LDL-koleszterin téma

Szomorú képet mutat az új, átfogó koleszterinstatisztika: már a fiatal korcsoportot is érinti a magas koleszterinszint.

A rossz LDL-koleszterin szintjének leszorítása gyógyszerekkel jelentősen mérsékli a szívroham vagy a keringési elégtelenség gyakoriságát, ám egy új tanulmány szerint ezek a gyógyszerek nem olyan hatásosak a nők szívének, ereinek védelmére, mint a férfiakéra.

Amerikai szakemberek becslése szerint évente mintegy 17 millió ember életét menthetné meg hosszú távon, ha a felnőttek naponta szednének koleszterincsökkentő tablettát.

Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), amelyet rossz koleszterinnek is neveznek, talán nem is olyan rossz - állítják a Texas Egyetem kutatói. Tanulmányuk új megvilágításba helyezi a koleszterinnel kapcsolatos vitát, különösen a testmozgást végző felnőttek tekintetében.

A "hasznos" HDL-koleszterin nem csak a szívinfarktus megelőzésére alkalmas, hanem bizonyos rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenti. Holland kutatók vezette, nemzetközi kutatócsoport vizsgálatának eredményeit a bélbetegségek nemzetközi szakfolyóirata, a Gut közölte.

A koleszterin a legtöbb esetben negatív szövegkörnyezetben tűnik fel. Az LDL-koleszterin többek között az érelmeszesedés, infarktus kockázatát növeli, ám a HDL-koleszterin a legutóbbi kutatások szerint magas koncentrációban található a nagyon idős kort megérő férfiak vérében.

Napi fél liter narancslé és heti három óra sport 2,5 százalékkal csökkenti a testsúlyt és 15 százalékkal a "rossz", azaz az LDL-koleszterin szintjét. A Sao Paulói Egyetem táplálkozástudományi kutatói vizsgálataik során a kondicionáló sportok és a narancslé kombinációjának középkorú nők súlyára és koleszterinjére történő hatását mérték.

A sok lenmagot tartalmazó étrend, hatásosan csökkenti a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezőjének, a "rossz" koleszterinnek a mennyiségét a vérben. Az egészséges táplálkozás fontosságát hangsúlyozó tanulmányt, az American Journal of Clinical Nutrition száma közölte.

A német kórboncnok, Rudolf Virchow a XIX. században az érelmeszesedést gyulladásos folyamatként jellemezte. Az ütőerek belsejében zsíros anyag rakódik le, amely később elmeszesedik és az ér beszűkül.

A telített zsírsavak és a szívbetegségek ok-okozati kapcsolatát hangsúlyozta mindeddig a szakirodalom. Egy aktuális tanulmány állítása szerint azonban nem bizonyított az összefüggés.