• Implantátumok orvosi fémből: minden, amit tudni érdemes

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        Milyen orvosi fémeket használnak a különböző beavatkozásoknál? Meddig marad a betegben az adott implantátum vagy protézis? Jelent-e nehézséget a viselése a mindennapokban, például egy repülőút előtt vagy szaunázáskor? Most mindenre választ kapunk.

        A traumatológiában, ortopédiában használt implantátumok a csontrögzítéshez használt szögekből, lemezekből, csavarokból, drótokból állnak, illetve kopások esetén a csontterületeket, ízületeket pótolják különböző fém ötvözetekkel. Formájuk és méretük igen változatos. Súlyuk elenyésző, a csavarok a legkönnyebbek, a csípő- és térdprotézisek a legnehezebbek.

        Sok mindentől függ, pontosan milyen rozsdamentes ötvözetet alkalmaznak az orvosok. Egy biztos: szigorú egészségügyi szabványnak kell megfelelniük ezeknek az anyagoknak, a bevatkozásokról pedig adatokat kell felvinni a Központi Implantátumregiszterbe.

        Hirdetés

        Az implantátumok anyaga fém, orvosi célra előállított rozsdamentes ötvözet (króm, molibdén, nikkel is található bennük). Platinát nem használnak - bár ötvözetei csontok rögzítésére alkalmasak, igen drága és egyébként közepesen kemény nemesfém. Apropó költségek: a csavarok, lemezek után a szegek majd a csípő- és térdprotézisek a legdrágábbak (konkrét árakat nem tudtunk meg). Manapság egyébként már a legkülönfélébb anyagokat alkalmazzák a sebészetben, például a legmodernebb lemezek karbonszálból készülnek.

        A titánra esküsznek

        Igen elterjedt a titán, amelynek számos előnye, jó kémiai, fizikai és mechanikai tulajdonsága van – tudtuk meg dr. Mintál Tibortól, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Ortopédiai Klinika ortopédsebész szakorvosától.

        • Speciális tisztaságú és ötvözetű.
        • Megfelelő rugalmasságú és szilárdságú.
        • Viselése jó indikáció mellett hosszú távon sem jelent problémát.
        • Jól kezelhető a felülete, nem rozsdásodik (ennek ellenére előfordulhat kóros kioldódás, azaz metallózis)
        • Nem vált ki immunreakciót.
        • Nem allergizál, bár ezzel kapcsolatban jelentek meg különböző kutatások.

        A titán ötvözetet igen jól befogadja az élő szervezet, erre mondják, hogy szövetbarát, nem lökődik ki, így gyakran alkalmazzák implantátumok anyagaként, ma már egyre inkább ezt választják az orvosok. A titánium nem mágnesezhető fém, ezért nem okoz problémát pl. egy későbbi MR-vizsgálat során sem. Érdekesség, hogy bizonyos szivacsszerű változatát csontpótlásra is használjuk – tette hozzá a szakorvos.

        Ami előnye, a hátránya is!

        A titánötvözetet annyira szereti a csont, hogy eltávolításkor előfordulhat, hogy előbb adja meg magát a fém (például a fém csavar) gyenge része, minthogy a fém szabadulna a csontból. Másik tulajdonsága, hogy puha fém, ezért nagy körültekintéssel kell eljárni a beültetéskor, mert úgy egyesülhetnek a fémrészek (csavar és lemez), hogy extrém nehéz lesz az eltávolításuk, gyakorlatilag szét kell fúrni a fémet. Ez sajnos bizonyos esetekben problémát jelenthet.

        Mi alapján döntenek, hogy milyen fém kerül a betegbe?

        Sok tényezőt kell figyelembe venni ilyenkor. Egyik ilyen a fémallergia. Leggyakrabban a nikkel, a króm, a kobalt és a réz okoznak panaszokat, az implantátumok éppen ezért a hipoallergénként ismert titánium felhasználásával készülnek – tudtuk meg dr. Balogh Katalin allergológus főorvostól, a Budai Allergiaközpont orvosától. Az ún. epicutan tesztet az ortopédiai műtétek előtt, protézis vagy fogászati implantátum beültetését megelőzően végzik el: a gyanúba vett fémeket kamrás tapaszok segítségével ragasztják fel a beteg hátára, majd 48 és 72 óra múlva, illetve egy héttel a felragasztást követően ismét ellenőrzik azt. Amennyiben az ellenőrzés során bőrpír vagy duzzanat jelentkezik az érintett területen, akkor a beteg arra az adott fémre allergiás.

        A másik fontos kérdés, hogy meddig marad a betegben az adott implantátum: a szakmai irányelveknek megfelelően a csontgyógyulást követően minél előbb javasolt eltávolítani a fémet, ez általában a sérülést követő 1,5 - 3 év. Az acélötvözetet könnyebb kivenni, mint a titániumot, amelyet jobban körül nő a csontszövet – ezt már dr. Mintál Tibor sorolja. Azokat az implantátumokat, amelyeket nem veszünk ki, inkább titániumból választjuk, már, ha elérhető. És itt nem csak a beszerzési ár számít, hanem az is, hogy gyártják-e az adott méretben, típusban.

        Meddig teljesíti feladatát?

        Az implantátumokat rövid (néhány nap) közepes vagy hosszú (több év) időtartamú alkalmazásban osztályozzák.

        A térd az emberi test legbonyolultabb ízülete, és így a legsérülékenyebb is. Térdprotézis beültetése a térd kopásos megbetegedése (artrózis) esetén szükséges, a kopás lehet elsődleges (oka a biológiai elöregedés és a degeneratív elváltozások), illetve másodlagos, amikor korábban lezajlott betegségek okozzák a porc pusztulását. Térdprotézis (amely lehet teljes vagy részleges) esetén az elhasználódott ízület felszínét helyettesítik implantátummal, amelynek élettartama 15-20 év, ez függ a rögzítés pontosságától, valamint a későbbi terheléstől is - tudtuk meg a részleteket az egyik magánkórház tájékoztatójából.

        A sérüléseket gyógyító ún. baleseti implantátum feladata a törött csontdarabok összetartása, általában fél-egy év alatt meggyógyul a csont, tehát az implantátum ezután elveszíti a funkcióját. Viszont amíg szükség van rá, erős igénybevételnek van kitéve, hiszen a csontra eső terhelés egy részét az implantátum veszi át. Ez az oka annak, hogy sok implantátum felé alapvető elvárás, hogy merev legyen, de ugyanakkor valamennyire rugalmas is - olvasható az implantátumokat és nagyízületi protéziseket gyártó és forgalmazó Sanatmetal Kft. tájékoztató cikkében.

        Idős, osteoporotikus (csontritkulásos) betegekben általában a baleset-sebészeti implantátumok nem tartanak olyan jól. Vannak azonban olyan eljárások és implantátumok, amelyek direkt ilyen betegekre lettek tervezve (például a szegezést csontcementtel erősítik meg) - tudtuk meg dr. Mintál Tibortól.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt Csonttörések és kezelésük

        Három vagy öt év?

        2011-ben készült egy vizsgálat, amely szerint az implantátumok 40 százaléka 5 éven belül tönkremegy (egy korábbi, 2008-as National Joint Registry of England and Wales kutatásában még az derült ki, hogy 3 év alatt elhasználódnak az implantátumok). Természetesen az ún. tönkremenetel sok tényezőtől függ: ilyen a már említett metallózis (amikor a szervezet lassan elkezdi elbontani a fémet), a kopás során különböző (karcinogén, gyulladáskeltő) ionok kerülnek a szervezetbe, szerepet játszik benne a kilazulás és a rossz illeszkedés, az elmozdulás, vagy a csonttörés az implantátum környezetében. A protézisek szükség esetén újabb műtét keretében cserélhetőek.

        Implantátumok elhasználódása

        Implantátum Felmerülő probléma
        Csontba ültethető implantátumok kilazulás, nem megfelelő integráció, törés
        Ízületi implantátumok kopás, ebből adódó metallózis
        Endovaszkuláris implantátum (érprotézis) trombózis, resztenózis (érszűkület visszaalakulása)
        Csontrögzítő lemezek és csavarok törés (fáradás)
        Lebomló implantátumok gyulladáskeltés

        (Károly Dóra: Implantátumok elhasználódási folyamatai, 2018)

        Gyermekkorban fontos a baleseti fém implantátumok eltávolítása, mert akadályozzák a csont fejlődését, növekedését. Felnőttkorban elsősorban komplikáció vagy panasz esetén javasolja az orvos az eltávolítást, máskülönben a beteg kifejezett kérése alapján történhet.

        Mi lesz a sorsa a kivett fémnek?

        A kivett fém veszélyes hulladékként kezelendő, nem használható fel ismét. A műtétet követően a fém implantátum a beteg tulajdona marad, a társadalombiztosítása (tb) kifizette az árát, így nem távolítják el halála után sem. Más kérdés, ha hamvasztják az elhunytat, a fém implantátum nem ég el, ezt utólag kiválogatják és megsemmisítik.

        Hétköznapi esetek: bezavarhat a reptéri ellenőrzőkapunál, szaunázhatok vele?

        Ellenőrző kapuk. A repülőterek utasbiztonsági ellenőrzőpontjain alkalmazott technikai eszközök hatással lehetnek a beültetett implantátumra, annak fém anyagára, azaz bejelezhetnek, különösen akkor, ha nagyon érzékenyre állítják a fémkereső detektorokat, ebben az esetben minden fém implantátumot jelezni fog. Éppen ezért az implantátum/protézis beültetéséről vagy a gipsz szükségességéről orvosi igazolást kell vinnie, mert ezt elkérheti a biztonsági szolgálat, sőt, érdemes angol nyelven is beszerezni az igazolást, mivel azt a külföldi repülőtéren is elkérhetik a visszaút során – tanácsolja a Budapest Airport. Jó tudni, a biztonsági ellenőrzés alól az érvényben lévő jogszabályok alapján nem adhat senkinek felmentést a személyzet. Van olyan repülőtér, ahol a csípő- vagy térdprotézissel élő utasokat fémkereső zsilipes vizsgálat helyett csak kézi vizsgálattal ellenőrzik, ennek meglétét azonban előre igazolni kell.

        Infraszauna. Amennyiben valamilyen sebészeti implantátumunk van, érdemes arra az időre elkerülni az infraszaunát, mert általában a fémimplantátum visszaveri az infrahullámokat, nem melegíti fel a rendszer.

        MR-vizsgálat fémimplantátummal?

        MR-vizsgálat. A fémekre az MR különböző hatást gyakorolhat: nagy erejű elektromágneses mező képződik, a mágnesezhető fémek így kimozdulhatnak a helyükről, elektronvándorlás indulhat meg, valamint melegedhet a fém. Az implantátumok fémanyagai azonban – főként a titánium – nem mágnesezhető fémekből készülnek, erre az MR nincs hatással. Nem jelent tehát veszélyt a betegre: az MR vizsgálat nyugodtan elvégezhető. A fémvarratokkal rendelkező betegek szintén vizsgálhatók, ezek a varratok ugyanis nem ferromágnesesek, kis volumenűek. Ahogy írtuk, a legmodernebb lemezek karbonszálból készülnek, ezek röntgensugár áteresztőek.

        A többi fémötvözetnél már jelentkezhet probléma. MR vizsgálatnál erőteljes hőképződés zajlik, például a csontokban lévő fémimplantátumoknál előfordulhat, hogy a beteg melegedésre, fájdalomra panaszkodik, ebben az esetben rövidíteni vagy abba kell hagyni a vizsgálatot - olvasható dr. Várallyay György radiológus szakorvos szakmai közelményében. Az is előfordulhat, hogy nem megfelelő lesz a felvétel. A régebbi típusú, nagy tömegű és nagy volumenű ferromágneses implantátumok nem is engedélyezhetőek az MR-nél. Fiataloknál, ahol még nem tudható, milyen baleset, sportsérülés vagy betegség miatt lesz szükség a későbbiekben MR-vizsgálatra, ezért is célszerű titánimplantátumot választani.

        Annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges félreértést, későbbi problémát, egészségkárosodást, mindenképpen tájékoztatni kell az MR vizsgálatot végző orvost bármilyen típusú implantátumról. Lényeges a páciens kikérdezése, írásbeli nyilatkozata alapján pedig meg kell győződni arról, hogy nincs veszélyt jelentő fém a testében - olvasható az egyik magánszakrendelő tájékoztatójában.

        Központi Implantátumregiszterbe kerülünk

        Az egészségügyi szolgáltató, így a kórház, illetve az elmúlt év végétől a magánrendelő az implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által működtetett informatikai felület alkalmazásával nyilvántartást köteles vezetni (minden beteget, akibe Magyarországon implantátum került be kell vinni a rendszerbe, egyebek mellett az implantátum nevét, annak típusát, a gyártó nevét, a forgalmazó nevét és székhelyét is be kell írni).

        A Központi Implantátumregiszterben (KIR) az implantátum cseréje esetén csak az új beültetett eszköz adatait kell rögzíteni, implantátum kivétel esetén pedig a főcsoport és az esetleges alcsoport megjelölése fontos.

        Ennek előnye, hogy a kezelőorvosok mellett más orvosok, háziorvosok is hozzáférnek olyan létfontosságú, ám más egészségügyi szolgáltatóknál rögzített egészségügyi adatokhoz, amelyek elősegítik a kezelés eredményességét.

        Vannak problémák a hibás eszközök nyomon követésével: a gyártók és a kórházak nem minden incidenst jelentenek be, sokszor pedig az is gondot okoz, hogy elérjék a betegeket, akikbe a rosszul működő implantátumok beletették - ez derült ki az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű tényfeltáró szervezet által vezetett, 36 ország több mint 250 újságírójának – köztük Magyarországról egyedül a Direkt36 munkatársának – részvételével zajló nyomozásból. A magyarországi helyzet részletesebb megismerését és a konkrét esetek feltárását nehezíti, hogy az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés korlátozott. Bár Magyarországon is működik egy olyan rendszer, amelyben a gyártóknak és az egészségügyi intézményeknek jelenteniük kell minden olyan esetet, amikor problémák merülnek fel egy-egy eszköz használatával, de ezek nem állnak rendelkezésre könnyen áttekinthető, elemezhető formában - olvasható a cikkben.

        Forrás: WEBBeteg
        T. A., újságíró
        Orvos szakértő: Dr. Mintál Tibor, ortopéd szakorvos

        Módosítva: 2019.03.06 09:36, Megjelenés: 2019.03.06 09:36
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        Szétválasztott sziámi ikrek - Folytatódik a műtétsorozat

        A Cselekvés Alapítvány magyar orvoscsapata által szétválasztott, fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikerpár Operation Freedom névre keresztelt műtétsorozata folytatódik: a hároméves kislányok december 3-án és 4-én helyreállító műtéteken estek át a Bangladesbe visszalátogató szakembereink jóvoltából.

        Az ascites, vagyis a hasűri folyadékgyülem

        Az ascites (aszcitesz) a hasüregen belül felgyűlő, alapesetben savós folyadékgyülem.

        Implantátumra vár? Műtét előtt végeztessen fémallergia-vizsgálatot!

        Amerikai kutatók az ortopédiai implantátumok beültetése előtt mindenkinek fémallergia-vizsgálatot javasolnak. Ha csak a műtét után derül ki az allergia, az nemcsak költségesebb, de igen fájdalmas következményekkel jár a páciens számára.

        Mi történik a mellimplantátummal légnyomásváltozás hatására?

        A mellimplantátumokkal kapcsolatosan számos rémhír látott már napvilágot, amelyek többsége arról szólt, hogy a műmell repülés vagy búvárkodás közben a légnyomásváltozás hatására felrobbanhat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.