Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet rá sor?

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus

A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük, amely a sejtek ép és kóros jelenségeinek megfigyelésére szolgál. Gyakran alkalmazzák szűrővizsgálat céljából, de fontos része a daganatok diagnosztizálásának is.

Biopszia vagy citológia?

A biopsziás szövetvizsgálattal összehasonlítva a citológiai eljárások a következő előnyökkel rendelkeznek:

  • könnyebb a mintavétel, kevesebb kellemetlenséggel jár a beteg számára (nem invazív eljárás, fájdalommentes, előkészítést nem igényel)
  • kevésbé valószínű, hogy súlyos szövődmények jelentkeznek
  • költséghatékony (pl. kisebb az eszközigénye)
  • gyorsabban kaphatunk eredményt

Hátránya például, hogy a mintavételi sejtek könnyen károsodnak, továbbá egyes esetekben nem elegendő a diagnózisalkotáshoz (hiszen a szövet szerkezetéről nem ad képet, illetve előfordulhat, hogy a mintavétel nem a kóros területről történik).

Ezt olvasta már? Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

Mikor jön szóba a citológiai vizsgálat?

A citológiai mintavétel használhatók diagnosztikai- és szűrővizsgálatokhoz egyaránt:

  • Diagnosztikai vizsgálatot olyan esetekben alkalmaznak, amikor bizonyos tünetek fennállása miatt feltételezhető valamilyen betegség megléte (például rákelőző állapot vagy daganatos megbetegedés).
  • Szűrővizsgálatot tünetek hiányában végeznek, megelőzés céljából, elsősorban a gyakrabban előforduló betegségek rizikócsoportjába tartozó embereknél (pl. szervezett lakossági szűrővizsgálatok keretében).

A diagnosztikai vizsgálatot gyakran alkalmazzák azoknál, akiknél a szűrővizsgálat eredménye pozitív. Néhány citológiai vizsgálat, mint a méhnyakrák szűrésére használt Pap-teszt, elsősorban a daganatos betegség kiszűrésére való, míg mások pontosan azonosítják a rákot.

Bővebben A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

Amikor a citológiai eredmény daganatos elváltozást mutat, lehetőség szerint sor kerülhet biopsziára is, ami a kezelés megkezdése előtt a pontos diagnózist és az összes szükséges patológiai információt megadja.

A citológiai vizsgálatok típusai

Vékonytűs aspirációs eljárás (FNA)

A kenethez használt sejteket vékony tű segítségével szívják ki az adott szervből, többnyire valamilyen képalkotó eljárással (CT, ultrahang) vezérelve a mintavételt. Például a pajzsmirigy- vagy hasüregi szervek, képletek vizsgálatára is alkalmazzák.

Folyadékcitológia

A gyulladásos vagy tumoros eredetű testüregi folyadék vizsgálatával megállapítható, hogy az egyes betegségre utaló elváltozások jelen vannak-e a szervezetben. Leggyakrabban következőket vizsgálják:

  • vizelet,
  • köpet,
  • gerincvelői (cerebrospinalis) folyadék,
  • mellüregből vett (pleurális) folyadék,
  • szívburokból származó (pericardiális) folyadék,
  • hasűri (peritoneális) folyadék

Leváló sejtek citológiai vizsgálata

Üreges szervek felszínén elhelyezkedő elváltozásokból egyszerű kaparással, letörléssel annyi sejtet le lehet választani, ami citológiai kenet készítésére és mikroszkópos értékelésre alkalmas. A legismertebb ilyen típusú citológiai mintavétel a Pap-teszt, ahol egy kis spatula vagy kefe segítségével távolítanak el hámsejteket a méhnyak felszínéről. A kefe citológia jellemzően a nehezen hozzáférhető szervekben, szűk üregekben (pl. hörgők) elhelyezkedő elváltozások vizsgálatára alkalmazott eszköz, mely során egy apró kefe segítségével vesznek sejtmintát. Gyakori még ez az eljárás a nyelőcső, a gyomor és a szájüreg felszínes elváltozásainak citológiai vizsgálatánál is.

WEBBetegForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító;
cancer.org
Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vashiányos vérszegénység Vashiányos vérszegénység

Mi okozhatja? Melyek a vashiány tünetei? Mennyi a vasszükségletünk?

Legyen a mozgás kortalan! Legyen a mozgás kortalan!

A Magyar Szabadidősport Szövetség ajánlása a szenior korosztálynak. (x)

A szövettan és a molekuláris...

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és...

Májbiopszia - Mikor javasolt, és...

A májbiopszia manapság egy rutin beavatkozásnak számító mintavételi eljárás. Lényege, hogy a máj állományából, vagy a májban látott gócos...

A leggyakoribb daganatok első tünetei

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A...

Mintavételi eljárások - Mikor és...

Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen....

Mennyi idő alatt alakulhatnak ki az...

Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a...

A húgyhólyagdaganatokról

A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a...

A méhnyakrákszűrés patológiai...

A méhnyak laphámkarcinómáját hosszú lappangási-átalakulási folyamat, ún. diszplázia előzi meg, melynek során a hámsejtek fokozatosan elvesztik az...

Még mindig téves kép él a...

Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.