A zaj hatása az egészségünkre

Minden olyan hangot, amely káros élettani vagy pszichés hatással van az egyénre, zajnak nevezünk. A zaj ártalmas hatása nem csak a hangerő kérdése, a tartós terhelés mindenki egészségére negatív hatással van. Mekkora zaj ártalmas és hogyan védekezhetünk a zajártalmak ellen?

A zajról általában

A zaj kellemetlen, zavaró, ennek ellenére megítélése egyénfüggő. Halk, egyébként kellemes zene is lehet zaj, ha valamilyen tevékenységünket zavarja. A nemkívánatos, illetve túl hangos hangjelenség, ami az életfunkciónkat, munkánkat vagy pihenésünket zavarja, zajnak minősül.

A zaj hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, és nemcsak annak erőssége, hanem időtartama is meghatározója a zajterhelés mértékének. A nagy hangerő által közvetlenül okozott kár közismert, de tartós kitettség esetén a fizikai károsodást nem okozó zaj is káros az emberi egészségre. A zaj és a káros hatások közötti kapcsolat objektív meghatározása ugyanakkor nehéz.

Meghatározó zajforrások

Az európai államok határozták meg a környezeti zajforrások fő osztályait, melyek az emberi tevékenységen alapulnak, így könnyebbé válik az azonosítás. Az öt legmeghatározóbb zajforrás:

• a közúti közlekedés,
• a légi közlekedés,
• a vasúti közlekedés,
• az ipari eredetű zajok,
• a szabadidős tevékenységből származó zajok,
• közlekedési-, ipari- és mezőgazdasági zajok, valamint rezgések.

A mérések rámutatnak, hogy a közúti közlekedés váltja ki a legnagyobb zajterhelést. Ezek mellett más zajforrások is vannak, de jelentőségük messze elmarad a felsoroltakétól.

Zajszennyezés és az ember

A nap kisebb részében - munkaidőben, 8 órán keresztül - 60-85 dB hangerőtartományban káros hatások nélkül el tudjuk látni a tevékenységeinket. Ennél nagyobb zajterhelés mellett, bizonyos munkakörökben, 8 óránál rövidebb az az idő, ami egészségkárosodás nélkül huzamos ideig folytatható.

A nap nagyobb részében - hétköznapi tevékenységekhez, lakókörnyezetben - legfeljebb 50-55 dB zaj nem számít egészségtelennek. Alváshoz a WHO irányelve szerint legfeljebb 40 dB háttérzaj az egészséges, az ennél tartósan nagyobb zajszint káros hatásokkal jár.

Európa államaiban a zajszennyezést tekintve nincsenek nagy különbségek, tehát a lakosság minden országban körülbelül ugyanakkora zajterhelésnek van kitéve, ugyanakkor településtípus és lakókörnyezet szerint nagyok az országon belüli különbségek.

• Európa lakosságának 65 %-át napi szinten 55 dB szintű zajterhelés éri - ez alvászavarokat vált ki.
• Európa lakosságának 17 %-át 65 dB átlagos zajterhelés éri, ez már kimutatható károsodással jár.
• Európa lakosságának 1,4 %-át 75 dB feletti zajterhelés éri, ez meghaladja az egészségügyi határértéket.

A zajártalom egészségkárosító hatásai

Hosszú időn át fennálló vagy ismétlődő zajok hatással vannak az ember pszichés, vegetatív és hallószervi működéseire.

Hallószervi károsodások

120 dB fölött a zaj fájdalommal és már rövid idő alatt fizikális hallószervi károsodással jár. Az ennél valamivel kisebb zajszint is veszélyes azonban, mert bár rövid távon nem okoz észrevehető halláscsökkenést vagy más panaszt, a tartós zajterhelés kisebb hangerő mellett is nagyothalláshoz vezethet. A halláskárosodást nem okozó, 8 órán keresztül is biztonságos zajszint 85 dB, ez a hangosabb beszédnek felel meg. 90 dB fölött napi 8 óra zaj már fizikai elváltozásokat okoz. A rendszeresen nagy hangerőn történő zenehallgatás abban az esetben is rontja a hallást, ha aktuálisan még nem kellemetlen számunkra a hangerő.

Vegetatív hatások

Különösen érzékenyek vagyunk az éjszakai zajokra, a 40 dB fölötti zaj akkor is rontja az alvásminőséget, ha nem riadunk fel rá. Az alvászavar megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk, romlik a koncentrálókpesség, az iskolai vagy munkahelyi teljesítmény.

Közvetve ezek a vegetatív hatások bizonyítottan összefüggésben állnak számos betegség gyakoribb előfordulásával. A forgalmas utak, vasútvonal, repülőtér közelében élők körében emelkedett a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke bekövetkezésének kockázata. Az alvászavar hozzájárul a túlsúly és az elhízás kialakulásához is.

Zajvédelem

A zaj által okozott élettani károsodások többsége csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés. Ugyanez mondható el az érrendszeri hatásokról is.

Sajnos lakóhelyét az emberek jelentős része nem tudja megváltoztatni, de jó hangszigetelő képességű nyílászárókkal, a legcsendesebb szoba hálószobaként történő használatával sokat tehetünk a nyugodt alvásért. Hasonlóan fontos az is, hogy hétköznapi tevékenységeinkkel csökkentsük az egész napos zajterhelést, például ne hallgassunk nagy hangerőn zenét.

Az otthoni környezettől nagyobb terhelés érhet sokakat a munkahelyén, azonban a munkahelyi zajok felismerése könnyebb, és a védekezésnek több módja van.

A munkáltató műszaki zajcsökkentési lehetőségei:

• megelőző intézkedések: a zaj kibocsátásának csökkentése technikai megoldással,
• utólagos zajcsökkentés: a már meglevő zaj emberekhez való eljutásának gátlása.

A dolgozók egyéni védekezési lehetőségei:

• fülvédő vatta,
• viasszal impregnált füldugó,
• fülvédő tok,
• fülvédő tok és füldugó,
• zajvédő ruházat.

Az egyéni védőeszközök a műszaki zajvédelmet nem helyettesítik, csak kiegészítik. A halláskárosodás megelőzése csak a dolgozók aktív közreműködésével, azaz az előírások maximális betartásával érhető el.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Balázsi Viktor újságíró-szerkesztő
Felhasznált irodalom: Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos