• Női nemi szervek

        Női nemi szervek

        A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő.

        A belső női nemi szervek: hüvely, méh, petefészek

        A belső női nemi szervek részét képezi a méh, a tojásdad alakú petefészkek és a hüvely.

         

        A méh körte alakú, több rétegű izomrendszerrel rendelkező szerv, melynek feladata a terhesség alatt a megtermékenyített petesejt befogadása, védelme és táplálása. A méh helyzetét a kismedencében szalagrendszerek biztosítják.

         

        A méh része a méhnyak, amelynek hüvelyi része a méhszáj, a kismedencében található méhtest, ami a nyakhoz képest előrehajolt helyzetben van.

         

        A méhet kívülről hashártya borítja, a belső felületén lévő nyálkahártya az első menstruációtól a menopauzáig havonta leválik és megújul.

         

        A méhnyaktól a külső hüvelynyílásig terjedő izmos falú cső a hüvely.

         

        A méhtest két oldalán helyezkedik el a két petevezeték és a két petefészek. A petefészeknek kettős szerepe van: női ivarsejteket (petesejteket) és női nemi hormonokat termel. Ez utóbbiból két csoportot különböztetünk meg, az ösztrogéneket és a progesztagéneket.

         

        A normális nemi ivarérettség időszakában, a petefészekben a petesejt egy érési folyamaton megy át, és kialakul belőle és a körülötte lévő sejtekből az úgynevezett tüsző.

         

        Ez a tüsző termeli az ösztrogéneket, más néven tüszőhormonokat. Nagyjából a folyamat közepén a megérett petesejt kiszabadul a tüszőből (ez az ovuláció), és bejut a petevezetékbe.

         

        Ha ekkor találkozik a hímivarsejttel, megtermékenyül és beágyazódik a méhbe. Amennyiben nincs fogamzás, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul.

         

        A tüszőből kijutott petesejt helyén megjelenő új sejtek termelik a progesztagént, más néven sárgatesthormont. Ennek egyik fő feladata, hogy előkészítse a méh nyálkahártyáját az megtermékenyült petesejt befogadására.

         

        Ha nem történik fogamzás, akkor ez az előkészített nyálkahártya leválik, és a hüvelyen át kiürül a szervezetből – ezt nevezzük menstruációnak.

         

        Amennyiben nem alakul ki várandósság, az ovulációs és a menstruációs ciklus általában 2-2 hetenként ismétlődik. A ciklus első napjának mindig a menstruáció első napját tekintjük.

         

        A méhnyakrákszűrés módszerei>>

        Petefészekciszták>>

        Méheltávolítás: Mikor szükséges és hogyan zajlik?>>

        A méhnyakrák és a HPV>>

        Nőgyógyászati problémákról a WEBBetegen>>

        Cikkek terhesség, gyermekágy kategóriában a WEBBetegen>>


      • Hirdetések
      • Cikkajánló

        Rövidlátás

        Rövidlátás

        Dr. Tóth Eszter

        Milyen jelekből ismerhetjük fel, ha a gyermek rövidlátó? Hogyan kezelhető e probléma?

        A migrén okai

        A migrén okai

        B. M., szakfordító

        Vannak egyéntől függően különböző faktorok, melyek migrént válthatnak ki.

        Szex a menopauza alatt

        Nem mindig egyszerű arról beszélni a partnerével, milyen hatással van testére, lelkére és szexualitására a változó kór, de tudnia kell, hogy az ilyen jellegű beszélgetések segíthetnek megőrizni a mindkét fél számára örömteli szexuális életet.

        Petefészekciszta: érdemes megműttetni?

        Amennyiben nem okoz panaszt a ciszta, akkor is érdemes műtéti úton eltávolítani, hiszen növekedésével a petefészekszövetet roncsolja, így rontja a későbbi teherbeesés esélyét.

        Mit érdemes tudni a hüvelyflóráról?

        Általában, amikor baktériumokról van szó, mindig rögtön gyulladásra, fertőző betegségre gondolunk. Pedig a természetben sem minden fekete vagy fehér. A baktériumok között vannak halálos betegséget okozók és olyanok is, amik nélkülözhetetlenek az egészséges élethez.

        Mikor fogan meg a baba?

        Ideális esetben a terhességre való felkészülés a tervezett fogamzás előtt hónapokkal kezdődik. Ez a felkészülési folyamat a pár mindkét tagját érinti, testi és lelki értelemben egyaránt.

        Panaszok terhesség idején: tudnivalók a haskeményedésről

        A has keményedésével járó jelenséget a méh simaizomzatának összehúzódása okozza, amely a terhesség bármely szakaszában létrejöhet. Rendkívül fontos a fogantatás utáni 40 terhességi hét alatt bekövetkező haskeményedést okozó méhösszehúzódások ismerete és helyes értékelése, így a kóros méhösszehúzódások időben felismerhetők és kezelhetők.

        Petefészekciszták - Jó- és rosszindulatú elváltozások

        A legtöbb fiatal vagy termékeny korban lévő nő esetében jelentkező petefészekciszta jóindulatú, a változókor után azonban sokkal gyakoribb lesz a rosszindulatú elváltozás.

        A miómák típusai

        A miómák döntő többsége jóindulatú marad, ám ennek ellenére okozhatnak kellemetlen panaszokat és súlyos komplikációkat. Mi jellemzi az egyes típusokat, és mennyire veszélyesek egymáshoz képest?

        Mikor van szükség hüvelyfali plasztikára?

        Sajnos nemcsak az arc, a mell izmai és bőre ereszkedhet meg az idő múlásával, hanem a hüvelyfalat alkotó izmok, támasztószövetek is. Az előbbiekkel ellentétben ez nem szépészeti problémát, hanem komoly egészségügyi gondot okozhat. A helyreállító műtétet hüvelyfali plasztikának nevezik.