Új módszerek a stroke gyógyításában

Független Hírügynökség
megjelent:

Egyelőre az összes szélütés csupán egy százalékát tudják a leghatékonyabb módszerrel, a vérrögoldással gyógyítani Magyarországon. Pedig Csiba László, a Magyar Stroke Társasság elnöke szerint növelni lehetne ezt az arányt olyan új módszerekkel, amelyeket külföldön már alkalmaznak.

Sőt, javulnának a betegek esélyei hatékonyabb szervezéssel, például azzal, hogy a szélütöttet már közvetlenül a mentőbe szerelt kis CT berendezéssel megvizsgálhatnák, és az eredmény alapján azonnal el lehetne kezdeni a kezelést.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a szélütés minden órájában körülbelül 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el. Az egyetlen hatékony kezelés az érelzáródást okozó vérrög feloldása, ez azonban csak 4,5 órán belül biztosítja a túlélést.

Stroke és TIA
A legtöbb betegnél a stroke figyelmeztető tünetek nélkül alakul ki. Az egyik lehetséges előjele a stroke-nak az átmeneti keringési zavar (tranziens iszkémiás attak - TIA). A TIA egy agyterület viszonylag rövid keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz. Stroke és TIA bővebben>>

A 4,5 óráig hatékony vénás vérrögoldás mellett ezért sok országban kísérleteznek olyan módszerekkel, amelyek több időt adnak a kezelés elkezdesére. Így például az Egyesült Államokban egy dugóhúzószerű, vékony katéterrel próbálják a koponyán belüli eret elzáró rögöt - az ütőéren keresztül - kihúzni.

Ezen kívül az éren belüli "porszívóval" is kísérleteznek, amely szintén az artérián keresztül szívja ki a vérrögöt. Léteznek lézeres, ultrahangos vérrögoldó megoldások is, amelyek segítségével bizonyos körülmények között a beteg akkor is túléli a szélütést, ha a tünetek megjelenése és a kezelés között akár 8 óra is eltelt.

TeleStroke: komoly előrelépés

A fent bemutatott móddszereket egyelőre Magyarországon még nem lehet alkalmazni, de a neurológusok már azt is komoly eredménynek tekintenék, ha Magyarországon a vérrögoldó kezelések számát megháromszorozhatnák, így legalább 1500-2000 ember kaphatná meg ezt a terápiát. Ezt segíthetné a lakosság felvilágosítása, valamint a stroke kialakulása és a kezelési idő közötti idő lerövidítése, például a direkt CT-be való szállítás engedélyezése, a betegutak lerövidítése.

Csiba László szerint Magyarországon komoly problémát jelent a szakemberek hiánya. Ezért komoly előrelépésnek tekinti a TeleStroke rendszer létrehozását, amely lehetővé tette, hogy a neurológus 24 órás videó - és hangkapcsolat segítségével a beteget "megvizsgálja", a CT-ről véleményt mondjon és a távolból lássa a beteg állapotának alakulását.

Magyarországon évente 18 ezer ember veszíti életét stroke miatt. A betegek 8 százaléka 50 év, 25 százaléka 60 év alatti. Az agyi érkatasztrófa után a betegek 32-42 százaléka szorul segítségre. Hivatalos becslések szerint jelenleg 200-250 ezer szélütött beteg él az országban.

(Független Hírügynökség)

A stroke felismerése

1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca asszimetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra.
2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet.
3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben.
4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek.
Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104), ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk. Bővebben a stroke tüneteiről>>

Cikkajánló

A stroke és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus
Stroke
A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.
Kalciumszükséglet
Kalciumszükséglet

Milyen természetes forrásai vannak?

Magzatmozgások
Magzatmozgások

Mikor és mennyi a normális?

WEBBeteg összeállítás - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász és Dr. Tóth Sára Rebeka
WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus
WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus
WEBBeteg - Dr. Vajda Orsolya, háziorvos
WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.