Így alszunk a járvány idején

Szerző: WEBBeteg - Gorzsás Anita, újságíró

A pandémia világszerte jelentősen megváltoztatta az emberek életmódját, többek között az alvásunkat is: rosszabbul alszunk. Magyarország nemzetközi alvás konferenciával csatlakozott a 65 országot magában foglaló alvás világszervezet programjához. A World Sleep Society, a World Association of Sleep Medicine társult nemzetközi szervezetével 2021-ben is meghirdette az Alvás Világnapját március 18-án.

A budapesti tanácskozás fókuszában a pandémia következményei álltak, kiemelten foglalkozva a gyermekek és a fiatalok alvás helyzetével és az alvásminőség kívánatos javításáról.

Hogyan alszanak Magyarországon a járvány idején?

A Szinapszis Egészségkutató és a Magyar Alvás Szövetség legújabb felmérésének az ismertetését Kun Eszter kutatási igazgatótól hallhattuk.

Elmondható, hogy a lefekvési és a felkelési szokások az elmúlt évben alapvetően nem változtak. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált személyek több mint fele ugyanabban az időpontban fekszik le és kel fel, mint egy évvel ezelőtt.

A tanulmány azt mutatja, hogy az alapvető munkakörülményekben lényegi változás nem történt.

Ki kell emelni, hogy az utóbbi hónapokban a válaszadók többségének csökkent a fizikai és/vagy szellemi teljesítőképessége, előfordul, hogy rémálmai vannak, illetve sokszor kell éjszakáznia munka, család vagy egyéb okok miatt. Továbbá sokuknak nagyobb lett a testsúlya az ideálisnál, és sokan fáradtabban ébrednek, mint ahogyan lefeküdtek.

A súlyos alvásminőségi állapot nem feltétlenül jelent alvásbetegséget, azonban komoly problémákra utalhat.

2021-ben a felmérés adatai alapján kevesebben érzik magukat kipihentnek, mint a tavalyi évben. Az alvásproblémákról beszámolók nagy része (ahogy 2020-ban sem) nem fordult problémájával orvoshoz. Azok, akik mégis, legtöbben háziorvosi segítséget kértek.

Az alvásidő sem változott alapvetően: a megkérdezettek majdnem teljes egészében éjszaka alszanak. A 2021-es évben azonban többet, mint tavaly.

Négy alvásminőségi csoportot vizsgáltunk, amiből az derült ki, hogy a normál alvásminőségi csoportban a férfiak alvásminősége kicsit jobb – emelte ki Kun Eszter. Érdekes adat, hogy a megkérdezettek 9%-a nem tud arról, hogy szüksége lehet segítségre az alvásminőség javításában, mivel a megkérdezettek 18%-a - szubjektív felmérés alapján - teljesen kipihenten ébred. Akiknél alvásproblémák jelentkeznek, ritkán fordulnak szakemberhez, azonban megnőtt azoknak az aránya akik valamilyen segítséget vesznek igénybe az alváshoz, például gyógyhatású készítmények, gyógytea, recept nélkül kapható készítmények.

Így hat a koronavírus-járvány az alvásunkra

Vada Gergely c. egyetemi docens, a Fusion Vital igazgatója, a Magyar Alvás Szövetség alelnöke szerint karantén alatt tapasztalható levertség és enerváltság, rosszabb az alvásminőség, fokozottabb a stresszérzet, csökkent a fizikai aktivitás, gyengült vitalitás és csökkent jóllét jellemzi a beszámolókat. 66%-unk nem tudja megítélni, hogy kipihente-e magát. Akik jól és akik rosszul alszanak, jól ítélik meg, de a két végpont között ellentétes a mért és érzett alvásminőség.

Naponta 13:41 percet stresszeltünk 2020-ban, ez 2015-ben 12:04 volt. Az éjszakai pihenésünk kb. fele (53%-a) hasznosul. A növekvő stresszt így nem tudjuk ellensúlyozni. A COVID-19-járvány átlagosan napi 72 perc regenerációt vett el tőlünk, amely a munkahelyi stressznek, a munkaidőben tartott kevesebb szünetnek, a csökkent fizikai aktivitásnak, illetve a több alkoholfogyasztásnak tudható be. Szerencsére vannak, akik magukra fordítják a talált időt: náluk átlagosan 8 perccel több az alvásidő (ami nem feltétlenül jó minőségű), illetve aki mozog, intenzívebben teszi azt.

Lásd még Az alvászavar és típusai

Koronaszomnia: alvászavarok a pandémia idején

Dr. Novák Márta Ph.D., a Torontói Egyetem munkatársa úgy új fogalommal ismertetett meg minket – koronaszomnia, vagyis az alvászavarok leírása, amelyek a járvány kapcsán kerültek előtérbe.

A koronavírus maga is okozhat alvászavar tünetet. A betegek közel 40-%-a tapasztal alvászavart a COVID fertőzés kapcsán. Továbbá megfigyelhető a meglévő alvászavarok súlyosbodása és új alvászavarok kialakulása is, hiszen a napi ritmus felborul, életmódunk mozgásszegényebb, továbbá jelen van még napfényhiány, jelentős pszichés megterhelés, stressz, izoláltság és magány.

A leggyakoribb alvásproblémák COVID alatt:

  • inszomnia
  • alvási apnoe
  • rémálmok
  • nyugtalan lábak szindróma
  • nappali fáradtság, álmosság

Fontos a napi rutin helyreállítása, a mozgás, napfény, stresszkezelés, az alkohol és a dohányzás kerülése és a képernyőhasználat csökkentése.

Lásd még Az inszomnia

Álmok és rémálmok a pandémia idején

Dr. Simor Péter alváskutató, a Laboratory of Sleep and Cognition munkatársa előadása alapján a járvány megjelenésekor már kezdett fokozódni az álmok intenzitása. A járványkezelés okozta frusztráció és már a vakcina is megjelent az álmainkban. A rémálmok gyakorisága is megnövekedett, továbbá álmainkban gyakorta megjelennek azok a programok, társas élmények, amelyeken most nem vehetünk részt. Félelmek, kórházi témák is gyakran jelennek meg álmainkban, főleg azoknál, akik többet stresszelnek. A lelki állapot mindig visszaköszön álmaink tartalmában is. Változtak alvási szokásaink is, töredezetté vált alvásunk és több időt töltünk REM-fázisban. Ennek oka, hogy később fekszünk le aludni és tovább alszunk.

Lásd még Mit üzennek a rémálmok?

Pandémia és melatonin

Dr. Sándor Edit orvos igazgató beszélt a cirkadián ritmusról, a szervezet számára nélkülözhetetlen melatoninról a pandémia összefüggéseiben.

A cirkadián ritmus, amely számos biológiai folyamatért felel, például táplálékfelvétel, alvás, hormontermelés, a járvány alatt sokaknál felborult. A melatonint (a sötétség hormonja) sötét hatására termeli a szervezet, amely nélkülözhetetlen szinte minden sejtnek. A járvány hatására a cirkadián ritmus felborulhat (kékfény, túlzott fizikai/mentális aktivitás, váltott műszak miatt). Ez alvászavarral, depresszióval, elhízással, magas vérnyomással és cukorbetegséggel járhat, amelyeket összefoglalóan civilizációs betegségeknek nevezünk.

A melatonin a legújabb kutatások szerint képes megakadályozni a vírus beépülését a szövetekbe, különösen a tüdőbe. Megfelelő melatonintermeléssel az immunrendszer hatékonyan védekezhet. Tehát a nem megfelelő alvás és a koronavírus-fertőzés nagyobb esélye között egyértelmű kapcsolat van.

A gyerekek alvását befolyásoló tényezők a pandémia alatt

Pigniczkiné dr. Rigó Adrien Ph.D. egyetemi adjunktus a gyermekek járvány alatti alvásáról, és azok befolyásoló tényezőiről foglalta össze a kutatási eredményeket.

A kutatások alapján láthatjuk, hogy a gyermekek esetében minden korosztályban emelkedett az alvási idő. A serdülők kivételével nőtt az alvászavarok száma, melynek okai a szülők észlelt szorongása, a cirkadián ritmus fáziskésése. A karantén „nyertesei” a serdülők, náluk láthatjuk a hosszabb alvásidő jelentkezését és kevesebb ritmustöredezést, továbbá az iskolabezárások miatt megemelkedett az alvás mennyisége is.

A kutatások szerint a járvány és a karantén kevésbé direkt módon érinti a gyerekek egészségét, azonban figyelnünk kell azokra a tényezőkre is, amelyek a mentális egészségüket befolyásolják:

  • a szülők észlelt stessz szintje, hangulata,
  • az alvási ritmus zavara,
  • szorongás,
  • képernyőidő megemelkedése,
  • csökkent fizikai aktivitás.

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg
Szerző: Gorzsás Anita, újságíró

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

A maszk és a távolságtartás...

A maszk és a távolságtartás csökkenti megfertőződés esélyét és azt is, hogy a fertőzést továbbadjuk - mondta Kacskovics Imre immunológus, az...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Koronavírus-fertőzöttek számának...

Az ismert, adott napon fennálló COVID-19-fertőzéses esetek számának időbeli alakulása és megyék szerinti eloszlása Magyarországon. Oldalunk naponta...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Lelki egészségünket is fenyegeti a...

Még a világjárvány kezdeti időszakában járunk. Magyarországon március 4-én jelentették hivatalosan az első koronavírus-fertőzést, és március...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.