Recidiváló húgyúti fertőzés csecsemőnél/kisdednél
Kedves Doktornő / Doktor Úr!
Egy és negyed éves kislányomnál újszülött kora óta negyedik alkalommal igazolódik húgyúti fertőzés (e. coli, klebsiella, citrobakter tenyészett), emellett egyéb fertőzések (otitis, rota, herpangina) miatt is többször voltunk már kórházban. A gyulladásos értékek mindig jók voltak eddig (kivéve, mikor a pyelonephritis otitisszel társult), bízom benne, ez azt jelenti, hogy a veséi nem károsodtak, de erre vonatkozó információt nem kaptunk.
Bár a gondozást végző nephrológus szakorvos laikus megítélésem szerint lelkiismeretesen és kétségkívül nagy szakértelemmel kezeli a kislányt, amiért nagyon hálás vagyok és távol álljon tőlem, hogy bíráljam; nekünk szülőknek szinte semmilyen tájékoztatást nem ad, kérdésre is rendszerint csak a fejét csóválja vészjóslóan, ami már a hosszú idő alatt kikezdi felnőtt idegrendszerünket is. Ezért kérem, bocsássa meg a sok kérdést.
Az eddigi többszöri UH nem talált anatómiai eltérést. Egy hónap múlvára a kezelőorvos kilátásba helyezett valamiféle röntgenvizsgálatot, ami előtt egy a katéternél vékonyabb csövön a húgycsövön keresztül felvezetnek valamiféle folyadékot. Ehhez először természetesen negatív vizeletet kell produkálni. Kérdéseim:
Ezzel a vizsgálattal nem fogunk-e feltuszkolni kórokozókat - akár külvilágból - a felsőbb húgyutakba? Ha kimutatnak a vizgálattal refluxot vagy tágulatot vagy valami más rendellenességet, az műtéthez fog-e vezetni vagy mik a további kezelés lehetőségei?
Állítólag jelenleg nem végzi a vérellátó azt a vizsgálatot, ami kimutatja az e.coli fertőzésre való fogékonyságot. Ön tud-e erről, és ha igen, hogyan vagy mikor érhetnénk el, hogy a vizsgálat megtörténjen?
Állítólag a gyerek kinőheti ezt a hajlamot pelenkáskor végére vagy serdülőkorra. Főleg az utóbbi esetben: lehet-e valakit tizen-valahány évig antibiotikummal kezelni, és ha igen, nem fognak-e ennek hatására rezisztens kórokozók kifejlődni a szervezetben?
És végül: ha -, mint eddig - lelkiismeretesen betartunk minden orvosi utasítást, hordjuk a kicsit kontrollra és locsoljuk bele az antibiotikumot meg a probiotikumot, kijelenthetjük-e, hogy nem szenved vesekárosodást, és főleg, hogy nem lesz hosszú távon sem veszélyben az élete a betegség miatt. Röviden tehát ennek a betegségnek (hajlamnak) az okai és perspektívái érdekelnének.
Előre is hálásan köszönöm.
Ágnes
WEBBeteg Szakértő válasza húgyúti fertőzés témában
Kedves Asszonyom! Önmagában a pozitív tenyésztési eredményeket egyéb fertőzéses tünet ill. vizeleteltérés nélkül nem feltétlenül kell antibiotikummal kezelni (természetesen ezt egyénenként kell mérlegelni). Ha az UH-on eddig nem volt eltérés, az jó jel, a legtöbb súlyos vesekárosodás a korai csecsemőkorban (magzati életben!) ugyanis létrejön (pl. reflux esetén). Főleg lányok esetében azonban későbbi életkorban is előfordul hajlamosító tényező esetén vesekárosodás, ezért a rendszeres ellenőrzés szükséges. Az Ön által említett katéteres vizsgálat (a cystographia) során feljuthatnak kórokozók a hólyagba, de megfelelő gondosság esetén ez természetesen elkerülhető ill. a vizsgálat előtt és után 1-2 napig adott antibiotikum is kivédi a fertőzést. Ennyi ismételt fertőzés/pozitív tenyésztési eredmény után a vizsgálat elvégzése indokolt. Ha magas stádiumú reflux (VUR st. III.-V.) áll fönn, az műtétet igényel (ill. III. stádiumban még megengedhető a további követés) . A műtét lehet nyílt (hasfali behatolásból) és elvégezhető a hólyagtükrözéses beavatkozás is (nincs vágás, jóval kisebb a megterhelés, de a sikeresség 74-76% - igaz többször is ismételhető). Az E. coli fertőzésre való hajlamot okozhatja a P1-vércsoport. Ennek a 80-as években volt nagyobb szakirodalma, mára az egyéb tényezők mellett háttérbe szorult, - talán mivel a húgyúti fertőzésekben nem szenvedők között is magas a P1 vércsoport-antigén aránya és a pozitív eredménynek nincs terápiás konzekvenciája. Nem tudom hol végeznek ilyen vizsgálatot nem találtam erre vonatkozó adatot (de azért nem árt utánajárni). Nálunk a labor csinálta korábban és nem a vérellátó. Tartós antibiotikus kezelés rezisztens kórokozók megjelenéséhez vezethet, de a nem megfelelően kezelt, ismétlődő húgyúti fertőzések a vesék károsodását okozhatják (ez utóbbira nagyobb a kockázat). VUR (reflux) esetén előfordul (sajnos...nem tudjuk miért), hogy megfelelő kezelés mellett is progresszív vesebetegség, súlyos vesekárosodás alakul ki, ezért is fontos annak kizárása. Az állapotfelmérésnek egyik eszköze az izotópos vesevizsgálat (izotóp renographia vagy vesescintigraphia), amivel apróbb károsodásokat is ki lehet mutatni - ezt nagyobb kórházakban, klinikánkon el lehet végeztetni. Végezetül: megfelelő ellenőrzés és kezelés mellett (súlyos fejlődési rendellenességek nélkül) nagyon ritka, hogy súlyos vesekárosodása alakuljon ki egy gyermeknél.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.