• Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, patológus

        A különböző szövetek és szervek a mikroszkóp alatt egymástól eltérő módon néznek ki. Ennek oka, hogy különböző sejttípusokból alakultak ki, és a sejtek is különbözőképpen rendeződnek. Még ennél is fontosabb, hogy a betegségek nagy része, így a rák is megváltoztatja a szövetek és szervek szokásos megjelenését. Ezt vizsgálják a különféle típusú mintákon a patológusok.

        A patológus olyan speciális orvos, aki a betegségeket laboratóriumi vizsgálatok segítségével diagnosztizálja. Időnként a mintákat egy-egy szakterülethez értő kezelőorvos is megvizsgálja. Így például a hematológusok (a vér rendellenességeiben jártas szakorvosok) gyakran megnézik a betegek vér vagy csontvelő keneteit vagy a bőrgyógyászok a bőrből vett szövetmintákat.

        Bővebben 4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Az alábbiakban néhány általános fogalom magyarázatát találja, melyek segítenek megérteni, mi alapján döntik el a patológus orvosok, hogy fennáll-e a daganatos betegség gyanúja.

        A sejtek mérete és alakja

        A rákos sejtek mérete és alakja gyakran abnormális. Ezek lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, mint a normál sejtek, melyeknek rendszerint olyan a formájuk, ami a működésüket lehetővé teszi. A rákos sejtek ezzel szemben általában kórosan működnek, hasznos funkciójuk elvész és az alakjuk is gyakran ennek megfelelően torzul.

        Hirdetés

        A sejtmag mérete és alakja

        A sejtmag a sejt közepe, mely tartalmazza annak DNS-ét. A rákos sejt sejtmagjának mérete és alakja jellemzően változik, vagyis többnyire nagyobb és sötétebb, mint egy normál sejt, a méretét tekintve pedig nagyfokú változatosságot mutathat. Fontos jellemzője a rákos sejt magjának, hogy miután bizonyos festékkel megfestették, mikroszkóp alatt vizsgálva sötétebb, mivel gyakran túl sok DNS-t tartalmaz.

        A sejtek elrendeződése

        A normál sejtek elrendeződése tükrözi a vizsgált szövet funkcióját. Például a mirigysejtek különböző összetételű anyagokat választanak el, amik aztán elszállításra kerülnek. Az emlő mirigyszövetei például, melyek az anyatej előállításáért felelősek a szoptatás alatt, lebenyekbe szerveződnek, ahol a tej termelődik, és csatornákba, amik a tejet a lebenyekből a mellbimbóba szállítják. A gyomor nyálkahártya sejtjei is mirigyeket alkotnak, melyek az elfogyasztott étel megemésztéséhez enzimeket és savat, valamint a nyálkahártya védelmére nyálkát termelnek.

        Mikor daganat alakul ki az emlőben, gyomorban és más szövetekben, a rákos sejtek nem alkotnak jól megformált mirigyeket, ehelyett abnormális vagy torz mirigyszerű állományt hoznak létre, néha pedig csupán sejthalmazokat, melyek teljesen megváltoztak a valódi mirigyekhez képest.

        A normál sejtek a szöveten belül többnyire a helyükön maradnak, az igazán rosszindulatú rákos sejtek ezzel ellentétben belenőnek, behatolnak más szövetekbe. A daganatsejteknek ez a támadó képessége azt tükrözi, hogy növekedésüket és mozgásukat nem hangolják össze a szomszédos sejtekkel. Eme támadó képességük által terjednek a környező szövetekre, egyúttal károsítják is azokat. A normál sejtektől eltérően a rákos sejtek áttétet képezhetnek (a véredények vagy nyirokerek által terjedve) a távoli testrészekben is. Ennek felismerése a mikroszkópos vizsgálat során sokat segít az orvosoknak a betegség megállapításában, hiszen ha valahol olyan sejteket találnak, amiknek ott nincs keresnivalójuk, valószínűleg daganatos megbetegedésről van szó.

        A daganat típusa

        Szervenként is sokféle alapvető daganattípus létezik, melyeket további többszázféle kategóriába lehet besorolni attól függően, hogy hogyan néznek ki a mikroszkóp alatt. A daganatok elnevezése az alapján történik, hogy melyik típusú normál sejthez vagy szövethez hasonlítanak leginkább. Például a mirigyszövethez hasonlító rákot adenocarcinomának nevezzük, ami az immunrendszer nyiroksejtjeihez hasonlít, limfómának, míg azokat, melyek csont- vagy zsírszövethez hasonlóak, osteosarcomának vagy  liposarcomának.

        A rák osztályozása

        Miközben azonosítják, hogy a daganat mely sejt- vagy szövettípushoz hasonlít, azt is megállapítják, milyen mértékben hasonlít a normális sejtekhez vagy szövetekhez, ez a rákbetegség osztályozásának része. Az a daganat, mely a leginkább hasonlít a normál szövetekhez, alacsony fokozatú (low grade), míg az, ami nem igazán hasonlít a normál szövetekre, magas fokozatú (high grade) kategóriába sorolják. A magas fokozatú rák hajlamosabb a gyorsabb növekedésre és szétterjedésre, így a beteg kilátásai is többnyire rosszabbak.

        Bővebben A daganatok osztályozásáról részletesen

        WEBBetegForrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; cancer.org
        Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Módosítva: 2017.08.24 02:51, Megjelenés: 2017.08.24 02:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Anyaságra készülve

        Anyaságra készülve

        Dr. Farkas Ágnes

        10 dolog, amivel segíthetjük, hogy egészséges terhességünk legyen a jövőben.

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        Egy tűszúrástól a célzott gyógyszeres terápiáig: ideje jobban megismernünk a patológiát

        Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal közelebb áll az élő betegek vizsgálatához, mint az élettelen testek tanulmányozásához. A legtöbben mégis inkább az utóbbival azonosítják a patológusok munkáját - ezt támasztja alá a WEBBeteg.hu egészségportál felmérése is.

        Érdekességek a patológiáról - A szövettani metszetek tárolása

        Volt már műtéte, vagy vettek Öntől biopsziát? Ez azt jelenti, hogy már kapott kézhez kórszövettani leletet, amelyet egy patológus szakorvos készített el, és amelynek eredményét a zárójelentésben vagy az ambuláns lapban megkapta. Azt azonban kevesebben tudhatják, hogy mi történik azokkal a vizsgált szövetekkel vagy szervekkel, amik átkerülnek a patológiai osztályokra.

        A szövettani vizsgálat és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és célzott kezelésében

        A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és sejtanalízis, illetve a modern molekuláris patológiai eljárások révén a betegségek, elsősorban a rák megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében áll. Nem utolsó sorban a patológusokra fontos szerep hárul az egészségügyi minőségbiztosítás terén is.

        Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok: hogyan épül fel a patológia tudománya?

        A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

        Sánta Edit: Izgalmassá teszi a munkámat, hogy újabb és újabb molekuláris vizsgálatokat vezetnek be

        A napokban részt vettem egy betegtalálkozón, ahol azt kérdeztük a résztvevőktől, mi jut eszükbe a patológusról, a patológiáról. Sajnálatos módon kevesen mondták azt, hogy a patológus munkája kapcsolatban van a szövettannal is - mondja Sánta Edit, aki 14. éve dolgozik szakasszisztensként az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztályán. Mivel foglalkozik? Mi a kihívás a munkájában? Erre kerestük a választ.

        4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban velük kapcsolatban. Cikkünkben a négy leggyakoribb mítoszról rántjuk le a leplet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.