Mire figyeljünk önbarnító krém használatakor?

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos frissítve:

Mindenki számára elérhetők az év bármely szakában, első látásra könnyen alkalmazható készítmények, melyek többségét otthoni használatra fejlesztették ki, bár kozmetikai célokra is kiválóak: ezek az önbarnító készítmények.

Az önbarnító készítmények legfőbb hatóanyaga a dihidroxi-aceton, amely a bőr legfelső, elszarusodott rétegét színezi be kémiai úton. A kialakult barnaság nem véd az UV-sugárzás ellen.

Előnye, hogy a nappal és a szoláriummal szemben nem jár a bőr számára UV-terheléssel, így annak későbbi káros hatásait (bőröregedés, bőrrák) is elkerülhetjük.

Ellenzői szerint ugyanakkor az önbarnítók természetellenesen sárgás színt eredményeznek, és óva intenek egy sokadik vegyi anyag alkalmazása ellen, a bőrallergia kialakulásának veszélyére irányítva a figyelmet.

Mire kell figyelni önbarnító használatakor?

Az egyenletes, csíkmentes színhatás érdekében nagyon oda kell figyelni, hogy a krémeket egyenletesen oszlassuk el. Emellett érdemes egy alapos testradírozást, peelinget is beiktatni az önbarnítók felvitele előtt, ugyanis mivel a színezőanyag az elszarusodott területeken jobban kifejti hatását, az elhalt sejtek egyenetlen eloszlása miatt az elért eredmény könnyen foltos lehet. A kezeket pedig a készítmény alkalmazását követően érdemes alaposan megmosni.

Ugyanez igaz a talp, a tenyér, a térd és a könyök esetében is: mivel itt bőrünk alapvetően sokkal keményebb a fokozott elszarusodás miatt, gondatlan önbarnítással furcsa eredményeket érhetünk el. Sokan a könyök és a térd területét például védőkrémmel kenik be az önbarnító felvitele előtt a „foltos” hatás elkerülése érdekében.

A piacon az elmúlt időszakban megjelentek olyan készülékek, melyek az állószoláriumhoz hasonló formában önbarnító permetet locsolnak a barnulni vágyóra, így csökkentve a kockázatát, hogy frissen szerzett barnaságunk foltosnak tűnjön.

A bőr természetes hámlási folyamatának köszönhetően körülbelül egy hét alatt szabadul meg az önbarnító által kialakított színtől.

Pontosan hogyan is hatnak ezek a készítmények?

Az önbarnító szerben lévő dihidroxi-aceton (DHA) a szaruréteg keratinjának aminosavaival lép reakcióba, ami során barnás színű, úgynevezett melanoidok képződnek. Ez a hatásmechanizmus magyarázza tulajdonképpen, hogy a szaruréteg vastagságától függően miért jönnek létre sok esetben nem kívánatos színárnyalatok például a könyök, a térd vagy a kéz belső felületén.

Néhány készítményben a dióból nyert, szintén barnás színt adó juglon is megtalálható.

Az emberek kb. 10 százalékánál azonban a DHA-s önbarnítók egyszerűen nem produkálják a kívánt hatást, mivel esetükben a keratinban nincs jelen a DHA reakciópartnere. Nekik sem kell azonban lemondaniuk az önbarnítózásról, ilyenkor eritrulóztartalmú készítmények javasolhatóak. Ezeknek a hatása tartósabb, de az eredmény később mutatkozik csak meg, kb. 24–36 óra elteltével jön létre. Az eritrulóz előnye, hogy belőle nem keletkeznek potenciálisan toxikus bomlástermékek. Manapság már a legtöbb önbarnító kozmetikum a DHA és az eritrulóz kombinációját tartalmazza.

Lehet káros hatása is?

Mint minden kozmetikumnál, az önbarnítóknál is felléphetnek túlérzékenységi, allergiás reakciók. Ezek okai elsősorban a tartósító- és konzerválószerek, illetve az illatanyagok. Mivel azonban az önbarnítók jellegzetes szúrós szagát adó dihidroxi-aceton illata roppant kellemetlen, a gyártók jellemzően ragaszkodnak az illatanyagokhoz.

Emellett pattanásokat is okozhat. Sokan tapasztalják azt is, hogy a mesterségesen előidézett barnulás után a bőrt piros foltok tarkíthatják, miután a krém hatása elmúlik.

Az allergiás reakción kívül a DHA bomlása során képződő formaldehid kifejezetten káros hatású. A DHA-s önbarnító szerek hosszú ideig való tárolása pedig fokozza a bomlás valószínűségét, amit a magas hőmérséklet pedig még fel is gyorsít. Ezért mindig tároljuk sötét, hűvös helyen az önbarnítókat, és lehetőleg friss, új készítményt használjunk, soha ne alkalmazzuk a lejárati időn túl ezeket a készítményeket.

Mit mondanak a szakértők, milyen egyéb veszélyei vannak ezeknek a kozmetikumoknak?

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője fontosnak tartja, hogy figyeljünk az egyéb összetevőkre is. Külön kiemelte a parabént, mint kifejezetten káros potenciális alkotórészt, ugyanis a parabén „beleavatkozik a hormonrendszerbe, tehát egy fejlődő szervezetre jelenthet kockázatot, de például hozzájárulhat a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához, elhízáshoz, különböző immunbetegségekhez: asztmához, allergiához is. Sőt hormonális típusú rákokkal, mint emlőrák vagy hererák is kapcsolatba hozták ezt az anyagot” – fejtette ki.

Az önbarnító krémek fokozzák az UV-sugarak káros hatását!

A bőrgyógyász szakemberek pedig figyelmeztetnek, hogy az önbarnító krémek színezőanyaga védelem helyett éppen inkább fokozza az UV-sugarak káros hatását, tehát kifejezetten tévhit az, hogy az önbarnítóval elnyert barnaság védene a bőrráktól.

Azonban az is igaz, hogy a dihidroxi-aceton származékai a humán anyagcsere termékei között is megtalálhatók, így – bomlástermékei ellenére – veszélytelennek tekinthető. A modern önbarnítókban egyébként kisebb koncentrációban alkalmazzák a DHA-t, mint régebben. Ez alapján kijelenthető, hogy az önbarnítókkal nyert barnaság nagy valószínűséggel kevésbé veszélyes, mint a napozással, az UV-sugárzás révén nyert barnás bőrszín.

Mivel lehet összekeverni a narancssárgás elszíneződést?

A tenyéren önbarnítózás után megmaradó/megjelenő narancsos elszíneződés egyeseknél riadalmat, betegség gyanúját is keltheti, tulajdonképpen jogosan. Egyes állapotokban, illetve betegségekben ugyanis hasonló elszíneződést lehet tapasztalni a bőrön.

Az A- és C-hipervitaminózis, vagy a hipercarotinaemia (túl sok sárgarépa, sütőtök fogyasztása), illetve a cserzőknél, vagy üvegggyárban, alumíniumkohóban dolgozóknál kialakuló munkahelyi ártalom szintén tud hasonló elváltozást okozni, csakúgy, mint egy fotoallergiás reakció, vagy például a vérehulló fecskefű nedvével való érintkezés is. Komolyabb betegségek, mint az Addison-kór, pajzsmirigybetegség vagy akár inzulinrezisztencia is állhat a háttérben, ha valaki az önbarnítózáshoz hasonló naracsos-barnás elszíneződést vesz észre magán, anélkül, hogy használt volna ilyen kozmetikumot.

Dr. Kónya Judit, családorvosDr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk:
Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.