• Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet rá sor?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus

        A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük, amely a sejtek ép és kóros jelenségeinek megfigyelésére szolgál. Gyakran alkalmazzák szűrővizsgálat céljából, de fontos része a daganatok diagnosztizálásának is.

        Biopszia vagy citológia?

        A biopsziás szövetvizsgálattal összehasonlítva a citológiai eljárások a következő előnyökkel rendelkeznek:

        • könnyebb a mintavétel, kevesebb kellemetlenséggel jár a beteg számára (nem invazív eljárás, fájdalommentes, előkészítést nem igényel)
        • kevésbé valószínű, hogy súlyos szövődmények jelentkeznek
        • költséghatékony (pl. kisebb az eszközigénye)
        • gyorsabban kaphatunk eredményt

        Hátránya például, hogy a mintavételi sejtek könnyen károsodnak, továbbá egyes esetekben nem elegendő a diagnózisalkotáshoz (hiszen a szövet szerkezetéről nem ad képet, illetve előfordulhat, hogy a mintavétel nem a kóros területről történik).

        Ezt olvasta már? Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

        Hirdetés

        Mikor jön szóba a citológiai vizsgálat?

        A citológiai mintavétel használhatók diagnosztikai- és szűrővizsgálatokhoz egyaránt:

        • Diagnosztikai vizsgálatot olyan esetekben alkalmaznak, amikor bizonyos tünetek fennállása miatt feltételezhető valamilyen betegség megléte (például rákelőző állapot vagy daganatos megbetegedés).
        • Szűrővizsgálatot tünetek hiányában végeznek, megelőzés céljából, elsősorban a gyakrabban előforduló betegségek rizikócsoportjába tartozó embereknél (pl. szervezett lakossági szűrővizsgálatok keretében).

        A diagnosztikai vizsgálatot gyakran alkalmazzák azoknál, akiknél a szűrővizsgálat eredménye pozitív. Néhány citológiai vizsgálat, mint a méhnyakrák szűrésére használt Pap-teszt, elsősorban a daganatos betegség kiszűrésére való, míg mások pontosan azonosítják a rákot.

        Bővebben A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

        Amikor a citológiai eredmény daganatos elváltozást mutat, lehetőség szerint sor kerülhet biopsziára is, ami a kezelés megkezdése előtt a pontos diagnózist és az összes szükséges patológiai információt megadja.

        A citológiai vizsgálatok típusai

        Vékonytűs aspirációs eljárás (FNA)

        A kenethez használt sejteket vékony tű segítségével szívják ki az adott szervből, többnyire valamilyen képalkotó eljárással (CT, ultrahang) vezérelve a mintavételt. Például a pajzsmirigy- vagy hasüregi szervek, képletek vizsgálatára is alkalmazzák.

        Folyadékcitológia

        A gyulladásos vagy tumoros eredetű testüregi folyadék vizsgálatával megállapítható, hogy az egyes betegségre utaló elváltozások jelen vannak-e a szervezetben. Leggyakrabban következőket vizsgálják:

        • vizelet,
        • köpet,
        • gerincvelői (cerebrospinalis) folyadék,
        • mellüregből vett (pleurális) folyadék,
        • szívburokból származó (pericardiális) folyadék,
        • hasűri (peritoneális) folyadék

        Leváló sejtek citológiai vizsgálata

        Üreges szervek felszínén elhelyezkedő elváltozásokból egyszerű kaparással, letörléssel annyi sejtet le lehet választani, ami citológiai kenet készítésére és mikroszkópos értékelésre alkalmas. A legismertebb ilyen típusú citológiai mintavétel a Pap-teszt, ahol egy kis spatula vagy kefe segítségével távolítanak el hámsejteket a méhnyak felszínéről. A kefe citológia jellemzően a nehezen hozzáférhető szervekben, szűk üregekben (pl. hörgők) elhelyezkedő elváltozások vizsgálatára alkalmazott eszköz, mely során egy apró kefe segítségével vesznek sejtmintát. Gyakori még ez az eljárás a nyelőcső, a gyomor és a szájüreg felszínes elváltozásainak citológiai vizsgálatánál is.

        WEBBetegForrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító;
         cancer.org
        Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Legutóbb frissült: 2017.09.29 14:55
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A száraz szem kezelése

        A száraz szem kezelése

        Dr. Cserháti Zoltán

        A száraz szem egyik legfontosabb kezelési módját a műkönnyek használata jelenti.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?

        Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének.

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata- és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

        A szövettani vizsgálat és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és célzott kezelésében

        A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és sejtanalízis, illetve a modern molekuláris patológiai eljárások révén a betegségek, elsősorban a rák megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében áll. Nem utolsó sorban a patológusokra fontos szerep hárul az egészségügyi minőségbiztosítás terén is.

        A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

        A méhnyak laphámkarcinómáját hosszú lappangási-átalakulási folyamat, ún. diszplázia előzi meg, melynek során a hámsejtek fokozatosan elvesztik az alapvető határoló és szigetelő funkciójukat, és ezzel egyidejűleg a küllemük is megváltozik. Mindennek hátterében a humán papillomavírus vagy röviden HPV fertőzése áll.

        Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról

        Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.

        4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban velük kapcsolatban. Cikkünkben a négy leggyakoribb mítoszról rántjuk le a leplet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.