Fogászati kezelések és allergiás reakciók

Allergia számos formában felléphet, nem ritka a fogászatban használt anyagok okozta allergiás reakció sem. A szájüregben jelentkező vagy a kezelés során azonnal fellépő allergiás azonnali reakciók felismerése egyértelmű, azonban az implantátumot, tömést hetekkel, hónapokkal követő reakciók oka csak allergiavizsgálattal állapítható meg.

A fogászati allergiákat két alapvető csoportba soroljuk: a kezelés során azonnal, vagy nagyon rövid időn belül fellépő reakciók, illetve a késői, több hét, hónap, vagy akár év múlva megjelenő allergiák. Az érzékenység megállapítását bonyolítja, hogy a fogászatban használt fémek által okozott allergiás tünetek rendszerint kései reakciók, a beavatkozást követően hetek, hónapok, vagy akár évek múlva is jelentkezhetnek. A tünetek pedig olyan széles skálán mozognak, hogy a betegek gyakran maguk sem gondolnak arra, hogy panaszaikat a korábban beültetett implantátum okozza.

Azonnali allergiás reakciók

Az allergiás reakciókat elsősorban a fogászati kezelés során felhasznált gyógyszerek okozhatják: helyi érzéstelenítők, fertőtlenítők, helyi kezeléshez használatos szerek. Ilyenek például az alábbi anyagok.

• A formaldehid, melynek irritatív és allergiát kiváltó hatása egyaránt ismert. Széles körű ipari és mezőgazdasági használata mellett az egészségügyben fertőtlenítőszerként használatos.
• A kolofóniumot lenyomati anyagok, polírozó szerek tartalmazhatják.
• Az eugenolt különböző fogászati kezelőszerek, cink-oxidos cementek tartalmazzák.
• Okozhatnak hirtelen, néhány órán belül fellépő allergiás tüneteket az újabban gyakran használt fehér színű, fényre kötő kompozit tömőanyagok is.

A rövid időn belül jelentkező allergiás reakció jellemző tünete a beavatkozás helyén, vagy közvetlen környezetében kialakult vizenyő. Amennyiben a vizenyő terjed, testszerte kiütések jelentkezhetnek, nehézlégzés alakul ki, az elsősegély után azonnali orvosi kezelés indokolt.

Késői allergiás reakciók

A késői allergiás reakciók okozói döntően a fémek, elsősorban nikkel, de lehet króm, kobalt, arany, réz, ritkán titán is. A fémallergiák megszaporodása egyértelmű, ehhez nagymértékben hozzájárult a piercingek viselésének elterjedése és az implantációs technikák térnyerése.

A nikkel túlérzékenység gyakran társul króm és kobalt érzékenységgel, valamint palladium és réz allergiával.

A nikkelallergiára a nikkeltartalmú fémekkel való érintkezés helyén (kézen, alkaron, nőknél nyakon, fül környékén) kialakuló jellegzetes bőrtünetek hívhatják fel a figyelmet, már a fogászati kezelés előtt. Az arra érzékenyeknél fogászati ellátás után szájüregi tünetek, az ajkak kiszáradása, berepedezése, kisebesedése jelentkezhet. A nikkel allergia szindróma a betegséget egyértelműen jellemző helyi bőrtünetek mellett fejfájást, gyomor- és bélrendszeri panaszokat is okozhat.

A késői allergiás reakciót okozó anyagok közé sorolható az amalgám és higany is. A higany az amalgám egyik összetevője, emellett önállóan is használják a gyógyászatban konzerválószerként, de ezen kívül számos más területen is (rozsdavédők, galvanizáló anyagok, aranyozó-, ezüstözők, festékek). Amennyiben az amalgám tömés allergiás panaszokat okoz, arra a szájüregben jelentkező gyulladás, fekélyes sebek hívhatják fel a fgyelmet, jellegzetes a tömés közelében fellépő fehéres színű, gyakran lepedékes elváltozás a szájüreg nyálkahártyáján.

A fogászati allergiás panaszok elkerülésére a fogorvosok sokáig a titániumból készült fogpótlások alkalmazását javasolták. A legújabb kutatások szerint azonban ez az allergénmentesnek vélt anyag is okozhat problémát, bár kevesebb embernél. A titánium által leggyakrabban kiváltott I-es és IV-es típusú allergiás reakciók főbb tünetei: égő és bizsergő érzés, szájszárazsággal vagy anélkül, az ízlelés elvesztésével, vagy más általános tünetekkel, úgy mint fejfájás, gyomorhurut, súlyvesztés, ízületi fájdalmak, izomfájdalom.

Az előző csoportban említett fényre kötő tömőanyagok ugyancsak okozhatnak késői allergiás reakciót is. A tünetek ez esetben a szájban elhúzódóan jelenlévő sebek, fekély-szerű elváltozások, más esetben tartósan fennálló égő, csípő érzés formájában jelentkeznek. A panaszokat rendszerint az őket kiváltó pótlás, vagy tömés eltávolítása teljesen megszünteti.

Érdemes allergiavizsgálatot végezni fogászati kezelés előtt?

Amennyiben előfordult már egy-egy nyaklánc, vagy fülbevaló viselése során fellépő bőrpír, viszketés érdemes allergológus szakorvost felkeresnünk. A panaszok hátterében fennálló okok, illetve a későbbi problémák megelőzésének érdekében a fémekre allergiás egyének számára ajánlott epicutan teszt elvégzése nagyobb fogászati beavatkozások előtt.

A teszt elvégzése során a beteg tünetmentes hát bőrére készen kapható kamrás tapaszok segítségével a vizsgálandó anyagokat felragasztják. A leolvasás a felhelyezést követő 24. 48. és 72. órában történik. Az allergén pontos azonosításával elkerülhető a tüneteket kiváltó anyag felhasználása.

Allergiagyanú esetén mindenképp indokolt a kivizsgálás a gyakoribb fogászati beavatkozások – implantátum, fogbeültetés, tömések – előtt, illetve nagyobb fogászati műtétek, protézisek behelyezését megelőzően. A legtöbb esetben ugyanis tartós, a beteg életminőségét is nagymértékben befolyásoló tényezőről van szó, a később szükségessé váló csere pedig anyagi veszteséggel és komoly kellemetlenséggel is járhat.

Szerző: Dr. Balogh Katalin, allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész - Budai Allergiaközpont