A dohányzás megjelenése, elterjedése, társadalmi hatásai

Dr. Diószegi Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Diószegi Judit, pszichiáter

Nem könnyű pontosan megbecsülni, hányan is dohányoznak Magyarországon. Megközelítő számadatok szerint a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, a nők 18-28 százaléka dohányzik. Ezzel Európa országai között a középmezőnyben foglalunk helyet.

Míg a férfiak körében stagnálni látszik a dohányosok száma, addig a nők és fiatal korosztály esetében sajnos emelkedésről beszélhetünk. Ugyanakkor az első cigaretta elszívására az egyre korábbi életévekben kerül sor. Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves serdülők mintegy 33 százaléka dohányzik, 70 százalékuk pedig legalább egyszer próbálta már. Tudni kell, hogy a dohányzás miatti bekövetkezett halálozások a legproduktívabb életévekben következnek be. A Pénzügyminisztérium 2010-es költségvetési kimutatása alapján a jövedéki adó 30% a cigaretta eladásából származik

Az egész világot tekintve 1,22 milliárd ember dohányos. Ha ilyen ütemben növekszik ez a szám, akkor 2025-re 1,5–1,9 milliárd várható. A WHO szerint (2004) a világot érintő becslése alapján 58,8 millió halálesetből 5,4 millió hozható összefüggésbe a dohányzással.

Vallási rítusoktól a káros szenvedélyig

I.e. 5000-3000 körül kezdték el Dél-Amerikában a dohány termesztését, égetés útján keletkező füstjét már ekkor belélegezték. A kezdetekben ez még vallási rítusokhoz kötődött, a későbbiekben vált élvezeti cikké. Az észak-amerikai törzsek kereskedtek is vele, az indiánok gyógyszerként is alkalmazták más növények leveleivel, gyökereivel együtt keverve. Valószínűleg Kolumbusz hozhatta át Európába ezt a szokást, „eltanulva” az amerikai őslakosoktól.

Az ún. „barna aranyat” először 1612-ben John Rolf telepes (Jamestown) termelte sikeresen. A nikotin elnevezés Jean Nicot nevéből származik, aki 1560-ban mutatta be Franciaországban a dohányzást, ezután terjedt el Angliában is ez a szokás. Európai kereskedők révén Afrika is érintetté vált. Mindezek ellenére voltak olyan uralkodók, vallási vezetők, akik kritikával illették, tiltották a dohányzást (IV. Murád oszmán szultán, Chongzhen kínai császár, Japánban az Edo-korszak sógunátusa, 1634-ben a moszkvai pátriárka, VII. Orbán pápa, I. Jakab angol király), mégis a 17. században, Londonban mintegy 7000 dohánykereskedő dolgozott. Ezt követően a kereskedelemből származó bevétel lehetőségét, bizonyos uralkodók állami monopóliummá nyilvánították.

Hazánkban a dohány termesztése a török birodalom fennhatósága alatt vált elterjedté. A 19. század második felében került sor a cigaretta bevezetésére, melynek iparosítása James Bonsack nevéhez fűződik.

Számos híres személyiség gyújtott rá cigarettára, pipára vagy szivarra image-ének érdekében. Ilyen volt Jean Paul Sartre, Albert Einstein, Sztálin, Douglas MacArthur, Bertrand Russell és Bing Crosby, akik cigarettáztak, vagy Harold Wilson brit miniszterelnök, aki pipát szívott, Winston Churchill pedig szivarozott. Az Arthur Conan Doyle által életre keltett Sherlock Holmes detektív ugyanakkor mindhárom féle termékkel élt.

Napjainkban a fiatalok körében az első cigarettára való rágyújtás, illetve a dohányzás még mindig hasonló módon alakul ki, azaz a társaság, a közösség hatására, nehogy gyengének tartsák a fiatalt, vagy kiközösítsék.

A dohányzás egészségkárosító hatásai

Már az 1920-as években világossá vált a dohányzás és tüdőrák kapcsolata, az 1980-as évektől pedig a tudományos bizonyítékok száma egyre csak nő, és nem csupán a tüdőrák, hanem egyéb más betegségeket illetően is.

Kimutatták a káros hatásokat az akaratukon kívüli passzív dohányosok körében is. A következményes megbetegedések plussz költségeket rónak az egészségügyre. Éppen ezért számos ország különböző módon korlátozza a dohányzást életkor és hely szerint, pontos határokat szab az árusításnak, illetve a médiában megjelenő reklámokat, magát a dohány termék csomagolását is szabályozza. Az Európai Unión belül például tilos a televízióban, interneten, rádióban, nyomtatott sajtóban (kivéve mozi, óriásplakát) bármilyen nemű reklám.

A gyermekek és „vétlen” passzív dohányosok egészségének védelmében, emellett pedig természetesen a saját életminőség, és potenciálisan megélhető életévek miatt érdemes minden dohányosnak a leszokás mellett döntenie. Ha ez önerőből nem sikerül, akkor pedig nyugodtan lehet bárkinek orvosi segítséget kérni ebben.

A legfontosabb kérdések a dohányzásról

Nikotinfüggőségi teszt - Ön azt állítja, nem dohányzik? Csak alkalomadtán, netán szórakozó helyen gyújt rá? Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy csak áltatja magát, és komoly nikotinfüggőségben szenved, vagy tényleg le tudja tenni a cigarettát.
Töltse ki Nikotinfüggőségi tesztünket!

Dohányzás: nemcsak a tüdőnek és szívnek méreg: A dohány méreg - nemcsak a tüdő és a szív, hanem fogaink számára is. A dohányosok körében ötször nagyobb a fogíny és az fogágy gyulladásának esélye, így a fogaikat is nagyobb eséllyel veszítik el. Legyen az cigaretta, pipa vagy akár szivar, a füst a fogakat is támadja - nem közvetlenül. A rákkeltő füst bejárja a szájüreget, káros anyagai megtapadnak a fogakon, a nyelven és a szájnyálkahártyán. A nikotin a tüdő és a nyálkahártya véráramába kerülve az erek összehúzódását eredményezi.
Dohányzás: nemcsak a tüdőnek és szívnek méreg

Mit tartalmaz egy cigaretta? A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin. A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is.

Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit. A kátrány mint égési melléktermék lerakódik a tüdőben, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalma.

A függőség kialakulásáért azonban a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt gyakran tapasztalják az első alkalommal rágyújtók is. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat.
Mit tartalmaz a cigaretta?

Dohányosok táplálkozása - Sok gyümölcs és zöldség, kevesebb zsír, sok mozgás: néhány tipp, mit érdemes fogyasztaniuk a dohányzóknak. A leszokás utáni hízás csak átmeneti állapot, így nem érdemes a kövérségtől való félelem ragaszkodnia a káros szenvedélyhez. A dohányosoknak több antioxidáns vitaminra van szükségük, mint nemdohányzó társaiknak, a leghatásosabbak az A-, E-, és C-vitaminok, ennélfogva több gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztaniuk, mert a természetes vitaminok hatásosabbak, mint a tablettaformában bevitt készítmények. Dohányosok táplálkozása

Módszerek a leszokáshoz - Egyedül nem megy - A dohányosok nagy része annak tudatában is tovább dohányzik, hogy tisztában vannak annak veszélyeivel. Ennek legfőbb oka, hogy a dohányzás az egyik legsúlyosabb - a kemény drogokra jellemző mértékű - függőséget képes létrehozni. Az első lépés persze minden esetben a valóban komoly elhatározás, enélkül eredmény eleve nem érhető el.

Amennyiben azonban a döntés megszületett, lehetőség van nem csupán az akaraterőre bízni a leszokás sikerességét, hanem különböző terápiákat is segítségül hívni. A legszélesebb körben a nikotinpótláson alapuló módszerek terjedtek el. Ennek lényege, hogy a dohányzás abbahagyásával párhuzamosan valamilyen formában pótolják a szervezetbe jutó nikotint, így csökkentve a megvonásos tüneteket. A terápia általában három hónapon át tart, ezalatt fokozatosan csökkentik a nikotin bevitelét.
Módszerek a leszokáshoz - Egyedül nem megy

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Diószegi Judit, pszichiáter

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

A száraz novemberről

Immár ötödik éve, hogy a Kék Pont Alapítvány meghirdeti a Száraz november elnevezésű kihívását, melyben arra buzdít, hogy ebben a hónapban...

Égető kérdés: a dohányzás új...

A dohányzással járó ártalmak csökkentésének számos módja létezik. Nem kérdés, hogy az egészség megőrzése érdekében az arany standard a...

A dohányzás káros hatásai

Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az...

Az otthon veszélyei: a harmadlagos...

Az, hogy a dohányzás gyakorlatilag minden szervünket közvetve károsítja, mindenki számára nyilvánvaló. Ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a...

Újévi fogadalmak - Így könnyebb...

Az újévi fogadalmak közül nem maradhat ki a már hagyományőrző jelleget öltő dohányzásról való leszokás sem. Jó hír az elszánt fogadkozóknak...

A dohányzó szülők gyerekei...

Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülők, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül...

Tévhitek és cáfolatok a...

Számos olyan állítással találkoztunk már, melyeket dohányos személyek hangoztatnak, dohányos mivoltukat, illetve a leszokás mellőzését...

A dohány mint gyógyszer

Tudósok megtalálták a dohánylevelek felhasználásának egészséges módját, miután olyan, génmódosított növényt termesztettek, mely az egyes...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.