• A Tourette-szindróma és tünetei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        A Tourette-szindróma tünetei legtöbbször a kívülálló számára is nyilvánvalóak: akaratlan mozgások és irányíthatatlan hangadások jellemzik a betegeket, melyeket tic-nek neveznek.

        A téma cikkei

        2/1 A Tourette-szindróma és tünetei
        2/2 Diagnózis és kezelés

        A rendellenesség neve egy XIX. századi francia neurológustól, Georges Gilles de la Tourette-től származik, aki a betegséget elsőként írta le.

        Legtöbbször gyermek- vagy fiatalkorban, jellemzően 21 éves kor előtt kezdődik. A betegség nem sorolható a gyakori kórképek közé, hiszen 10.000 gyermeket tekintve 5 és 50 közé tehető az érintettek száma. Előfordulása fiúk körében lényegesen gyakoribb.

        Hirdetés

        A betegség gyakran 10-12 éves korban a legelviselhetetlenebb, és serdülőkor után csökken a panaszok intenzitása.

        A betegségben szenvedők, illetve hozzátartozóik számára fontos, hogy tudják, megfelelő gyógyszeres kezelés, szükség esetén pszichoterápia és alapos felvilágosítás segítségével a beteg közel normális életet élhet és nagyszerű eredményeket érhet el életében.

        Egyes vizsgálatok szerint a Tourette-szindrómában szenvedő betegek közül sokak átlagon felüli nyelvérzékkel, kiemelkedő művészi vagy zenei tehetséggel rendelkeznek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint néhány név - pl. Mozart, Napoleon vagy Moliere -, akik valószínűsíthetően szintén Tourette-szindrómában szenvedtek, tetteiket, alkotásaikat mégis egy világ ismeri.

        Mi vezet a Tourette-szindróma kialakulásához?

        A kiváltó okot egyelőre nem ismert. Az eddigi kutatások eredményei arra utalnak, hogy bizonyos agyi neurotranszmitterek (az idegsejtek kommunikációját biztosító ingerület átvivő anyagok) zavara okozza a bajt. Ezek közül legtöbben a dopamint, a szerotonint és a noradrenalint teszik felelőssé a kórkép kialakulásáért.

        A kutatások eredményei egyre inkább bizonyítják, hogy a Tourette-szindróma kialakulásában öröklődő tényezőknek is szerepük van. Maga a betegség nem, de az arra való hajlam átörökítődhet generációról generációra. A betegek családtagjainál gyakrabban fordul elő enyhe tic vagy kényszeres viselkedés, esetleg figyelemzavar.

        A betegség tünetei

        A Tourette-szindrómában szenvedő betegek tünetei nagyon széles palettán mozognak. A kényszermozgások (motoros tic-ek) és a hangadások (vokális tic-ek) lehetnek nagyon súlyosak vagy enyhébbek, egyszerűek vagy komplexek.

        Az egyszerű formák többnyire csak egy testrészre szorítkoznak, illetve rövid hangok adásával járnak, és gyakran ismétlődnek. Ilyen például a pislogás vagy a szipogás. Ezzel szemben a szökdécselés, lábdobogás, szó vagy mondatismétlés komplex tic-nek tekinthető.

        Legtöbbször motoros tic-kel indul a betegség, melyek közül leggyakoribbak az arcizmokat érintő kényszermozgások, melyek pislogásban, fintorgásban, hunyorgásban, a szemhéj, a szemöldök, vagy a száj megrándulásában illetve a fej rángásában nyilvánulnak meg. Emellett a vállrángás és a végtagok hajlító mozgása is gyakran jelentkezik. Súlyosabb esetekben az egész test hajlítgatása, vagy tömeges hiperkinézisek (mozgásviharok) is jelentkezhet.

        A hangadással járó tünetek közül gyakori a sóhajtás, a krákogás, szipogás esetleg morgó, ugató, horkantó hang kibocsátása. Némely esetben ezek a tic-ek helyzethez nem illő szavak, akár obszcén kifejezések hangos és szintén akaratlan kimondását is magukban foglalják. Ezt a jelenséget az orvosok szakszóval coprolalianak nevezik. Ha a beteg mások vagy saját szavait ismételgeti, akkor echoláliáról beszélünk.

        Előfordul, hogy a Tourette-szindrómás beteg szükségtelenül, szinte megszállottan ismételget bizonyos cselekvéseket. Néhány ritka, de nagyon súlyos esetben önmagában is kárt tehet a beteg: száját, arcát ütögetheti, vagy fejét kemény tárgyakba veregetheti.

        A hangadások és a mozgások általában szabálytalan időközönként és változó intenzitással jelentkeznek. Spontán is súlyosbodhatnak, vagy javulhatnak, de feszültség, szorongás, stressz, vagy akár a hirtelen öröm is kiválthatja a súlyosbodást. Néha hetekre vagy hónapokra is elcsendesülnek, majd ismét visszatérhetnek a tünetek.

        Kényszergondolatok és a kényszercselekvések

        A Tourette-szindrómában szenvedő betegek társaságban gyakran kifejezetten szoronganak, a gyermekek pedig sokszor küszködnek tanulási problémákkal, beszédhibával vagy figyelemzavarral. Előfordulhat alvászavar is, elsősorban gyakori felébredés vagy alvás alatti beszéd formájában.

        A kényszergondolatok és a kényszercselekvések is gyakoriak ezeknél a betegeknél. A kényszercselekvések jellemzően rendrakással, mások irányításának kényszerével függenek össze, de előfordul, hogy tiltott dolgokra, például vészjelzők megnyomására, tárgyak széttörésére, gyorshajtásra érez a beteg csillapíthatatlan kedvet.

        Tipikus jelenség a "tökéletességre törekvés" is. Bizonyos cselekedeteiket addig ismétlik, amíg azt tökéletesnek nem ítélik. Részben ebből fakadnak a gyermekek iskolai problémái is, hiszen sokszor egy betű vagy szám "tökéletes" leírása is nagyon hosszú időt vesz igénybe.

        Olvasson tovább! TIC: akaratlan izomrángások - Mi okozza és hogyan kezeljük?

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

          | 2/1 | 2/2 Diagnózis és kezelés
        Módosítva: 2019.08.06 21:05, Megjelenés: 2017.06.25 13:11
      • Cikkajánló

        Menopauza és elhízás

        Menopauza és elhízás

        Balogh Mária, újságíró

        Sok nő panaszkodik klimax idején súlygyarapodásra. Van kiút az elhízás fogságából.

        Pókhas gyermekeknél

        Pókhas gyermekeknél

        Dr. Polgár Marianne

        Feltűnően elődomborodó has, vékony végtagok. Súlyos betegség okozhatja.

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

        A Tourette-szindróma diagnózisa és kezelése

        A fura mozdulatokat illetve hangokat produkáló gyermekek vagy fiatalok alapos vizsgálatát legtöbbször gyermekorvos kezdi, majd pedig pszichiáter vagy neurológus állítja fel a diagnózist.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.