Méh téma
A női nemi szervek fejlődési rendellenességei
A méhpolip okai, tünetei és kezelése
Az adenomyosis tünetei, okai és kezelése
A mióma tünetei és következményei
Megcsípte a darázs? Vegye komolyan az anafilaxiás sokkot!
Panaszok terhesség idején: tudnivalók a haskeményedésről
A miómák típusai
A mióma embolizáció
Féljünk-e a méhektől, darazsaktól?
Méhen belüli hormonhiány teheti szorongóbbá a gyermeket
Dupla méhű nő egészséges ikreket hozott a világra
Méhnyakrák
A méhnyakrák, a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség. A méhnyakrák ún. daganatmegelőző állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszűrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható.
A méhnyakrák leggyakrabban 35-65 éves korú nők körében fordul elő, egyre gyakrabban figyelhető meg azonban fiatalabb korban is.
Kialakulásában a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított, ezen vírusok ugyanis a daganatosan elfajult szövetek 80-90 százalékában kimutathatók. Gyakrabban fordul elő a méhnyakrák azokban a nőkben, akik szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolata(i) is van(nak), illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet. Ritkábban fordul elő ellenben apácák körében, illetve azokban a kultúrákban, ahol a férfiakat vallási okokból körülmetélik.
További kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a legyengült immunrendszer, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése.
Női nemi szervek
A méh körte alakú, több rétegű izomrendszerrel rendelkező szerv, melynek feladata a terhesség alatt a megtermékenyített petesejt befogadása, védelme és táplálása. A méh helyzetét a kismedencében szalagrendszerek biztosítják.
A méh része a méhnyak, amelynek hüvelyi része a méhszáj, a kismedencében található méhtest, ami a nyakhoz képest előrehajolt helyzetben van.
A méhet kívülről hashártya borítja, a belső felületén lévő nyálkahártya az első menstruációtól a menopauzáig havonta leválik és megújul.
A méhnyaktól a külső hüvelynyílásig terjedő izmos falú cső a hüvely.
A méhtest két oldalán helyezkedik el a két petevezeték és a két petefészek. A petefészeknek kettős szerepe van: női ivarsejteket (petesejteket) és női nemi hormonokat termel. Ez utóbbiból két csoportot különböztetünk meg, az ösztrogéneket és a progesztagéneket.
A normális nemi ivarérettség időszakában, a petefészekben a petesejt egy érési folyamaton megy át, és kialakul belőle és a körülötte lévő sejtekből az úgynevezett tüsző.
Ez a tüsző termeli az ösztrogéneket, más néven tüszőhormonokat. Nagyjából a folyamat közepén a megérett petesejt kiszabadul a tüszőből (ez az ovuláció), és bejut a petevezetékbe.
Ha ekkor találkozik a hímivarsejttel, megtermékenyül és beágyazódik a méhbe. Amennyiben nincs fogamzás, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul.
A tüszőből kijutott petesejt helyén megjelenő új sejtek termelik a progesztagént, más néven sárgatesthormont. Ennek egyik fő feladata, hogy előkészítse a méh nyálkahártyáját az megtermékenyült petesejt befogadására.
Ha nem történik fogamzás, akkor ez az előkészített nyálkahártya leválik, és a hüvelyen át kiürül a szervezetből – ezt nevezzük menstruációnak.
Amennyiben nem alakul ki várandósság, az ovulációs és a menstruációs ciklus általában 2-2 hetenként ismétlődik. A ciklus első napjának mindig a menstruáció első napját tekintjük.