Allergia: miért van egyre több beteg?
frissítve:
"Allergiás vagyok erre vagy arra" - mondjuk gyakran, miközben nem biztos, hogy azt jelenti, amit ki szeretnénk vele fejezni. Teremtsünk egy kis rendet!
A téma cikkei |
| 8/1 Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei |
Az allergia a szervezet egy nem megfelelő immunválasza, melyet valójában ártalmatlan környezeti anyagokkal szemben produkál. A válaszreakció, az allergia súlyossága enyhe viszketéstől, náthától, múló bőrkiütésen át súlyos, halálos anafilaxiás reakcióig terjedhet.
Teremtsünk egy kis rendet a téma körül és tisztázzuk a szavak értelmét, jelentőségét és helyét!
Az allergia kutatásának története |
| A XIX-XX. században az immunológiai ismereteink még szerények voltak, az orvosok azzal próbálkoztak, hogy bizonyos fertőzést előidézve védetté tegyék, és ezáltal megvédjék a szervezetet különböző, nemritkán halálos fertőzésektől. Az ilyen kísérletek gyakran sikerrel jártak, egymás után találták fel a különböző fertőző betegségek elleni oltásokat. A kísérletek alatt azonban előfordult, hogy az idegen fehérjének a bejuttatása súlyos tüneteket produkált és halált okozott. 1906-ban Bécsben Von Pirquet a Streptococcus baktérium elleni védőoltást kutatva hasonló jelenséget írt le, amikor a védettség helyett káros reakció alakult ki a második vagy harmadik injekció után rövid idő alatt. Ő ezt allergiának nevezte el, ami két görög szó, az allos (más, másként) és ergein (dolgozni, munkálkodni) összetétele. A későbbi kutatások aztán megtalálták ennek a reakciónak is az okozóját, egy immunglobulint. Ezt 1966-ban Ishizaka és Johanson egymástól függetlenül azonosították és immunglobulin E-nek vagyis IgE-nek nevezték el. |
A szervezet egy bonyolult rendszer, melynek működéséhez elengedhetetlen a belső környezetének azonossága. Ez csak igen szűk eltérést engedélyez a pH-nak, hőmérsékletnek, ozmolaritásnak és szabályozását nagyon pontos, egymásra kölcsönösen ható mechanizmusok végzik. Ennek a bonyolult szabályzó rendszernek a része az immunrendszer is, ami védi a belső környezetet a testidegen molekuláktól.
Az immunrendszer szerepe és működése röviden
A baktériumok és vírusok, vagy bármilyen idegen anyag ezt az egyensúlyt felboríthatja, ezért a szervezet összehangolt "egységekkel" megfigyeli, és ha kell, közbelép, és semlegesíti, vagy elpusztítja a "betolakodókat". Sajnos, ha a kórokozók "túlerőben" vannak, a szervezet elpusztulhat. Ha viszont sikerült elhárítani a veszélyt, akkor a szervezet egyensúlya helyreáll, továbbá léteznek olyan sejtek is, melyek megőrzik az emlékükben az elmúlt időszak kórokozóit és legközelebb sokkal gyorsabban és hatékonyabban képesek ellátni feladatukat.
Mit jelent az allergia?
Az allergia egy váratlan, megváltozott immunválaszt jelent, ami egy tágabb fogalomba sorolható be: ez a túlérzékenység (hiperszenzitivitás). A hiperszenzitivitás azt jelenti, hogy az egyén a környezetéből bármi olyanra reagál, amire mások nem. Allergiáról akkor beszélhetünk, ha a túlérzékenységet immunológiai mechanizmusok (immunglobulin E (IgE)) közvetítik.
Tágabb értelemben az allergia tehát egy nem megfelelő immunválasz olyan allergénekkel szemben, melyek idegen anyagok a környezetünkből, és önmagukban nem okoznak kárt, nem veszélyesek a szervezetre (pollenek, állati szőrök, gombák, tojásfehérje stb). Ezek az anyagok olyan immunválaszt képesek generálni, melyeket – erre hajlamos egyéneknél – a szervezetbe jutott ártalmatlan anyagokkal szemben termelt specifikus antitest, az IgE-antitest közvetít.
Egyre többen allergiásak
Az allergiás megbetegedéseket korunk nem fertőző járványának nevezték el, fontosságát az Európai Unió által 1997-ben kiadott Fehér Könyv is bizonyítja. Magyarországon egyes felmérések szerint a lakosság 20 százaléka érintett valamilyen allergiás tünet vagy betegség által.
Az allergia kialakulásához két feltételre van szükség. Egyik a genetikai, a született hajlam arra, hogy másképpen reagáljon a szervezet a környezetben levő ártalmatlan anyagokra. A genetikai adottságot atópiának nevezzük és örökölhető. A másik maga a környezet, mely a könyezetszennyezés és vegyi anyagok fokozott előfordulása miatt szenzitizációt, érzékenységet okoz.
Ha a szülők közül egyik allergiás, akkor a születendő gyermek is fokozottan ki van téve az allergiás megbetegedés kockázatának. Ha mind a két szülő allergiás, akkor a statisztikai valószínűség közel 50 százalék vagy efelett alakul.
Az allergia minden örökölhető hajlam nélkül is kialakulhat, ha a környezetben nagyon magas a káros anyagok koncentrációja, pl. egyes környéken bizonyos porok és vegyszerek.
Miért terjed ilyen ütemben az allergia?
A genetikai adottság nem változik olyan gyors ütemben, mint ahogy ezt az allergiások számának ugrásszerű növekedése indokolná. Sőt, az allergének száma, mint például füvek, fák pollenjeinek mennyisége sem növekszik olyan gyorsan, mint ahogy a betegség előretörését tapasztaljuk. Azzal sem magyarázható a nagymértékű növekedés, hogy manapság a pontos diagnosztikának köszönhetően több beteget fedeznek fel, mint korábban.
A jelenséget, az allergia egyre gyakoribbá válását sokféleképpen próbálták magyarázni. Az egyik magyarázat, melyet tudományos vizsgálatok is igazoltak, az úgynevezett "higiénia hipotézis", mely szerint az anyatejes táplálás, a nagyobb létszámú család, ahol egyik gyermek a másiktól kapja meg a fertőzést, "edzi", "kiképezi" és sikeresen elősegíti az immunológiai érést. Ehhez társul az úgynevezett "falusi életmód" is, a háziállatok közelsége, ahol a gyermek bélrendszerébe hamar bejutnak egyes baktériumok és endotoxinok, a kisgyermek pedig nem lesz hajlamos az allergia kialakulására.
Ezzel szemben a steril, hipoallergén környezet, az antibiotikumok korai és indokolatlan esetben, illetve nem előírásszerűen történő használata, a megváltozott táplálkozási szokások, az anya dohányzása gátolja a gyermek immunrendszerének természetes érését. A "nyugati életmód" – vagyis mikor a gyermek későn kerül kapcsolatba olyan baktériumokkal, melyekkel évezredeken keresztül már korán kapcsolatba került – jobban kedvez az allergia megjelenésének. A hipoallergén környezet egyik hátulütője, hogy mivel a gyermek nem találkozik kórokozókkal, a szervezet természetes védekező rendszere nem tud megfelelően fejlődni, és az alulstimulált immunrendszer így olyan dolgokat is károsnak érzékel, amik valójában nem azok. Az unatkozó immunrendszer minden amúgy ártalmatlan anyagot megtámad: mogyorót, tojást, búzát, tejet, és ez heves allergiás reakciókat eredményez.
A környezetünkben egyre fokozódó légszennyezés is nagyobb mértékben elősegíti az allergiák megjelenését. Például a dieselmotorok által kibocsátott anyagok "agresszívebbé" teszik a polleneket, és elősegítik a légúti gyulladások fokozásával az allergia kialakulását, mivel a gyulladt nyálkahártyán keresztül könnyebben jut be a szervezetbe az idegen anyag, ami az allergiát kiváltja.
A globális felmelegedés következtében a virágos növények pollenszórási időszaka kitolódik, valamint egyre több idegenhonos, akár behurcolt faj is képessé válik megtelepedni olyan területeken, ahol korábban nem élt meg, ilyen például a parlagfű.
Tovább Hogyan függnek össze a környezeti tényezők a szénanáthás tünetekkel?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, allergológus, pulmonológus
