A fej és a nyak daganatai - okok és tünetek

A fej-nyak daganatai közül a szájüregi és a gégedaganatok a leggyakoribbak, a szájüregi daganatok az összes fej-nyaki daganat közel felét, a gégedaganat egyharmadát teszik ki.

A fej és a nyak számos területének daganatai tartoznak ebbe a gyűjtőcsoportba (az agydaganatok nem). A fej és a nyak területei a következők:

• szájüreg: az ajkak, fogak és fogíny, a nyelv és a nyelv alatti szájfenék területe, az ajkak belső borítása, a pofa nyálkahártyája, a kemény- és a lágyszájpad, illetve a bölcsességfog mögötti kicsiny terület
• szájgarat (oropharynx): a nyelv hátulsó egyharmada, a garat hátulsó fala és a szájpadi mandulák (amelyeket gyakran valójában helytelenül garatmandulának hívunk)
• orrgarat (nasopharynx): az orr mögötti terület
• algarat (hypopharynx ): a garat alsó része
• gége: a nyak elülső részén található hangképző szerv, jellegzetessége az elsősorban férfiakon látható ádámcsutka; a gégén belül a daganat a glottiszban (a hangszalagok szintjében), a szupraglottiszban (a hangszalagok szintje fölött) vagy a szubglottiszban (a hangszalagok szintje).

A fej-nyak daganatai valamennyi daganatos megbetegedés körülbelül 10 százalékát teszik ki. A fej-nyak daganatai közül a szájüregi és a gégedaganatok a leggyakoribbak, a szájüregi daganatok az összes fej-nyaki daganat közel felét, a gégedaganat egyharmadát teszik ki.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mi hajlamosít a daganatok kialakulására

A pontos ok ismeretlen, de a dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező: a szájüregi daganatos és a gégerákos betegek 75-80 százaléka dohányos. Az alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező.

Azok körében, akik egyidejűleg dohányosok és alkoholisták is, 6-15-ször gyakoribb a szájüregi rákok előfordulása, mint azoknál, akik "csupán" az egyik káros szenvedély rabjai. Ritkán, a szájnyálkahártya rossz szájhigiénia, vagy nem megfelelően illeszkedő protézis miatti irritációja is vezethet szájüregi daganatok kialakulásához.

Azbeszt- vagy nikkelpor növeli a gégerákok előfordulási valószínűségét. Az ajak daganata (mint a bőrrák is) kialakulhat a túlzott napfény expozíció miatt is. Délkelet-Ázsia országaiban (elsősorban Indiában és Srí Lankában) a bételdió rágása szájüregi és ajakdaganatokat okoz.

Orrüregi rákok bútorgyártókban gyakoribbak, valószínűleg a fűrészpor belélegzése miatt. Egyes vírusok (az Epstein-Barr vírus) az orrgarat daganatára hajlamosítanak.

A szájüregi daganatok és a gégerákok kialakulási esélye korral nő. A betegség általában 40 éves kor felett jelentkezik, leggyakrabban 60 éves kor körül. A szájüregi daganatok férfiaknál kétszer olyan gyakoriak, mint nőknél, a gégerákok pedig négyszer gyakrabban fordulnak elő férfiakban, mint nőkben.

Milyen tünetek utalhatnak a daganatra?

A fej-nyak területének daganatai sokszor jól láthatóak, vagy érezhetőek, maga a beteg is felismerheti őket. A fej-nyak daganatai a légutak és a tápcsatorna kezdeti szakaszait érintve légzési és táplálkozási nehézségekhez vezethetnek, fokozatosan kialakuló nehézlégzéshez és nyelési fájdalomhoz vagy félrenyeléshez.

Fontos, hogy a nyálkahártyán megjelenő duzzanat, fehéres folt, fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, fülbe sugárzó nyelési fájdalom, rekedtség, fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése gyanút keltsen, és haladéktalanul forduljunk orvoshoz, jelentkezzünk elsősorban fül-orr-gégész, illetve szájsebész szakrendelésen.

A fej-nyak daganatok esetében - csakúgy, mint valamennyi daganatnál - a korai diagnózis életmentő. A korai felismerés és megfelelő kezelés esetén ugyanis teljes gyógyulás várható. A gyakorlatban sajnos a fej-nyaki daganatok túlélési esélye statisztikailag nagyon csekély.

Szájüregi vagy szájgarati daganatoknak a nyálkahártyán megjelenő duzzanat vagy fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, nyelési fájdalom vagy félrenyelés, fülbe sugárzó nyelési fájdalom a fő tünetei.

Orrgarati vagy orrmelléküregi daganat gyakori  tünete a vezetéses típusú nagyothallás, a kettős látás, a szemgolyók aszimmetriája, orrdugulás, gyakori orrvérzés, arcduzzanat, fejfájás, a felső fogsor fogainak meglazulása és az arcon érzészavar megjelenése.

Gége és algarat. A hangszalagok szintje fölött elhelyezkedő (szupraglottikus) gégedaganatok és az algarat daganatainak korai tünetei a gombócérzés, torokfájás, fülfájás, amelyekhez később a rekedtség, nyelészavar és légszomj társul. A hangszalagok szintjében kialakuló (glottikus) gégerák korán rekedtséget okoz.

A hangszalagok szintje alatt elhelyezkedő (szubglottikus) daganat csak jóval később okoz rekedtséget, emiatt sajnos gyakran későn ismerhető fel. A fenti tünetek jelentkezésekor haladéktalanul fül-orr-gégészeti, illetve szájsebészeti szakrendelőben kell jelentkeznünk.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

A fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat során a szájüreg és az orrüreg áttekintése speciális tükrök segítségével történik. A hagyományos fizikális vizsgálat és indirekt tükrözésen túl szükség lehet az egyébként kevésbé megítélhető nyálkahártya-területek endoszkópos vizsgálatára is.

A daganatra gyanús terület képi megjelenítése röntgen, ultrahang, CT vagy MRI vizsgálattal szükséges lehet, főleg olyan területeken, amelyek tapintással és endoszkópos úton nem elérhetőek.

Tájékozódó jellegű vizsgálatnak tartható, de a diagnosztikában igen nagy segítséget nyújt a tűszúrásos szövettani mintavétel (aspirációs citológia), amely a kezelési terv felállítását is befolyásolhatja.

Fontos tudni, hogy az aspirációs citológia is tévedhet, emiatt egyes esetekben a biopszia (próbaexcízió, vagy rövidítve PREX) kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a kezelési terv felállítását befolyásolja, hogy nagy valószínűséggel jó- vagy rosszindulatú elváltozással állunk-e szemben.

Biopsziára (szövettani mintavétel) minden olyan esetben szükség lehet, ha a szájüregben, torokban, orrgaratban vagy gégében daganatra gyanús folt, nem gyógyuló fekély, vagy duzzanat észlelhető.

(Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész)