Kozmetikumok: milyen összetevőkre figyeljen?
megjelent:
A mindennaposan használt kozmetikum nemcsak ápolhat, hanem irritálhat vagy allergiás reakciót is kiválthat. Orvosként gyakran találkozni olyan páciensekkel, akik hosszú ideig küzdenek visszatérő bőrproblémákkal, mire kiderül: a háttérben egy kozmetikum áll.
A kozmetikumok több tucat, néha több száz összetevőt tartalmazhatnak. Ezek közül néhány különösen gyakran okoz irritációt vagy allergiát. Az nem várt hatást okozó összetevők között vegyi úton előállított és természetes összetevők is szerepelnek, a biokozmetikumok sem jelentenek garanciát arra, hogy nálunk nem vált ki bőrpanaszokat.
Melyek a leggyakoribb problémás összetevők?
1. Illatanyagok (parfum, fragrance)
Az egyik leggyakoribb allergéncsoport. Nemcsak a „parfümös” termékekben, hanem „illatmentesnek” nevezett készítményekben is előfordulhatnak elfedő illatok. Természetes (illóolaj) és szintetikus formában is jelen lehetnek a készítményekben. Gyakori tünetek: viszketés, bőrpirosság, ekcéma.
2. Tartósítószerek
A termékek eltarthatóságát biztosítják, de sok közülük szenzibilizáló hatású.
Gyakori példák:
- parabének - Ma már ritkábban okoznak gondot, mint ahogy azt sokan gondolják.
- formaldehid-leadó anyagok (pl. DMDM hydantoin)
- izotiazolinonok (pl. methylisothiazolinone – MI) - Különösen erős allergén, és az elmúlt években sok kontakt dermatitisz hátterében állt.
3. Felületaktív anyagok (tenzidek)
Főleg tisztítókban (arclemosók, samponok) előforduló kozmetikai összetevők, gyakori példa a sodium lauryl sulfate (SLS). Inkább irritációt okoznak, nem klasszikus allergiát.
4. Alkoholok
Nem minden alkohol rossz hatású a bőrre, de a denaturált alkohol (alcohol denat.) száríthatja és irritálhatja a bőrt, ronthatja a bőrbarriert, azaz a bőr környezeti hatásokkal szembeni védőfunkcióját.
5. Növényi kivonatok és illóolajok
Paradox módon a „természetes” összetevők között is sok az allergén. Tipikus példa a teafaolaj, a levendulaolaj és a citrusolajok.
Van-e olyan összetevő, amit mindenkinek érdemes kerülni?
Ez egy fontos és gyakran félreértett kérdés. Valójában nincs univerzálisan tiltott kozmetikai összetevő, amit mindenki számára ellenjavallt lenne. A kozmetikai termékek összetételét szigorúan ellenőrzik a hatóságok, az általánosan veszélyes összetevők az Európai Unióban nem, vagy korlátozottan engedélyezettek. A reakciók nagy része egyéni érzékenységen alapul. Ez igaz a sokak által veszélyesnek gondolt összetevőkre, például a parabénekre is.
Ugyanakkor vannak magas kockázatú csoportok, amelyeket orvosként gyakran javaslunk minimalizálni:
- erős illatanyagok
- izotiazolinonok
- erősen irritáló alkoholok
- túl komplex, „túlzsúfolt” formulák
Egyszerűen fogalmazva: minél több az összetevő, annál nagyobb az esély a problémára. Sokszor az egyszerű összetevők a legbiztonságosabbak.
Szigorú szabályozás |
| Antibakteriális és gombaellenes hatású összetevő az triklozán/triklokarbán. Bár egyértelmű veszélyei nem bizonyítottak, a potenciális kockázatok miatt alkalmazását már jelentősen korlátozták a kozmetikumokban, szigorú határértékek és alkalmazási területek mellett kerülhet be a kozmetikumokba. Ugyancsak antibakteriális hatása miatt terjedt el korábban az ezüstkolloid, elsősorban az alternatív gyógyászatban, azonban az emberi egészségre nézve ez is kockázatos: belsőleges alkalmazása kifejezetten ellenjavallt, de külsőleges felhasználása is korlátozottan lehetséges. Antioxidáns összetevő a butylhydroxytoluol (BHT) és a butylhydroxyanisol (BHA), melyek felhasználása ugyancsak nagyon alacsony koncentrációban és nem minden termékben engedélyezett az Európai Unió területén. A hatóságok folyamatosan gyűjtik a bizonyítékokat az egyes összetevők biztonságosságáról. |
A „természetes” = biztonságos?
Röviden: nem, ez sajnos az egyik leggyakoribb tévhit. A bőr immunrendszere nem tesz különbséget „természetes” és „szintetikus” között. Ami számít: az adott molekula képes-e immunválaszt kiváltani.
Klasszikus példák a már említett illóolajok (pl. levendula, teafa), melyek gyakori allergének, továbbá a propolisz, ami ugyancsak természetes, mégis sokaknál allergiát okoz.
Sőt, a természetes kivonatok gyakran komplex keverékek, így nehezebb megjósolni, melyik komponens okoz reakciót.
Mindig látványos tüneteket okoz az allergiás reakció?
Nem feltétlenül – és ez klinikailag nagyon fontos!
Klasszikus allergiás bőrtünetek:
Kevésbé nyilvánvaló formák:
- enyhe, tartós bőrszárazság
- „érzékeny bőr” érzés
- apró, visszatérő pattanásszerű elváltozások
- szemkörnyéki irritáció - akár a krém által közvetlenül érintett területtől távolabb is!
Késleltetett reakciók:
Az allergiás kontakt dermatitisz gyakran 24–72 órával később jelentkezik. A késleltetett hatás miatt sok páciens nem köti össze a tünetet a kiváltó termékkel.
Mikor érdemes hipoallergén terméket választani?
Nem csak azoknak ajánlottak a hipoallergén kozmetikumok, akik sejtik, hogy allergiásak. Különösen ajánlottak:
- atópiás dermatitisz esetén
- rosaceás bőrön
- csecsemőknél, kisgyermekeknél
- terhesség alatt (fokozott bőrérzékenység miatt)
- kozmetikai kezelések után (pl. hámlasztás, lézer)
- akut bőrgyulladás idején
A „hipoallergén” jelölés nem jelent 0% kockázatot, de általában kevesebb összetevőt tartalmaz, mellőzi a gyakori allergéneket és érzékeny bőrre tesztelt.
Tanácsok a mindennapokra
A legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb tanácsok:
- egyszerű rutin: kevesebb termék = kisebb kockázat
- illatmentes készítmények előnyben részesítése
- új termék tesztelése kis bőrfelületen, pl. csuklón
- bőrtünetek jelentkezése esetén „nullázás”: minden új termék elhagyása
- szükség esetén bőrgyógyászati epikután (patch) bőrteszt
A kozmetikumokkal kapcsolatos allergiák gyakoriak, de sokszor rejtve maradnak. A kulcs a tudatosság: minél jobban ismerjük a bőrünket és az összetevőket, annál könnyebben kerülhetjük el a problémákat.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kádár Eszter
