esetében a kór előrehaladása lassú, a másik esetében igen agresszív, gyors, elnevezése is erre utal. Az előbbi hosszú ideig maradhat rejtve, és sokaknál olykor akár évekig nincs szükség kezelésre. Ha mégis, akkor a daganat összezsugorodik, kialakulhat a tünetmentes állapot (remisszió), viszont gyakori, hogy a betegség kiújul. Az agresszív forma áldozatainál viszont a kezelést azonnal meg kell kezdeni, de, elsősorban is az érintetteknek, fontos tudniuk, hogy az elnevezés riasztó volta ellenére, ezen betegek nagyon jól reagálnak a kezelésre, náluk akár a teljes gyógyulás is elérhető.

        Típushoz, egyénhez igazított terápia

        A kezelésnek a betegség típusához kell igazodnia, ezért fontosak a szövettani vizsgálatok, amelyek a nyirokcsomók szerkezete, illetve a kóros sejtek felszínén található jellegzetességek alapján határozzák meg a követendő terápia „irányát”, jellegét, szabják meg az alkalmazandó gyógyszert.

         Alapfogalmak


        Limfociták: A fehérvérsejtek egyik típusa, melyek főleg a nyirokszervekben találhatók és az immunrendszer fő alkotóelemei.
        Makrofág: Nagyméretű immunsejt, amely a szervezetbe betolakodó fertőző anyagokat bekebelezi, és más immunsejteket is aktivál.
        Nyirokcsomó: A szervezetben testszerte megtalálható kis képletek, amelyek a nyirokrendszer részei. A kórokozók és rákos sejtek ellen veszik fel a harcot, fokozott működésük megnagyobbodásukat vonja maga után.
        Nyirokrendszer: A nyirokcsomókból és az azokat összekötő nyirokerekből áll. A szervezet fertőzésekkel szembeni védelmét szolgálják.
        Hisztiocita: A kötőszövetben elhelyezkedő többmagvú sejtek, amelyek bekebelezik és elpusztítják a szervezetet megtámadó kórokozókat és más idegen anyagokat.

        Szakemberek úgy mondják, nincs két egyforma non-Hodgkin limfómás beteg. Még az azonos típusú vagy stádiumú kórformában sem ugyanazt a kezelést kapja két érintett, és várhatóan a kórlefolyásuk sem fog megegyezni. Bizonyos esetekben az a helyes, követendő megoldás, ha csak szoros megfigyelés alatt tartják a beteget, máskor azonban sugárkezelést kell kapnia. A leggyakoribb azonban az immunterápiával kombinált gyógyszerelés (kemoterápia). Sajátos célravezető megoldás lehet önmagában a monoklonális antitest-kezelés, a nagydózisú kemoterápia, amit csontvelő transzplantáció szokott követni.

        A különös nevű - tünetmentesen kezdődő, lassan fejlődő - krónikus limfocitás leukémia (CLL) meglétére általában csak a vérkép-vizsgálatkor derül fény. Ekkor a limfociták száma feltűnően magas, felszaporodnak a megváltozott funkciójú sejtek.  Általában akkor merül fel, hogy valami baj lehet, amikor a beteg nyakán nagyobb, többnyire fájdalmatlan nyirokcsomók jelennek meg. Később máj, lépmegnagyobbodás, vérszegénység, vérlemezke-szám csökkenés mutatható ki, emellett fáradékonyság, a fertőzések iránti fokozott hajlam lehet a vezető tünet. Egyelőre ez a forma nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel hosszú ideig egyensúlyban tartható. A terápia célja itt is, mint minden más esetben, szögezik le a kampányrendezvényen előadást tartó hematológusok, hogy a kezelés visszaszorítsa az alapbetegséget, a tüneteket megszűntesse, és biztosítani tudja, hogy a hosszabb túlélés mellett jó legyen a beteg életminősége.

        Hematológusok összefoglalói

        Az 50-es években derült ki, hogy a rák ezen típusa gyógyítható, idézi a múltat Masszi Tamás, a hematológusok társaságának elnöke a világnapi rendezvény résztvevőinek: a gyógyult betegeknek, a kezelés alatt állóknak, családtagoknak, segítőknek és az érdeklődőknek. A hematológia, mint tudomány előtérbe kerülését, fejlődését segíti a fiziológia, hiszen a keringő vér elemeihez, sejtjeihez igen könnyű hozzáférni, szemben a testen belül elbújó többi daganat sejtjeivel.

          A non-Hodgkin limfóma


        A non-Hodgkin limfóma több kórfolyamatot foglal magába, az egyes típusok több szempontból is eltérnek egymástól, így különböznek az érintettek életkorában, a kezelésre adott válaszban, a folyamat agresszivitásában és a betegség várható lefolyásában. A non-Hodgkin limfóma>>

        Az Országos Onkológiai Intézetben dolgozó Schneider Tamás adatokat sorol: a limfóma az ötödik leggyakoribb daganat (az emlő, tüdő, emésztőszervi, és a prosztata illetve petefészek rák után). Az új betegek száma (incidencia) a Hodgkin esetén 260, a non-Hodgkinnál 1500, a follikuláris fajtánál 160, a diffúz formában 380. A krónikus leukémia esetszáma 350, a mielóma multiplex 450 embert érint. Az egy adott időpontban élő összes beteg száma (prevalencia) Hodgkinból 4000, a többiről viszont nincs egészen pontos adat.

        A 40-es években a diagnosztizáltak körében mindössze 10 százalékos volt a túlélés, ezzel szemben ma 90-98 százalék – idéz egy nagyon vigasztaló adatot dr. Molnár Zsuzsa (OOI). Dr. Borbényi Zita (a szegedi centrum szakorvosa) ezt avval egészíti ki, hogy az immunológiai kezelések elérhetőségének javulásával, egyre valószínűbbé válik a gyógyulás esélye. Dr. Udvardy Miklós (Debrecen) arra hívja fel a figyelmet, mennyire fontos arra is felkészíteni a betegeket, hogy a kezelés időbeli eltolódásával, ha nem a meghatározott időben és dózisban kapják az előírt szert, a terápiás eredmény akár 10-20%-kal is rosszabb lehet.

        Dr. Losonczy Hajna (Pécs) az eddigi legeredményesebb módszerként az immunterápia és a monoklonális antitesttel való kezelést említi, mely segítségével szinte az esetek felében komplett remissziót lehet elérni. A legújabb tanulmányok bizonysága szerint 42,8 hónappal megnyúlik a tünetmentes időszak, és hosszabb lesz a túlélés is. Február 1-től a társadalombiztosítás finanszírozza ezt a fajta terápiát, így minden „jobb” állapotú beteg megkaphatja. A kezelést végző szakemberek reményei szerint a közeljövőben a visszaesett betegek számára is felírható lesz.

          A Hodgkin-limfóma


        Az ún. Hodgkin-limfóma a nyirokrendszer olyan rosszindulatú daganatos burjánzása, melynek megjelenését összefüggésbe hozzák az Ebstein-Barr Vírus (EBV) fertőzéssel. Kezelése napjainkban egyre eredményesebb, jelenleg a legsikeresebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedés.
        A Hodgkin-limfóma>>

        A kezelési paletta csúcsán, vagyis a sor végén az őssejt-beültetés áll, ami képletesen szólva olyan, mintha fűmagot vetnénk – hozta közel a laikusokhoz a bonyolult témát dr. Masszi Tamás. A donortól kapott csontvelő a mag, ami a beteg ember keringésében (a földben) szárba szökken és egészséges limfocitákat hoz létre. Az őssejt forrása lehet a csontvelő, a keringő vér, vagy az újszülött magzat köldökzsinórjából nyerhető vér. A világon található őssejt-bankokban 13 millió donor - elsősorban „fehér” (szaknyelven kaukázusinak nevezett) ember - szerepel. Az azonos csoportba tartozó betegek számára 70 százalékos eséllyel lehet itt megfelelő donort találni.

        Amennyiben saját csontvelőt kap a beteg, az eljárás neve autológ, ha testvér, vagy nem rokon a donor, allogén a beültetés. Ez utóbbi hátránya, hogy a bejuttatott immunsejt nem csak a limfocitákat, hanem egyéb sejttípusokat (például a bőr sejtjeit) is megtámadhatja. 

          Kemoterápiás kezelés - Életmód és táplálékkiegészítők


        A vitaminok és az ásványi anyagok szedése biztonságosnak tűnik amiatt, hogy ezek recept nélkül kapható készítmények, de ez egyúttal veszélyes is, hiszen hamis biztonságba ringatja a beteget, mert ezek kölcsönhatásba léphetnek jelen esetben az említett kemoterápiás szerekkel.
        Kemoterápiás kezelés - Életmód és táplálékkiegészítők>>

        2009-ben 400 átültetést hajtottak végre, 2010-ben várhatóan szintén elérik ezt a számot. Dr. Fekete Sándor (Szt. László kórház) arról beszélt, hogy a betegeket foglalkoztató kérdések így állíthatók sorrendbe: meggyógyulok-e, honnan kaptam, öröklődő kórról van-e szó, megfertőzhetem-e a családtagjaimat. A kezelést végzőnek pedig feladata, hogy tárgyszerűen válaszoljon mindarra, amire tud. A felvilágosítás mellett az igazi orvos nagy gondot fordít arra, ha nem is tudja meggyógyítani a betegséget, legalább a beteg pszichéjét próbálja meg rendbe tenni, azaz foglalkozzon az úgynevezett autoplasztikus képpel is. Egy orvos-elődje megfogalmazását idézi a hematológus: autoplasztikus képet ad mindaz, amit a beteg gondol, képzel állapota, jövője felől, mindaz, ami akár okkal, akár alapos ok nélkül aggodalommal tölti el. Ezt a gondolatot folytatta dr. Bíró Krisztina is, az alternatív terápiákról ejtve szót. A betegek minden szalmaszálba belekapaszkodnak, érthető módon bízni akarnak valamiben. Ezért áll elő az a helyzet, hogy könnyebben hisznek a csodakészítményekben, a csodadoktorokban, mint a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás által felkínált lehetőségekben.

          Sugárterápia


        A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek mintegy fele részesül sugárkezelésben. Sugárterápia>>

        Tény, nem szabad elvenni tőlük a reményt, de az viszont a gyógyító kötelessége, hogy a beteg tudomására hozza, mennyit árthat magának bizonyos „alternatív” terápiák alkalmazásával. Nem az akupunktúra vagy a reflexológia segítségéről akarja lebeszélni őket a doktornő, de arra mindenki figyelmét felhívja, hogy még a legszokványosabb kiegészítők, akár egyes vitaminok is sok veszélyt rejthetnek. A C-vitamin például kölcsönhatásba léphet egyes kemoterápiás szerekkel, akadályozva azok hasznosulását.

        Egyszerűen fogalmazva, megvédi a daganatsejtet a kemoterápia hatásától. A nagy dózisú antioxidáns ugyancsak igazoltan csökkenti az onkológiai szerek eredményességét. Az E-vitamin, a véralvadást gátló hatása miatt, súlyos kockázatot jelenthet műtét előtt. A gyógynövényekről elmondható, hogy összetételük nem ellenőrzött, lehet bennük higany, ólom, mérgező, ipari eredetű anyag, vagy szintetikus szennyezés: szteroid, gyulladás-gátló, antibiotikum, vagy a híres, ez esetben hírhedett, potencianövelő szer. Két évnél fiatalabb gyerek semmiképpen ne kapjon gyógynövénytartalmú szert, szól a tanács, az intés.

         A leggyakoribb daganatok első tünetei


        A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem mutat jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. Az esetek többségében a kezdeti tünetek, bár szokatlanok, nem látszódnak riasztónak. Viszont ha tartósan megmaradnak, érdemes kivizsgáltatni magunkat.
        A leggyakoribb első tünetekről>>

        A jóhiszemű, ám tudatlan beteg elképesztő módon árthat magának: 74 ezer dohányos vizsgálatakor az derült ki, hogy a béta-karotin körükben 30%-kal növelte a tüdőrák kockázatát. Az alfalfa, ösztrogéntartalma miatt, szerepet játszhat az emlőrák-előfordulás gyakoribbá válásában. A B17 vitaminról az amerikai Mayo klinika vizsgálatai azt mutatták ki, hogy különféle fáziseltolódással, de a betegek nagy részénél, a kór előrehaladását (progrediálását), a daganat növekedését idézte elő. Egyes alternatív szerek fogyasztása után cianidot mutattak ki a betegeknél – fontos megjegyezni, ez a szer hazánkban is kapható.  Életveszélyes káliumhiányt idézhet elő az egyesek körében népszerű Gerson terápia (kávé beöntés), és akkor ne is említsük a nyers máj beinjektálásának súlyos következményeit, a fertőzéseket – de a doktornő természetesen megemlíti, hogy 1980-86 között 13 máj-injektált beteg került súlyos állapotban kórházba San Diegóban.

        Hasznos lehet az akupunktúra, például a hányinger, a hányás csökkentésében, az aromaterápia, a masszázs eredményesen oldhatja a szorongást, a feszültséget, a koenzim Q csökkentheti egyes szerek szívkárosító mellékhatását. De fő szempont, hogy egyszerre csak egyféle alternatív terápiát vegyenek igénybe, és természetesen, sosem a klinikai kezelés helyett, csakis azt kiegészítve, azt megtámogatandó.  

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        Minden rákkal diagnosztizált személyre igaz a statisztikai adat: a betegek 10%-a a diagnózis megismerése után természetgyógyászhoz fordul. Mindez azért tragikus – foglalhatjuk össze a limfóma világnap talán legfontosabb üzenetét –, mert az összes rosszindulatú daganat mintegy fele gyógyítható (volna), ha időben elkezdődne a kezelés. Az eredményességet biztosító időablakon viszont igen szűk a rés, hangsúlyozza dr. Bíró Krisztina, és felidéz egy nagyon tanulságos amerikai esetet. Egy 8 éves Hodgkin limfómás gyereknél a szülők nem járultak hozzá ahhoz, hogy az orvosok kemoterápiát alkalmazzanak. Pedig esetében akkor még 95 százalékos volt a gyógyulás esélye. New York állam hatóságai eljárást indítottak ugyan a szülők ellen, de már késő volt, a kezelés elmaradása miatt a gyerek hamarosan meghalt.

        Jó volna, ha minden szülő, és minden magáról dönteni képes beteg tisztában volna a tényekkel. Ehhez viszont az is kell, hogy a lakosság többet tudjon például a limfómáról – ebben segíthetnek a mostanihoz hasonló világnapi rendezvények is.

        (WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)

        Legutóbb frissült: 2013.06.30 21:41

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (0)