• Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.

        A patológus szakorvosok sokrétű tevékenységével, több alkalommal is találkoztam az utóbbi években, hónapokban. Legutóbb egykori kolléganőm várta hatalmas izgalommal szövettani eredményét, nőgyógyászati műtétje után egy esztendővel. A sokadik eredményre várt, de ennek sorsdöntő szerepe volt, mondta akkor, és nem értette: miért csúszik heteket a patológiai intézetből várt eredmény. „Sok a beteg, a munka, és kevés a szövettani, citológiai, a betegszervből vett mintát vizsgáló, és diagnózist felállító patológus szakorvos.” – ismételgetik a szakorvosok, ha a páciens aggódva érdeklődik hetente többször is leletének eredményéről. A méh- és petefészek eltávolító operációt, majd az azt követő speciális kezelések után egy évvel a fent említett hölgy várva várt szövettani eredménye negatív lett. A kiadott orvosi lelet számára nem csupán egy papír volt, hanem maga az élet, az újjászületés.

        Hirdetés

        Ugyanezt érezte az a középkorú nő is, akinek négy centis göböt távolított el pajzsmirigyéről dr. Lukács Géza professzor, aki a szokásos eljárás szerint, még a műtét közben sürgős szövettani vizsgálatot kért patológus kollégáitól. Miután bizonyságot nyert, hogy a daganat jó indulatú, a nemzetközi hírű professzor nem távolított el további részt az asszony pajzsmirigyéből. A műtétet követő eszmélés után, a sebész professzor megfogta az asszony kezét, s csak ennyit mondott: - Gratulálok, maga kétszer született!

        Többnyire a háttérben dolgoznak, mégis az egyik legfontosabb feladat az övék

        Vélhetően ebben az esetben sem gondolta végig a páciens, hogy a hatalmas műtét micsoda csapatmunka eredményeként vált teljes egésszé, aminek nélkülözhetetlen résztvevői a patológus orvosok is.

        S végül egy harmadik, fájó emlék, amiről a patológia juthat eszünkbe az, ha szerettünk elmegy közülünk, s halálát követően megtörténik a boncolása, a patológusok legprecízebb munkájának közreműködésével. S amikor elérkezik az idő, a legközelebbi családtag kézhez kapja a boncolási jegyzőkönyvet, amelyben szeretettjéről szinte mindent megtud, ami a betegségével, a halál okával összefüggésben állt. Ez az a dokumentum az, amit soha nem veszünk szívesen a kezünkbe, s aminek a „születését” bizonyosan a patológus orvossal azonosítjuk.

        Hol találkozunk a mindennapok során a patológus munkájával? 

        - betegségek szűrése során
        - nőgyógyászati, valamint emlőszűrés citológiai, szövettani vizsgálata alkalmával
        - idült máj- és vesebetegségek pontos diagnózisának megállapításához szükséges szövettani vizsgálatkor
        - bármilyen szervből vett mintavétel során (a mintából készített kenetet, vagy metszetet a patológus értékeli) 
        - gyomor- és bélpanaszok esetén végzett endoszkópos vizsgálat alkalmával, amennyiben a szövettani ellenőrzés is indokolt
        - megbetegedések gyógyítása során, például számos, speciális sebészeti beavatkozás során (műtét közben), azonnal szövettani-, intraoperatív vizsgálat indokolt az operáció további folytatásához

        (A patológus orvosok egyéb, napi tevékenységéről, munkavégzéséről a teljesség igénye nélkül adtunk tájékoztatást.)

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A Magyar Patológusok Társaságának tagjai nem ok nélkül tesznek meg mindent azért, hogy szakembereikre a civilek ne csupán mint boncolásokat végző orvosokra tekintsenek - akik ráadásul méltatlanul alulfizetettek, és a legtöbb egészségügyi intézményben rossz körülmények között végzik munkájukat -, hanem mint kulcsfontosságú, szövettani és citológiai diagnózist megállapító orvosként is elismerjék őket.

        A patológusok alapos, elemző tevékenysége a betegágyak mellett gyógyító orvosok munkájához elengedhetetlen. Napjainkban már egyre több olyan patológus orvos dolgozik a klinikákon, akik egy-egy adott kóros elváltozásból maguk vesznek mintát, majd annak mikroszkópos vizsgálata után, diagnosztizálják a betegséget – tudtuk meg dr. Kiss Attila szakorvostól. 

        Mit csinál pontosan a patológus orvos? 

        - A betegvizsgálati, illetve a képalkotó diagnosztikai eljárások adataiból, valamint a szövettani mintákból készített metszetek vizsgálata alapján megállapítja a betegség típusát, súlyosságát, bizonyos esetekben azonosítja a kórokozó baktériumokat, gombákat. Daganatos betegségek esetén pontosítja a kórság lefolyásának stádiumát is.

        - A patológusok vizsgálódása gyakran a gyógyulás első és legfontosabb lépése, amivel a gyógyító orvosok munkáját segítik.

        - Munkájukhoz tartozik az elhunytak boncolása is, amikor a halálhoz vezető folyamatok tisztázódnak, tehát kiderül a halál közvetlen oka.

        (WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

        Módosítva: 2017.04.11 11:09, Megjelenés: 2017.04.11 11:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        A problémával érdemes orvoshoz fordulni. Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

        A prosztata vizsgálata

        A prosztata vizsgálata

        WEBBeteg összeállítás

        Fontos időben kiszűrni a daganatos elváltozást. Milyen vizsgálatok szükségesek?

        Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?

        Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének.

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

        A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel, körülbelül 30 perc alatt szövettani véleményt tudunk mondani, mely alapján például az operáló sebész a műtét további menetéről is dönthet.

        Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról

        Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

        Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet rá sor?

        A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük, amely a sejtek ép és kóros jelenségeinek megfigyelésére szolgál. Gyakran alkalmazzák szűrővizsgálat céljából, de fontos része a daganatok diagnosztizálásának is.

        Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok: hogyan épül fel a patológia tudománya?

        A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

        Fiatal, patológusnak készül, és a daganatok biológiája foglalkoztatja

        Az osteosarcoma a leggyakoribb gyermekkori primer rosszindulatú csontdaganat, amelynek komplex a diagnosztikája, a röntgen, CT és MR képalkotó vizsgálatok mellett létfontosságú a korrekt szövettani diagnózis, amit a patológus ad. Dr. Szentkereszty Mártonnal beszélgettünk.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.