Amit fontos tudnunk a sokakat érintő bőrkapirgálás (bőrtépkedés) zavarról

A bőrkapirgálás zavar, más néven dermatillománia olyan pszichodermatológiai probléma, mely egyszerre mentális zavar, amelyet a saját bőr visszatérő és tartós bőrtépkedés, -kapirgálás jellemez, s, ami gyakran elváltozásokhoz vagy hegesedéshez vezet. A test bármely területén előfordulhat, de leggyakrabban az arcon, a fejbőrön és a karokon figyelhető meg.

Olyan mértékű, hogy az jelentős szorongást vagy károsodást okoz a szociális, foglalkozási vagy egyéb működési területeken. A bőrkapirgálási zavar jelentős hatással lehet az egyén életminőségére, ami társadalmi elszigetelődéshez, a társas helyzetek elkerüléséhez és negatív önképhez és testképhez vezethet.

A bőrkapirgálási zavar genetikai és fejlődéslélektani, valamint környezeti tényezők kombinációjaként alakul ki. Egyes kutatások szerint a bőrkapirgálási zavar az agy kémiai vagy neurobiológiai változásaihoz köthető.

A bőrkapirgáló viselkedés kétféleképpen szokott alakulni

Kényszeres viselkedés

Ez a viselkedés esetenként afféle énidegen fixa ideaként jelentkezik. Az ettől szenvedők önkéntelenül, szinte automatikusan, megrögzötten piszkálják bőrüket. Aki ezt az önkéntelen viselkedést átéli, az általában sokszor próbálta már abbahagyni, de nem képes tudatosan irányítani, kiverni a fejéből, hanem újra és újra megismétlődik. Mintha belsőleg valami kényszerítené, hogy újra és újra cselekedjen.

Jellemzője, hogy bár a bőrelváltozás gyakran túl diszkrét vagy külső szemlélő számára nem is azonosítható, mégis a vélt bőrhiba, vagy a „problémás” testrész alakjával, kinézetével kapcsolatos elégedetlenség jelentős mértékű szenvedéssel, szorongással és aggodalommal jár együtt.

Jellemző, hogy az érintettek a piszkálást megelőzően feszültséget vagy szorongást, röviddel azután, hogy megtörténik a bőrkapirgálás, pedig megkönnyebbülést vagy örömöt tapasztalhatnak. Az is gyakori, hogy az illető dühös lesz önmagára, vagy bűntudatot érez, szégyenkezik kontrollálhatatlan viselkedése és a bőre miatt. Az orvostudományban ezt kényszeres viselkedésnek nevezik.

Impulzív viselkedés

Más esetekben ez a viselkedés nem fixa ideaként, hanem spontán alakul ki, jellemzően megterhelő érzelmek, életesemények idején. Utána az illető megkönnyebbül, és kevésbé jelentkezik szégyen vagy bűntudat. Az orvostudományban ezt impulzív viselkedésnek nevezik.

Melyek a bőrkapirgálás különböző formái?

1. Bizonyos testrészeken a bőrkapirgálás fájdalmas bőrterületekhez, sebekhez, hegképződéshez vezet.
2. Hajazás, hajtépkedés (trichotillománia): a háttérben húzogatás, dörzsölés vagy megrövidítés.
3. Körömrágás (onychophagia): körömrágás, dörzsölés vagy préselés hatására a körmökön, vagy a körömágybőrön keletkeznek sérülések.
4. Gyakori kézmosás miatt kialakuló kézfájás: gyakran a hátterében pszichés konfliktus, irreálisan eltúlzott szorongás húzódik meg.
5. Orr- vagy fülpiszkálás: a bőr károsodása az orr, vagy a fülkörnyéken jelentkezik, túlzott nyomkodás, dörzsölgetés miatt.
6. Ajakpucolás: csecsemőkorban jellemző, később az ajkak sérüléséhez vezet az ajkak szopogatásával, nyaldosásával vagy mosásával.
7. Az orcaharapás: megterhelő érzelmek, szorongás hatására felerősödő ideges tic.

Előfordulása: mennyire gyakori a bőrkapirgálási zavar?

Becslések szerint a bőrkapirgálási zavar az általános népesség 1,4-5,4%-át érinti. A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, és jellemzően serdülőkorban alakul ki. A bőrkapirgálási zavar és a kapcsolódó szindrómák tehát nem ritkák! Fontos, hogy a bőrkapirgálási zavar tüneteit tapasztaló egyének szakember segítségét kérjék a tünetek kezelése és általános jóllétük javítása érdekében, nem érdemes habozni!

Minél előbb foglalkozunk vele, annál könnyebb kezelni és a javulás a legtöbbször nem marad el.

Kezelés

Érdemes felkeresni egy pszichodermatológiában jártas szakpszichológust, vagy bőrgyógyász szakorvost! A kezelés több lépésből áll. Nem létezik egyetlen speciális kenőcs vagy gyógyszer, amely önmagában segít csökkenteni a viselkedést. A leggyorsabb és leghatékonyabb beavatkozás több orvosi szakág bevonásával történhet.

Az érintettek körében vannak, akik rendelkeznek betegségbelátással, felismerik és elfogadják állapotukban a pszichés faktorok jelentőségét, ám a többség ismerethiányból, vagy félelemből fakadóan elzárkózik a hatékony kezelést biztosító pszichoterápiáktól. Pedig a bőrkapirgálási zavar egy pszichodermatológiai rendellenesség, mely esetében a bőrgyógyászati kezelést, ahol a sérült bőrfelületet kezelik, fontos kiegészíteni pszichiáter szakorvos javaslata szerint gyógyszeres terápiával, és pszichoterápiás kezeléssel, mely a viselkedést mozgató mentális működések szabályozásának elsajátításában segítheti.

Érdemes előre tájékozódni a pszichoterápiás lehetőségekről. A bőrkapirgálási zavar kezelésére különböző lehetőségek állnak rendelkezésre, többek között pszichoterápiás kezelések (családterápia, pszichodinamikus, hipnoterápiás, imaginativ, szomatopszichoterápiás módszerek, sématerápia, kognitív viselkedésterápia), gyógyszeres kezelés és önsegítő támogató program, ahol különféle stratégiákat tanulhatunk.

Kapcsolódó Kényszerbetegség - Rituálék fogságában

(Német Borbála, felnőtt klinikai szakpszichológus, integratív pszichoterapeuta, dermasoul.hu)