Hogy kezelik az EHEC fertőzést? Milyen tüneteket okoznak a kórokozók? Hogy lehet védekezni a fertőzéssel szemben? Cikkünkben megtalálja a választ, az EHEC-baktériumok által okozott fertőzéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Az EHEC az enterohaemorrhágiás Escherichia coli baktérium nevének rövidítése. Ez azoknak a coli-baktériumoknak egy változata, melyek természetes körülmények között nem élnek az emberi béltraktusban. AZ EHEC-típus ezzel szemben állatok tápcsatornájában él. Az emberi szervezetbe jutva, súlyos hasmenést okozhat. Az EHEC-fertőzés néhány esetben hemolitikus urémiás szindróma (HUS) kialakulásához vezethet.
EHEC-fertőzés bárhol, bármelyik országban kialakulhat. Legismertebb változata (szerotípusa) az EHEC-O157:H7. Ez a típus nagyon gyakran súlyos panaszokat okoz. Németországban évente 900-1200 esetet regisztrálnak. Az EHEC-baktériumoknak 42 törzse felelős az utóbbi évek járványaiért.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
A Münsteri Egyetem tudósai megállapították, hogy a mostani járvány okozója a „HUSEC 41” nevű baktériumtörzsbe tartozik, egész pontosan az ST678-as típusról van szó. Szakértők szerint, ez a törzs eddig még nem hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy járványt vagy komolyabb fertőzést okozott volna. Az EHEC baktériumoknak e típusa ellenálló a penicillin és cephalosporin antibiotikumokkal szemben. Vannak azonban bizonyos antibiotikumok (a béta-laktámok csoportjába tartozó carbapenem), melyek hatékonyak ezen kórokozókkal szembeni védekezésben. Antibiotikum terápia alkalmazása, tehát nem feltétlenül a legjobb és legésszerűbb megoldás az EHEC-fertőzés kezelésére.
|
| Ha felmerül, hogy baktérium fertőzés (pl. Salmonella) által okozott hasmenésről van szó, akkor székletmintát kell küldeni elemző, mikrobiológiai vizsgálatra. Erre elsősorban akkor kell gondolni, ha a széklet nyálkás, gennyes, véres vagy nagyon bűzös, illetve a tüneti szerek alkalmazása mellett nem történik javulás. |
Az EHEC-fertőzés általában a csecsemőket és a kisgyermekeket veszélyezteti nemtől függetlenül, illetve az idős és gyenge immunrendszerű embereket. A jelenlegi észak-német EHEC-járvány következtében, azonban szokatlan módon sok felnőtt fertőződött meg, legtöbbjük nő. A betegség gyakran nagyon súlyos tünetekkel jár.
Az EHEC-baktériumok a kérődzők (szarvasmarhák, juhok, kecskék, őzek, szarvasok) bélrendszerében élnek, és ürülékükkel távoznak szervezetükből. Az állatok levágása vagy fejése során is belekerülhetnek az élelmiszerekbe a kórokozók. Ráadásul baktériumok az állatok vizeletében is lehetnek, a szarvasmarha-istállókból a földekre hordott trágya vagy alom is lehet fertőzött. Így a termesztett élelmiszernövények is kapcsolatba kerülnek a kórokozókkal. Ha fogyasztás előtt az ilyen zöldségeket és gyümölcsöket nem mossák meg kellőképpen, az ember is megfertőződhet. Azonban a fertőzés elkapható szennyezett vízzel való érintkezés útján is, például ha valaki olyan tóban fürdik, amelyben EHEC-baktériumok is vannak.
|
| A coli bélbaktérium egyik válfajának számító EHEC kiváltotta, mindenekelőtt véres hasmenéssel járó fertőzés a hatóságok szerint május közepén Észak-Németországban kezdődött. A fertőzés legsúlyosabb formájában a vörös vértestek pusztulásával jár, így vérszegénységet, továbbá veseelégtelenséget is okozhat. A fertőzés okozta halálesetek száma az eddigi adatok szerint három. Mi okozza a járványt?>> |
|
| A hasmenés számos betegség tünete lehet, például fertőzésé, ételmérgezésé, coeliakiáé, gyulladásos bélbetegségeké, sőt gyerekeknél alsó lebenyi tüdőgyulladás, illetve gyakran vakbélgyulladás is állhat a hátterében. Hasmenést észlelhetünk a Candida gomba által okozott bélfertőzés, tejallergia, illetve a kicsi túletetése esetén is. A fenti okok közül a leggyakoribb a fertőzéses eredetű hasmenés. Bővebben a hasmenésről>> |
Fertőzött személyek is átadhatják a kórokozókat. Például, ha a WC használata után nem mos valaki alaposan kezet, és a fertőző baktériumokat hátrahagyja a kilincsen vagy az ajtó felületén. Nagyon kevés (10-100 EHEC O157:H7) kórokozó is elég ahhoz, hogy a fertőzés kialakuljon. Ilyen módon a fertőzés nagyon könnyen terjedhet.
A fertőzést követően kettő-tíz napon belül jelentkeznek a tünetek. Ha a fertőzés következtében hemolitikus urémiás szindróma alakul ki, annak tünetei a hasmenés kezdetétől számított hét napon belül jelentkeznek.
EHEC-fertőzés egy részt állati eredetű élelmiszerek fogyasztását követően alakulhat ki, főként, ha nyersen vagy nem kellően (fel)főzve fogyasztják őket. Ilyenek például a következők:
A krónikus hasmenés kivizsgálása |
| A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2-kilégzési-teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba. Bővebben a krónikus hasmenésről>> |
Továbbá az állatok ürülékével trágyázott zöldségek és gyümölcsök is terjeszthetik a kórokozókat. Mosatlanul vagy nyersen fogyasztva őket, el lehet kapni a fertőzést.
Arra is volt már példa, hogy nem pasztörizált almalé okozta a fertőzést.
A tudósok lázasan keresik a járvány forrását. Feltehetően a fertőzést az Észak-Németországból származó paradicsomok, saláták és uborkák fogyasztása okozta. A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy senki ne egye nyersen és mosatlanul ezeket a zöldségeket.
Ha valaki szervezetébe bejutottak a kórokozók, még nem biztos, hogy jelentkeznek nála a tünetek.
Más esetben, ha kialakul a fertőzés a legjellemzőbb tünet a vér nélküli, többnyire vizes hasmenés.
Szédülés, hányás, hasfájás és ritkán láz is előfordulhat. Súlyos esetben véres hasmenés és fájdalmas görcsök is jelentkezhetnek.
|
| Ausztrál kutatók szerint a vöröshús- és tejimádók sokkal érzékenyebbek az Escherichia coli (E. coli) baktériumra, amely komoly hasmenést, súlyos esetben akár halált is okozhat. A tej és a vörös hús hatásáról bővebben>> |
A fertőzött betegek 10-20 százalékánál alakul ki, EHEC-baktérium fertőzés következtében hemolititkus-urémiás szindróma (HUS). Ezért az EHEC-baktérium által kiválasztott méreg (verotoxin) a felelős. Ez a vörösvértestek lebomlását okozza, ami vérszegénységhez (anémia) vezet. A véralvadásban résztvevő vérlemezkék száma is csökken. A méreg különböző szervek vérereit is károsítja, többek közt a veséét, aminek következménye a veseműködés akut megszűnése lehet. Akut fázisban a halálozási arány körülbelül 2 százalék.
Sajnos csak tüneti kezelés lehetséges. Ennek alapja az a megfigyelés, mely szerint közvetlenül a baktériumokra ható gyógyszerek – antibiotikumok – bevétele után, a baktériumok még nagyobb mennyiségben kezdik el termelni a toxint, így súlyosbítva a beteg állapotát.
Ha a betegség következtében károsodott vese még korlátozottan működik, gyógyszerek segíthetnek fokozni a vizeletkiválasztást. Ha a vese már nem működik, dialízisre van szükség: a páciens hemo- vagy peritoneális dialízist kap, hogy a baktériumok méreganyagai a lehető leghamarabb kiürüljenek szervezetéből.
A legjobb, amit tehet az EHEC-fertőzés elkerülése érdekében, ha betartja az alapvető higiéniai szabályokat. Az ételek elkészítésénél és elfogyasztásánál is ügyeljen a tisztaságra. Mondjon le a felfőzetlen tejről, és az abból készült tejtermékekről, valamint a nyers húsról, stb. Fertőzött személyekkel való érintkezés után mindig mosson kezet.
A baktériumokkal fertőzött élelmiszereket alaposan meg kell főzni vagy sütni, illetve pasztörizálni.
|
Az élelmiszerek feldolgozására használt egyéb eljárásokkal és szerekkel, így savakkal, hűtéssel, szárítással, sózással szemben ezek a kórokozók ellenállók. Az élelmiszerek mélyhűtőben való fagyasztása sem megbízható védekezési módszer, mivel az EHEC-baktériumokat nem pusztítja el.
(WEBBeteg – B. M.; Forrás: NetDoktor.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
WEBBeteg.hu
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintéseGyakori kérdések Nemi és egyéb fertőző betegségek témában:
Kullancs által terjesztett betegségek Ajánlott-e a pneumococcus elleni oltás? Szükséges-e pneumococcus és infulenza elleni védőoltás?