Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet rá sor?

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus

A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük, amely a sejtek ép és kóros jelenségeinek megfigyelésére szolgál. Gyakran alkalmazzák szűrővizsgálat céljából, de fontos része a daganatok diagnosztizálásának is.

Biopszia vagy citológia?

A biopsziás szövetvizsgálattal összehasonlítva a citológiai eljárások a következő előnyökkel rendelkeznek:

  • könnyebb a mintavétel, kevesebb kellemetlenséggel jár a beteg számára (nem invazív eljárás, fájdalommentes, előkészítést nem igényel)
  • kevésbé valószínű, hogy súlyos szövődmények jelentkeznek
  • költséghatékony (pl. kisebb az eszközigénye)
  • gyorsabban kaphatunk eredményt

Hátránya például, hogy a mintavételi sejtek könnyen károsodnak, továbbá egyes esetekben nem elegendő a diagnózisalkotáshoz (hiszen a szövet szerkezetéről nem ad képet, illetve előfordulhat, hogy a mintavétel nem a kóros területről történik).

Ezt olvasta már? Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

Mikor jön szóba a citológiai vizsgálat?

A citológiai mintavétel használhatók diagnosztikai- és szűrővizsgálatokhoz egyaránt:

  • Diagnosztikai vizsgálatot olyan esetekben alkalmaznak, amikor bizonyos tünetek fennállása miatt feltételezhető valamilyen betegség megléte (például rákelőző állapot vagy daganatos megbetegedés).
  • Szűrővizsgálatot tünetek hiányában végeznek, megelőzés céljából, elsősorban a gyakrabban előforduló betegségek rizikócsoportjába tartozó embereknél (pl. szervezett lakossági szűrővizsgálatok keretében).

A diagnosztikai vizsgálatot gyakran alkalmazzák azoknál, akiknél a szűrővizsgálat eredménye pozitív. Néhány citológiai vizsgálat, mint a méhnyakrák szűrésére használt Pap-teszt, elsősorban a daganatos betegség kiszűrésére való, míg mások pontosan azonosítják a rákot.

Bővebben A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

Amikor a citológiai eredmény daganatos elváltozást mutat, lehetőség szerint sor kerülhet biopsziára is, ami a kezelés megkezdése előtt a pontos diagnózist és az összes szükséges patológiai információt megadja.

A citológiai vizsgálatok típusai

Vékonytűs aspirációs eljárás (FNA)

A kenethez használt sejteket vékony tű segítségével szívják ki az adott szervből, többnyire valamilyen képalkotó eljárással (CT, ultrahang) vezérelve a mintavételt. Például a pajzsmirigy- vagy hasüregi szervek, képletek vizsgálatára is alkalmazzák.

Folyadékcitológia

A gyulladásos vagy tumoros eredetű testüregi folyadék vizsgálatával megállapítható, hogy az egyes betegségre utaló elváltozások jelen vannak-e a szervezetben. Leggyakrabban következőket vizsgálják:

  • vizelet,
  • köpet,
  • gerincvelői (cerebrospinalis) folyadék,
  • mellüregből vett (pleurális) folyadék,
  • szívburokból származó (pericardiális) folyadék,
  • hasűri (peritoneális) folyadék

Leváló sejtek citológiai vizsgálata

Üreges szervek felszínén elhelyezkedő elváltozásokból egyszerű kaparással, letörléssel annyi sejtet le lehet választani, ami citológiai kenet készítésére és mikroszkópos értékelésre alkalmas. A legismertebb ilyen típusú citológiai mintavétel a Pap-teszt, ahol egy kis spatula vagy kefe segítségével távolítanak el hámsejteket a méhnyak felszínéről. A kefe citológia jellemzően a nehezen hozzáférhető szervekben, szűk üregekben (pl. hörgők) elhelyezkedő elváltozások vizsgálatára alkalmazott eszköz, mely során egy apró kefe segítségével vesznek sejtmintát. Gyakori még ez az eljárás a nyelőcső, a gyomor és a szájüreg felszínes elváltozásainak citológiai vizsgálatánál is.

WEBBetegForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító;
cancer.org
Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A húgyhólyagdaganatokról

A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a...

A jövő patológusai: Dr. Pap Anita...

2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén...

Mintavételi eljárások - Mikor és...

Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen....

A méhnyakrákszűrés patológiai...

A méhnyak laphámkarcinómáját hosszú lappangási-átalakulási folyamat, ún. diszplázia előzi meg, melynek során a hámsejtek fokozatosan elvesztik az...

A leggyakoribb daganatok első tünetei

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A...

Mennyi idő alatt alakulhatnak ki az...

Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a...

A szövettani vizsgálat és a...

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és...

Még mindig téves kép él a...

Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.