A hosszú utak veszélyeit érdemes komolyan venni

Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt gyakran, ám a kockázat a jármű fajtájától függetlenül bármely hosszabb utazás során fokozott.

A lényeg ugyanis nem azon van, hogy repülőgéppel utazunk, a veszély forrása a mozgásszegénység, az immobilitás és a különböző kényszertartások. Mivel hosszabb utazás során általában igen kevés lehetőségünk adódik lábaink kinyújtására, tornáztatására, a lokális véráramlási körülmények kedvezőtlenné válnak.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A lábak hajlított helyzete miatt a vénák megtörnek, az akadálymentes vérátáramlás nehezítettsége, a vér „örvénylése” (turbulencia) alakul ki. Emellett a mozgás, az izommunka pumpáló hatása is elmarad, amely hatások összességében a vér áramlásának lassulását okozzák, amely trombózis kialakulására hajlamosít.

A hosszú utazások alatt jellemző a csökkent folyadékfogyasztás, így a szervezet többé-kevésbé dehidrált állapotba kerül.

Ez a repülőgéppel való utazás esetén fokozottan jelentkezik, ugyanis az utastér levegője jellemzően száraz, ami fokozza a test párologtatását, hozzájárulva ezzel a vízvesztéshez. (Ez alapján érthető, miért a repülőutak kerülnek előtérbe a problémakör kapcsán.) A vérrögképződésre jellemzően nem azonnal, hanem hetek múltán derül fény.

Milyen tényezők hajlamosítanak trombózisra?

Egészséges szervezet homeosztázisa képes kompenzálni az eltéréseket, ám egy vagy több veszélyeztető faktor esetén a felborult áramlási viszonyok a normálisnál nagyobb kockázatot jelentenek. Hajlamosító tényezőnek tekinthető az elhízás, a fogamzásgátló tabletták szedése: a vérrögképződés kockázata az említett esetekben tízszeres, illetve húszszoros.

Érdekes, hogy a 160 centiméternél alacsonyabb és a 190 centiméternél magasabb személyek esetében is fokozott kockázattal kell számolni: a trombózis kialakulásának esélye ötszörös, illetve négyszeres.

A magyarázat valószínűleg a „szélsőséges” testméretek véráramlást esetlegesen módosító hatásában rejlik.

A Leiden mutációt hordozóknak nyolcszor nagyobb esélyük van a vérrög kialakulására. Ezek mellett az összes többi, a trombóziskészséget utazás nélkül is fokozó faktor szerepe potencírozó tényező.

A négy órásnál hosszabb utak kockázatai

Az átlagpopuláció körében egy 4 órásnál hosszabb utazás esetén a trombózis kockázata 1:6000-hez. Egy, a Leiden Egyetem Orvosi Központjában végzett kutatás közel 9000 személy bevonásával végzett felmérést.

A közreműködő személyek a megfigyelési időszak alatt több hosszú repülőúton vettek részt. Az adatok elemzése után az alábbiakat állapították meg: 53 esetben alakult ki trombózis, ebből 22 esetben az utolsó utazás után 8 héten belül. Az átlagpopulációban 1000 emberre évente egy trombózis jut, a repülők közt ez az érték 3,2, ami több, mint háromszoros kockázatra utal.

Végezetül hangsúlyoznunk kell, hogy az átlagember számára egy hosszabb utazás nem jelent nagymértékű kockázatfokozódást, ám több hosszú ideig tartó utazás már kimutathatóan növeli a veszélyt.

Emellett igaz ugyan, hogy az átlagpopuláció egy-egy emberére vetítve a kockázat nem sokkal nagyobb, ám mivel a világon nagyszámú hosszú utazás történik, az összkockázat emelkedés már olyan nagy, hogy a kérdéssel mint népegészségügyi tényezővel érdemes foglalkozni.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)