Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

A különböző szövetek és szervek a mikroszkóp alatt egymástól eltérő módon néznek ki. Ennek oka, hogy különböző sejttípusokból alakultak ki, és a sejtek is különbözőképpen rendeződnek. Még ennél is fontosabb, hogy a betegségek nagy része, így a rák is megváltoztatja a szövetek és szervek szokásos megjelenését. Ezt vizsgálják a különféle típusú mintákon a patológusok.

A patológus olyan speciális orvos, aki a betegségeket laboratóriumi vizsgálatok segítségével diagnosztizálja. Időnként a mintákat egy-egy szakterülethez értő kezelőorvos is megvizsgálja. Így például a hematológusok (a vér rendellenességeiben jártas szakorvosok) gyakran megnézik a betegek vér vagy csontvelő keneteit vagy a bőrgyógyászok a bőrből vett szövetmintákat.

Bővebben 4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

Az alábbiakban néhány általános fogalom magyarázatát találja, melyek segítenek megérteni, mi alapján döntik el a patológus orvosok, hogy fennáll-e a daganatos betegség gyanúja.

A sejtek mérete és alakja

A rákos sejtek mérete és alakja gyakran abnormális. Ezek lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, mint a normál sejtek, melyeknek rendszerint olyan a formájuk, ami a működésüket lehetővé teszi. A rákos sejtek ezzel szemben általában kórosan működnek, hasznos funkciójuk elvész és az alakjuk is gyakran ennek megfelelően torzul.

A sejtmag mérete és alakja

A sejtmag a sejt közepe, mely tartalmazza annak DNS-ét. A rákos sejt sejtmagjának mérete és alakja jellemzően változik, vagyis többnyire nagyobb és sötétebb, mint egy normál sejt, a méretét tekintve pedig nagyfokú változatosságot mutathat. Fontos jellemzője a rákos sejt magjának, hogy miután bizonyos festékkel megfestették, mikroszkóp alatt vizsgálva sötétebb, mivel gyakran túl sok DNS-t tartalmaz.

A sejtek elrendeződése

A normál sejtek elrendeződése tükrözi a vizsgált szövet funkcióját. Például a mirigysejtek különböző összetételű anyagokat választanak el, amik aztán elszállításra kerülnek. Az emlő mirigyszövetei például, melyek az anyatej előállításáért felelősek a szoptatás alatt, lebenyekbe szerveződnek, ahol a tej termelődik, és csatornákba, amik a tejet a lebenyekből a mellbimbóba szállítják. A gyomor nyálkahártya sejtjei is mirigyeket alkotnak, melyek az elfogyasztott étel megemésztéséhez enzimeket és savat, valamint a nyálkahártya védelmére nyálkát termelnek.

Mikor daganat alakul ki az emlőben, gyomorban és más szövetekben, a rákos sejtek nem alkotnak jól megformált mirigyeket, ehelyett abnormális vagy torz mirigyszerű állományt hoznak létre, néha pedig csupán sejthalmazokat, melyek teljesen megváltoztak a valódi mirigyekhez képest.

A normál sejtek a szöveten belül többnyire a helyükön maradnak, az igazán rosszindulatú rákos sejtek ezzel ellentétben belenőnek, behatolnak más szövetekbe. A daganatsejteknek ez a támadó képessége azt tükrözi, hogy növekedésüket és mozgásukat nem hangolják össze a szomszédos sejtekkel. Eme támadó képességük által terjednek a környező szövetekre, egyúttal károsítják is azokat. A normál sejtektől eltérően a rákos sejtek áttétet képezhetnek (a véredények vagy nyirokerek által terjedve) a távoli testrészekben is. Ennek felismerése a mikroszkópos vizsgálat során sokat segít az orvosoknak a betegség megállapításában, hiszen ha valahol olyan sejteket találnak, amiknek ott nincs keresnivalójuk, valószínűleg daganatos megbetegedésről van szó.

A daganat típusa

Szervenként is sokféle alapvető daganattípus létezik, melyeket további többszázféle kategóriába lehet besorolni attól függően, hogy hogyan néznek ki a mikroszkóp alatt. A daganatok elnevezése az alapján történik, hogy melyik típusú normál sejthez vagy szövethez hasonlítanak leginkább. Például a mirigyszövethez hasonlító rákot adenocarcinomának nevezzük, ami az immunrendszer nyiroksejtjeihez hasonlít, limfómának, míg azokat, melyek csont- vagy zsírszövethez hasonlóak, osteosarcomának vagy liposarcomának.

A rák osztályozása

Miközben azonosítják, hogy a daganat mely sejt- vagy szövettípushoz hasonlít, azt is megállapítják, milyen mértékben hasonlít a normális sejtekhez vagy szövetekhez, ez a rákbetegség osztályozásának része. Az a daganat, mely a leginkább hasonlít a normál szövetekhez, alacsony fokozatú (low grade), míg az, ami nem igazán hasonlít a normál szövetekre, magas fokozatú (high grade) kategóriába sorolják. A magas fokozatú rák hajlamosabb a gyorsabb növekedésre és szétterjedésre, így a beteg kilátásai is többnyire rosszabbak.

Bővebben A daganatok osztályozásáról részletesen

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; cancer.org
Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke