Óraátállítás - Veszélyes egészségügyi hatásai lehetnek

Az időátállítás előidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat. Egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma.

A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél. Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelően különbözőképpen élik meg.

Kifejtette, hogy az időátállítás előidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat. Egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma.

A testre kifejtett hatások vegetatív zavarokhoz vezethetnek, például a pulzus és a vérnyomás megváltozásához.

Az emberi belső óra nagyon érzékeny, mivel befolyásolják a külvilágból érkező ingerek is. A legfontosabb tényező a sötétség és világosság napi váltakozása: az információt a szem ideghártyája "táplálja be" a belső órába.

Az alapkutatásokból már kiderült, hogy ez az óra nagyon sok testfunkció működésére kihat: nemcsak az alvás-ébrenlét váltakozását és a koncentrációs képességet, hanem a máj anyagcseréjét, a vérnyomást, a pulzust, a testhőmérsékletet és valószínűleg a sejtosztódást, a sejtciklust is befolyásolja. Korf szerint az emberi szervezet általában hamar hozzászokik az órák átállítása miatti változásokhoz.

Általában elég néhány nap, ám szélsőséges esetekben akár két-három hétre is szükség lehet. Bár nincsenek tudományosan meglapozott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az idős embereket érzékenyebben érinti-e az átállítás, az mindenesetre általános igazság, hogy az ő belső órájuk sokkal fogékonyabb a zavaró ingerekre. Ezért is lép fel időskorban nagyon gyakran alvászavar.

Az órák átállításától függetlenül is tavasszal gyakran jelentkező fáradtság és levertség ellen a professzor a testmozgást javasolja. Fontos azonban, hogy ne mesterséges fényű fitneszteremben, hanem a szabadban sportoljunk.

Mit tehetünk, hogy minél kisebb stressz érje szervezetünket?

Ne egyszerre akarjunk egy teljes órát ugrani, bontsuk ketté az átállást. Feküdjünk le szombat este fél órával korábban, mint szoktunk, s vasárnap reggel keljünk szintén fél órával korábban.

Reggeli után tegyünk egy nagy sétát kint a szabadban, s a vasárnapi főétkezéseinket is kezdjük félórával korábban. Vasárnap este még egy fél órával korábban bújjunk ágyba, így kisebb teher szervezetünk számára a hétfői korábbi ébredés.

A pihentető,jó alvás érdekében lefekvés előtt vegyünk egy illatos forró fürdőt, hallgassunk pihentető lágy zenét, lazítsunk - így gördülékenyebben vészeljük át az átállást anélkül, hogy morcosan, gyűrötten ébrednénk - javasolja Nagy Gyöngyi, a Naturhome.hu alvástanácsadója.

A téli-nyári időről

Magyarországon a XX. század első felében volt nyári-téli időszámítás, de 1958-ban ezt szüneteltették és csak 1980-ban vezették be újra. Az eredeti cél az energiamegtakarítás volt, vagyis hogy ne kelljen korán elkezdeni a világítást a téli napokban a munkahelyeken, illetve otthonokban.

Herbert Reul, az Európai Parlament egy német képviselője szerint teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy a nyári időszámítás jelentős energia-megtakarítással jár.

Herbert Reulnak még a berlini kormányt is sikerült meggyőznie - erre utal a kormányszóvivő egy nemrég elhangzott nyilatkozata, amelyben megállapította, hogy a nyári időszámítás az energia-felhasználás terén nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

(WEBBeteg hírösszeállítás - MTI/FH)