A szívelégtelenség prognózisa – Milyenek a betegek kilátásai a különböző típusokban?

A szívelégtelenség egy krónikus, sok esetben súlyos betegség, amely során a szív nem tudja elegendő hatékonysággal ellátni a testet vérrel és oxigénnel. A név ijesztően hangzik, de fontos tudni: a szív ilyenkor nem „áll le” – csupán nem működik megfelelően. A jó hír az, hogy a mai modern orvostudomány és a beteg együttműködése jelentősen javíthatja az életkilátásokat.

Mit jelent a szívelégtelenség?

A szív feladata, hogy a vért – és az abban szállított oxigént, tápanyagokat – eljuttassa a szervezet sejtjeihez. Szívelégtelenség esetén ez a pumpafunkció gyengül: vagy azért, mert a szívizom nem tud elég erővel összehúzódni, vagy mert a szív nem tud megfelelően megtelni vérrel.

Ez a keringés lassulásához, folyadékvisszatartáshoz, fáradékonysághoz és más kellemetlen tünetekhez vezet.

A szívelégtelenség típusai és azok kimenetele

A betegség lefolyása nagymértékben függ attól, hogy milyen típusú szívelégtelenségről van szó.

1. Csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFrEF)

Ebben az esetben a bal kamra összehúzódó képessége gyengül, és a szív nem képes elegendő vért kipumpálni a testbe. Az „ejekciós frakció” azt mutatja meg, hogy a bal kamra a benne lévő vér hány százalékát tudja kilökni egy összehúzódás során. Ha ez az érték 40% alatti, HFrEF-ről beszélünk.

• Prognózis: Kezelés nélkül rossz, de célzott gyógyszeres és eszközös terápiával jelentősen javítható.
• Túlélés: A modern kezelések bevezetése óta az 1 éves túlélési arány 85–90%, az 5 éves túlélés kb. 50%.

2. Megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF)

Ilyenkor a szív összehúzódása megtartott, de az elernyedés romlik. A szív fala merevvé válik, így kevésbé tud megtelni vérrel. Ez főként idősebbeknél, nőknél, magas vérnyomásos vagy cukorbeteg egyéneknél fordul elő.

• Prognózis: A túlélés hasonló, vagy kissé jobb, mint a HFrEF esetén, de kevesebb a célzott terápiás lehetőség.
• Fő cél: a tünetek enyhítése és a társbetegségek kezelése.

3. Középső tartományú ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF)

Ez a két típus közti átmenet: az ejekciós frakció 41–49% között van.

Kezelése és kilátásai részben a HFrEF-hez hasonlítanak.

Milyen tényezők befolyásolják a kilátásokat?

A szívelégtelenség prognózisa nemcsak a típusától függ, hanem számos más körülménytől is.

1. A tünetek súlyossága – NYHA-stádiumok

A panaszok erőssége alapján a szívelégtelenséget 4 fokozatba sorolják (NYHA I–IV).

• I-es fokozat: panaszmentesség
• II–III-as: különböző mértékű terhelésre jelentkező fáradtság, nehézlégzés
• IV-es: tünetek már nyugalomban is fennállnak

Minél előrehaladottabb a stádium, általában annál rosszabb a kilátás – ugyanakkor a kezelések célja a stádium visszafordítása, javítása.

2. Társbetegségek jelenléte

Gyakori kísérő állapotok:

• Magas vérnyomás
• Cukorbetegség
• Vesebetegség
• Elhízás
• Pitvarfibrilláció

Ezek rontják a prognózist, de megfelelő kezeléssel ezek a hatások mérsékelhetők.

3. Életkor

Az idősebb betegek gyakran több betegséggel küzdenek, és a szívizom regenerációs képessége is csökken, de az életminőségük így is jelentősen javítható.

4. A beteg együttműködése

A megfelelő gyógyszerszedés, életmódváltás és orvosi kontrollon való részvétel jelentős mértékben befolyásolja a túlélést. Az együttműködő betegeknek mérhetően jobbak az életkilátásaik.

Mennyi ideig lehet élni szívelégtelenséggel?

A betegség természetes lefolyása – kezelés nélkül – sajnos gyakran súlyos, de az elmúlt évtizedekben drasztikusan javult a túlélés a korszerű kezeléseknek köszönhetően.

Átlagos statisztikai adatok alapján:

• 1 éves túlélés: 80–90%
• 5 éves túlélés: 50% körüli
• 10 éves túlélés: 20–30%

Fontos azonban hangsúlyozni: ezek átlagértékek, és nem egyéni előrejelzések. Sok beteg – főleg, akik időben kapnak diagnózist és megfelelő kezelést – évtizedeken át élhet aktív életet a betegséggel.

Mit lehet tenni az életminőség javításáért?

A szívelégtelenség kezelése nem csak gyógyszerekből áll – az életmód megváltoztatása, a megfelelő gondozás és a tudatosság kulcsszerepet játszik abban, hogy valaki jól éljen ezzel a betegséggel.

Gyógyszeres kezelés

A szív működését javító, túlélést növelő gyógyszerek célja a szív tehermentesítése, a keringés javítása és a súlyos ritmuszavarok megelőzése.

Eszközös kezelési lehetőségek szívelégtelenségben

A szívelégtelenség kezelésében a gyógyszerek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az eszközös beavatkozások, amelyek célja a szív teljesítményének javítása és az életveszélyes ritmuszavarok megelőzése.

1. Biventrikuláris pacemaker (CRT – Cardiac Resynchronization Therapy)

Olyan speciális pacemaker, amely a szívkamrák összehúzódását újraszinkronizálja. Azon betegeknél javasolt, akiknél a bal kamra működése súlyosan csökkent, és az EKG-n vezetési zavar (pl. bal Tawara-szár-blokk) látható. A CRT javítja a szív összehúzódásának hatékonyságát, csökkenti a tüneteket, és növeli a túlélést.

2. Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD)

Ez az eszköz folyamatosan figyeli a szívritmust, és életveszélyes ritmuszavar esetén automatikusan beavatkozik, például elektromos lökéssel visszaállítja a normál ritmust. Olyan betegeknél alkalmazzák, akiknél nagy a kockázata a hirtelen szívhalálnak.

3. Kombinált eszköz (CRT-D)

Ez a készülék ötvözi a CRT és az ICD funkcióit – szinkronizálja a kamraműködést, és egyben véd a súlyos ritmuszavarokkal szemben is.

4. Bal kamrai segédeszköz (LVAD)

Előrehaladott szívelégtelenségben alkalmazzák, amikor a gyógyszerek és egyéb kezelések már nem elegendők. A készülék mechanikusan segíti a vérkeringést, és áthidaló megoldás lehet szívtranszplantáció előtt.

Életmódváltás

• A só- és folyadékbevitel korlátozása segít a pangás csökkentésében
• A testsúly kontrollálása javítja a szív terhelhetőségét
• A mozgásprogram az állóképesség fenntartására és a szívizom védelmére is alkalmas
• A dohányzás elhagyása és az alkohol fogyasztásának kerülése szintén alapvető fontosságú

Rendszeres kontroll

A szívelégtelenség nem statikus állapot – rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség a terápia módosításához és a romlás megelőzéséhez.

Mire figyeljen a beteg a mindennapokban?

• Figyelje a testsúlyát naponta – hirtelen gyarapodás pangás jele lehet
• Vezessen tünetnaplót
• Tartsa be a gyógyszerelést, még akkor is, ha tünetmentes
• Ne halogassa az orvosi vizsgálatokat

Összefoglalás

A szívelégtelenség komoly, de nem reménytelen betegség. Prognózisa a betegség típusától, súlyosságától és a beteg aktív közreműködésétől függ. A modern kezeléseknek köszönhetően ma már sok beteg hosszú éveken keresztül élhet tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel, ha együttműködik a kezelőorvossal és betartja az ajánlásokat.

A cél nem csupán az élet meghosszabbítása, hanem a teljesebb, jobb életminőség biztosítása – ehhez pedig orvos és beteg közös munkájára van szükség.

Ez is érdekelheti A szívelégtelenség kezelése

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus