Ártalmas kozmetikumok - Milyen összetevőkre figyeljen?

Dr. Lajtos Melinda
szerző: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

Egyre csak szélesedik a kozmetikai cégek által előállított termékek palettája, és egyre több pénzt költenek fejlesztésre, kutatásra. Sajnos még így sem vagyunk teljesen biztonságban, mivel a tartósításra, az illat- és színfokozásra használt anyagokra sokan lehetnek allergiások.

A téma cikkei

4/1 Hogyan válasszuk ki a megfelelő kozmetikumot?
4/2 Ártalmas kozmetikumok: milyen összetevőkre figyeljen?
4/3 A biokozmetikumok
4/4 Veszélyes összetevők a kozmetikumokban

A legtöbb terméket kémiai úton állítják elő, és szinte mindegyik tartalmaz valamilyen konzerválószert, festék- és emulgeáló anyagot vagy antioxidáns hatású összetevőt. Ezek az anyagok úgy vannak kialakítva, hogy a bőrön keresztül gyorsan felszívódjanak és könnyen a véráramlatba jussanak.

Csakhogy éppen ebben rejlik a veszély is, mivel így könnyen szét tudnak terjedni a szervezetben, létfontosságú szervekbe is bejutnak, illetve azokban felhalmozódva, akár súlyosabb problémát is okoznak.

A tartósítószerként használt két legveszélyesebb anyag az egészségünkre a triklozán és a parabén. Az elsőként említett szert már be is tiltották a bőrirritáló és a bőrgombásodást elősegítő hatásai miatt. A parabén egy hormonhatású vegyület, amely nemcsak a felszínen hat, hanem képes a vérbe is bejutni. Összefüggésbe hozták már mellrák kialakulásával is, de számtalan tanulmány bizonygatja ennek a vegyületnek az ártalmatlan hatását is.

Az emulgeálószerek azért felelősek, hogy a zsír és víz összetevők együtt maradjanak. Legismertebb a polietilén-glikol (PEG), amely polyglykol, polysorbate néven kerül feltüntetésre a termékek összetevői között. Ezek az anyagok áteresztővé teszik a bőrt, így idegen organizmusok, illetve mérgek könnyebben bejutnak a szervezetünkbe.

A mesterséges színező anyagok és hatásaik

Szinte kivétel nélkül minden kozmetikumban található valamilyen festékanyag, amellyel könnyebben eladható egy-egy termék. Azonban ezek a színezőnek használt vegyületek mesterséges úton vannak előállítva, így az arra érzékenyekben allergénként viselkednek. A legnagyobb változáson a hajfestékben található színezőanyagok mentek keresztül. Már a 80-as évektől egészen napjainkig egyre több vizsgálat, kutatás igyekszik ezen anyagok egészségkárosító hatásait feltárni.

Ennek köszönhetően már számos szert betiltottak, ugyanis kiderült néhányról, hogy akár húgyhólyagrákot vagy limfómát is okozhatnak. Jelenleg a forgalomban lévő termékek nemzetközi bizottság által bevizsgáltak, így eddigi tudás szerint veszélytelenek.

Vitatják az antibakteriális szappanok biztonságát

Több millió háztartásban használnak antibakteriális szappant illetve tisztítószert annak reményében, hogy azok segítenek megőrizni a család egészségét. Felmerül azonban a kérdés, hogy ugyanaz a vegyi anyag, mely képes megölni a különböző baktériumokat, vajon veszélyt jelent-e ránk?

Ne hagyjuk magunkat az orrunknál fogva vezetni!

A kozmetikumok fele tartalmaz illatanyagot, ami azonban a csomagoláson csak parfümként van feltüntetve. Köztudott, hogy a parfümök akár több száz illatanyagfajtából tevődnek össze. Ezek közül már 26 anyagról derült ki, hogy elég erős allergizáló hatása van, amelyeket külön is fel kell tüntetetni a flakonokon.

Antioxidáns: csak a neve hangzik jól...

Gyakran találkozunk antioxidáns összetevővel egy-egy tisztálkodószer kapcsán butylhydroxytoluol (BHT) és a butylhydroxyanisol (BHA) néven. Ez a kettő igen ártalmas az immunrendszerünkre, gyakran okoz allergiát. Már leírták magzatkárosító hatását is.

Egyes tisztálkodószereink ásványiolaj-kivonatot tartalmaznak, amely sűrűségéből adódóan elzárja a bőr pórusait és érzékenyíti, függővé teszi a bőrt. Emellett még lelassítja a sejtek megújulását, elősegítve ezzel a bőr korai ráncosodását. Különösen rossz hatású lehet ez a zsíros bőrűeknek, sokkal több pattanás jelenhet meg rajtuk.

A legtöbb sampon, fogkrém, tusfürdő tartalmaz valamilyen habképző anyagot, például nátrium-lauril-szulfátot, amely igen erős zsírtalanító hatással is rendelkezik. Ennek következtében a bőrön található védőréteget roncsolva bőrgyulladást, korpásodást okozhat.

A korpásodás ellen használt termékek egy része úgy fejti ki hatását, hogy a korpát „leragasztja” a fejbőrhöz, ezzel megakadályozza a bőr lélegzését, normális regenerációját.

A ránctalanítók nem is ránctalanítanak?

A „ránctalanító” kifejezés sem felel meg az elvártaknak, vagyis az ilyen néven forgalomban lévő termékek nem képesek a természetes öregedés folyamatát leállítani, visszafordítani. A legjobb krém is csak csökkenteni tudja a ráncok mélységét, de teljesen eltüntetni nem képes.

Nagy port kavartak nemrégiben az izzadásgátlókban található alumínium-származékok (alumínium-klór-hidrát, alumínium-cirkónium-hidrát, alumínium-cirkónium-glicin), mivel egyes kutatások szerint megnövelhetik az emlőrák kialakulását. A tanulmány szerint összehúzzák a pórusokat, eltömítik azokat, illetve képesek lerakódni az emlő szöveteiben, és képesek ösztrogénreceptorokhoz is kötődni.

Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

Cikkajánló

Fogantatás előtt
Fogantatás előtt

Életmódváltásra is szükség lehet.

Hát- és derékfájás
Hát- és derékfájás

Mire utalhat, ha reggel tapasztalja?

WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Hidvégi Edit, Dr. Brugós László
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.