• A stressz növeli az érelmeszesedés kockázatát

        Szerző: Oxygen Medical - Dr. Kósa Éva, angiológus

        Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból.

        A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, mely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

        Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.

        Hirdetés

        Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint, ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának.

        Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az egyéb módosítható kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást háttérbe lehetne szorítani, de felhívja a figyelmet az helyes életmód kialakításának és az életesemények megfelelő feldolgozásának fontosságára.

        Az erek szűkülete súlyos következményekkel járhat

        Az érelmeszesedés (atherosclerosis) folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik majd idővel meszes plakkoká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.

        A betegség egészen fiatal korban, akár gyermekkorban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

        A szűrés segíthet a későbbi betegségek megelőzésében

        Az arteriográfos vizsgálattal, mely egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban, a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi.

        Minél merevebbé válik az ér annál gyorsabbá válik benne véráramlás, mely magasabb pulzushullám sebesség értéket eredményez, és ezáltal jelezi, hogy az érelmeszesedés folyamata megkezdődött.

        Természetesen a már ismert érbetegségekben a vizsgálat nem szolgál új információval, csak amennyiben azt a gyógyszeres kezelés hatásának követésére használják– ismerteti dr. Kósa Éva, angiológus. – A vizsgálat elsősorban azoknak ajánlott, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például:

        • magas vércukor
        • stresszes életmód
        • 50 évesnél magasabb életkor
        • emelkedett koleszterinszint
        • magas vérnyomás
        • családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus
        • mozgásszegény életmód, elhízás
        • dohányzás.

        Napjaink népbetegsége: a stressz

        A stressz nem csak a dolgozó emberek betegsége, nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. Eleinte szervezetünk még képes kompenzálni a túlhajszoltságot, de hosszú távon a stresszes életmódnak súlyos következményei lehetnek

        (Oxygen Medical - Dr. Kósa Éva, angiológus)

        Módosítva: 2019.11.03 03:06, Megjelenés: 2017.04.13 02:51
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        Dr. Sarkadi Adrien

        Továbbra sincs magyar érintettje a Kínából kiinduló koronavírusnak.

        Tetvesség

        Tetvesség

        Dr. Gál Mónika

        Hogyan kezelhető a tetvesség? Hogy lehet elejét venni a fertőzésnek?

        Stressz és hajhullás: Van összefüggés?

        A hirtelen hajhullás a háttérben meghúzódó egészségügyi problémára is utalhat, de a stressz is okozhat hajhullást.

        Hogyan birkózzon meg a szülői stresszel?

        Amennyiben Önnek is vannak gyerekei, bizonyára tapasztalta már a szülőséggel járó stresszt – és ezzel nincs egyedül. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a szülők sokkal nagyobb arányban szenvednek a depresszió tüneteitől, mint azok, akik gyermektelenek.

        Stresszt okozhat a karácsonyi készülődés

        Az év végén egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberekre az ajándékvásárlás, a karácsonyfa- és díszbeszerzés, valamint a sütés-főzés miatt - mondta Kalamár Hajnalka pszichológus.

        Lelkileg is készüljünk a baba érkezésére

        Az újszülött érkezése szorosabbra vonhatja a családi kapcsolatokat, de nagyobb fokú alkalmazkodást is követel mindenkitől.

        A stressz következményei

        A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.

        Stressz és betegség - A betegség stresszel jár

        Sok elhúzódó betegséggel ellentétben a megfázásból és az influenzából általában egy-két hét alatt fel lehet épülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez az időszak ne lenne stresszes.

        A nyaralás mint stresszforrás

        A mindennapos munka fáradtságát, a hétköznapok monotóniáját, a stressz folytonos nyomását, az állandósulni látszó energia-hiányt, valamilyen formában „orvosolni” kell. Ellenkező esetben könnyen komoly betegségek alakulhatnak ki.

        Hogyan tesz az ajándékozás egészségessé?

        Mindannyian úgy nőttünk fel, hogy azt hallottuk, adni jobb, mint kapni. A tudomány most bebizonyította, hogy ez így igaz. A jószívűség és nagylelkűség csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.